Lazán ejtette a Fidesz a 4-es metró korrupciós ügyeit. Kiderítettük, miért

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai elitnek, illetve gazdasági holdudvaruknak nem fűződik érdeke a négyes metró beruházás szabálytalanságainak feltárásához.

Hivatalos levélben kért tájékoztatást a Nemzeti Nyomozó Irodától és a Legfőbb Ügyészségtől a négyes metró-ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozás múlt heti váratlan megszüntetésének körülményeiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedési operatív programokért (KÖZOP) felelős helyettes államtitkára, Szalóki Flórián.

Csakhogy már a levél elküldése előtt megsúgták neki, hogy ne várjon valódi választ. Holott nem saját kíváncsiságának kielégítése érdekében érdeklődött, hanem az Európai Bizottság nevében.

 

Fotó: MTI-Balogh Zoltán

A négyes metró beruházáshoz 181 milliárd forint támogatást nyújtó Európai Unió ugyanis választ vár arra a minap újfent elküldött kérdésére, miszerint hol tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 januárjában átadott jelentésében jelzett csalások, szabálytalanságok és bűncselekmények felderítése.

Enélkül nem tudják lezárni az érintett 2007-2013-as pénzügyi ciklust és a korábban zárolt támogatásokat sem tudják kifizetni. Ez pedig több, mint amennyit visszakövetelnének. Így nem járható a négyes metró ügyében az Elios-út sem. A kétes közvilágítás-bizniszt lebonyolító Elios esetében a kormány úgy próbálta leállítani az uniót, hogy nemes egyszerűséggel kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.

Így az EU csalás elleni hivatala nem kutakodhatott tovább.

Bár két évvel ezelőtt még nagyon jól jött az OLAF-jelentés a Fidesznek, mára már kezd kínossá válni. Az Orbán-kormány és a Tarlós-féle városvezetés csak addig követelte nagy hangon az igazság kiderítését, amíg, amíg a vizsgálódás a felszínt karcolgatta és kiválóan hasznosítható politikai eszközként működött. De amint egy kicsit is felszakította a politikai-gazdasági felszínt, olyan összefonódások, kapcsolati és cégháló kezdett kibomlani, amelynek felfejtése már sem az előző, sem a jelenlegi politikai elitnek nem állt érdekében.

A Magyar Narancs ezen a héten megjelent cikkében ennek az érdekgombolyagnak húzzuk ki néhány szálát. Amelyek a nemzetközi kereskedőházakhoz, Rogán feltalálótársához, Tomborék és a NER-köreihez vezetnek, no, meg a szocialisták oligarcháihoz. A cikkben összefüggést keresünk, a Siemens-nyomozás felfüggesztése és a Népszava eladása, a korrupciós-ügyleteket vizsgáló nyomozás leállítása az osztrák szélsőjobbos politikusokkal való látványos barátkozás között, miközben minduntalan belebotlunk az Aczél-Terner párosba.

Részletek a friss Magyar Narancsban. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy elő lehet fizetni rá itt.