774 millióból újíttat fel a kormány egy szlovákiai kolostor-magtárat

  • narancs.hu
  • 2024. július 30.

Belpol

Az épületet 3 éve szerezte meg egy állami alapítvány, most az állam még külön pénzt is ad a felújítására. 

A Külügyminisztérium tavaly év végén kötött támogatási szerződést egy magyar-szlovák társulással, amely Szlovákiában egy magyar állami alapítvány tulajdonában lévő régi kolostor felújítását végzi, a külügy ehhez 774 millió forint támogatást adott – írja az Átlátszó.

A magyar határ melletti, mintegy 7000 lakosú Ipolyság (szlovákul Šahy) egyik nevezetessége az egykori premontrei kolostor, ami később magtárként is működött, de régóta romosan áll. Orosz Örs, egy szlovákiai magyar politikus 2020 decemberében számolt be arról a Facebookon, hogy az általa vezetett Sine Metu Polgári Társulás megvásárolta az épületet, és szeretnék megmenteni.

2021 februárjában Orosz arról posztolt, hogy Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel és Pacsay-Tomassich Orsolya akkori külügyi államtitkárral tárgyaltak az épületről, pár nappal később meg is lett a megoldás: a Magyar és Passay-Tomassich által vezetett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott egyik állami cég 2021. február elején alapított egy szlovákiai leányvállalatot, a Manevi SK-t, amely márciusban megvette az ipolysági kolostort és az azt övező telket.

A kormány 2021 elején hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként két állami céggel és 600 millió forint közpénzzel, majd később további 24 milliárd forinttal az államkasszából. Tavaly az alapítvány 5,4 milliárd forint támogatást kapott, nagy valószínűséggel ezt is a kormánytól, közpénzből. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, Magyar Levente, a főigazgatója dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, és a többi kuratóriumi tag is külügyi kötődésű. A KEOMA rengeteg külföldi ingatlant vett a megalapítása óta, a legtöbbet Szlovákiában.

Az ipolysági kolostorhoz 2021 augusztusára készültek el a felújítási látványtervek, ezek szerint nemcsak az egykori premontrei kolostor/magtár, hanem az udvar, a hátsókert és az Ipolyra néző jezsuita épület is felújításra kerül majd. Végül idén áprilisban közölték az épület Facebook-oldalán, hogy hamarosan elkezdődhet az ingatlan rendbetételének első fázisa.

Az Átlátszó rámutatott, hogy miközben az épületet megvásárló Manevi-cég és az azt tulajdonló alapítvány is magyar közpénzből működik, a kolostor-felújítás támogatására még külön is adott pénzt a Fidesz-kormány az államkasszából: tavaly októberben a Külügyminisztérium 774 millió forint támogatást ítélt meg az „ipolysági premontrei magtár rehabilitációja” című projektre.

Az erről szóló szerződést a külügy részéről 2023. december 18-án Magyar Levente államtitkár szignálta, ami azért pikáns, mert ő amellett, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, egyben az ingatlant (közvetetten) birtokló KEOMA vezetője is. Vagyis Magyar az egyik tisztségében eljárva többszáz millió közpénzt irányított át a másik pozíciójához tartozó projektre. A pénzt azonban nem közvetlenül kapta az alapítvány, helyette a PONTIBUS Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, amelyet 2015-ben hozott létre Pest Megye Önkormányzata és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat, ahova Ipolyság tartozik, a cég felügyelőbizottságának egyik tagja Orosz Örs. A cég idén júliusban közbeszerzést írt ki a felújítási munkákra.  

A projekt építési engedélye szerint a Manevi SK éttermet, egy 13 szobás szállodát „kis wellness-részleggel” és egy sörfőzdét tervez az épületbe.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.