80 millióért egy Bogányi-zongora is kerül a magyar uniós elnökség brüsszeli központjába

  • narancs.hu
  • 2023. július 27.

Belpol

Magyarország „pozitív külföldi megítélésének és megjelenítésének” érdekében.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium egyszereplős, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki július 24-én egy Bogányi-luxuszongora beszerzésére – írja a hvg.hu. A hangszert a jövő nyáron kezdődő magyar soros uniós elnökségre készülve vásárolja a kormány és a 2024-es magyar elnökség brüsszeli „főhadiszállásra” szánják.

A 2300 négyzetméteres brüsszeli ingatlant még 2021-ben vásárolta az állam 3,5 milliárd forintért (10 millió euró), a Népszava cikke szerint pedig éppen felújítás alatt áll. A lap a külügyi tárca költségvetéséről készült összefoglalóból derítette ki, hogy a Rue de la Loi 9. szám alatt található ház felújítása 2,1 milliárd forintba (5,6 millió euró) kerül.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium friss, zongorára vonatkozó közbeszerzésének dokumentációja is utal az ingatlanon zajló munkákra, mondván: „az ingatlan teljes körű felújításának és átalakításának megvalósítása jelenleg is folyamatban van, annak érdekében, hogy az ingatlan a magyar elnökség kezdetére készen álljon”. Továbbá rögzítik:

„Magyarország egységes, pozitív külföldi megítélésének és megjelenítésének, valamint az egységes országmárka kialakításához és az országkép formáláshoz is elengedhetetlenül szükséges a megfelelő minőségű és gyártmányú hangszer beszerzése.”

A leírás szerint az épületben létrehozzák „a magyar innováció termét, ahol lehetőség van bemutatni és felvonultatni különböző szakmai vívmányainkat, releváns magyar találmányokat kiállítani [...] ennek apropóján került betervezésre, kicsit talán az innováció és a zene határterületén mozogva, a Bogányi Prestige B-262 zongora is.”

Mivel a speciális tenderhez előzetesen be kell kérni a kiszemelt nyertestől egy indikatív árajánlatot is, ezt meg is tette a külügyi tárca. A zongoragyártó Zengafons Kft. ügyvezető-résztulajdonosa, Bogányi Gergely zongoraművész pedig megadta egyedi árajánlatát 64 millió forint + áfától, vagyis bruttó 81,3 millióról, ami már tartalmazza a szállítás, kiutazás, beüzemelés költségét is.

A Bogányi-zongorák magyar és külföldi közintézményekben történő elhelyezéséről és 10 zongora megvásárlásáról még 2015-ben döntött a kormány. Az állami tulajdonban lévő Bogányi-zongorák hét magyarországi, valamint három külföldi helyszínre – a Deutsches Museum mellett a Helsinki Sibelius Akadémiára és a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium épületébe – kerültek. Eddig összesen 22 darab Bogányi-zongorát gyártottak.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.