Lemondott a Corvinus megbízott gazdasági főigazgatója

Belpol

Lemondott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke a Budapesti Corvinus Egyetem megbízott gazdasági főigazgatói állásáról, megszüntetve így a hónapok óta tartó összeférhetetlenséget. Utódja azonban szintén aktív könyvvizsgáló, vagyis az összeférhetetlenség újra fennáll.

Megerősítette a magyanarancs.hu értesülését Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, miszerint lemondott a Budapesti Corvinus Egyetemen betöltött állásáról: „Megkeresésére hivatkozva megerősítem, hogy lemondtam az általam eleve három hónap időtartamra elvállalt ideiglenes gazdasági főigazgatói tisztségről.” Megjegyezzük, Lukács másfél hónappal túllépte az általa vállalt határidőt.

Mint korábban megírtuk, Lukács januártól gazdasági főigazgatói állást vállalt az egyetemen, ám ezzel párhuzamosan könyvvizsgálói munkáját is végezte, és kamarai elnöki tisztségét is gyakorolta, márpedig e két munka – az auditálás és nem oktatói tevékenységet jelentő munkaviszony – a kamarai törvény szerint összeférhetetlen. Lukács megbízása, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szignált, eredetileg három hónapra szólt, amíg pályázat útján ki nem nevezik az új főigazgatót. A három hónap jócskán letelt, az év elejére ígért pályázatot viszont – információink szerint – még mindig nem írták ki. Így aztán Lukács átmeneti megbízása időkorlát nélkülivé vált.

false

Fotó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Lukács ügyében rendre egymásra mutogattak az érintettek. Az összeférhetetlenségről a kamara felvételi bizottsága dönt, az eljárás részeként levelet küldött az elnöknek, amelyben kérelem beadására ösztönözte. A kamarai törvény ugyanis felmentést biztosít az összeférhetetlenség alól, ha ezt a kérelmező, a munkaadóval – jelesül Balog Zoltán miniszterrel – egyetértésben, kellő alappal indokolja. Lukács tisztában is volt ezzel, viszont kérelmet vagy nyilatkozatot sem ő, sem a miniszter nem adott be, ami alapján a felvételi bizottság már márciusban meghozhatta volna döntését.

Lukács felhívta figyelmünket arra, hogy a gazdasági főigazgatói megbízatásról és nem főigazgatói munkaviszonyról van szó, ami „mint magasabb vezetői megbízás ugyan a közalkalmazotti jogviszonyra épül, de attól elkülönült jogviszonynak számít”. Hozzátette, az ideiglenes gazdasági főigazgatói beosztásáról történő lemondása természetesen nem terjed ki a Budapesti Corvinus Egyetemnél fennálló további, oktatói és tanszékvezetői jogviszonyára, amelynek fenntartását a felvételi bizottság annak idején engedélyezte.

A magyaranarncs.hu a kamara felvételi bizottságánál érdeklődött az összeférhetetlenségi eljárás végeredményéről, de hiába, mert annak elnöke, Tölgyes András elzárkózott a tájékoztatástól. Megkeresésünket továbbította Lukács János részére, mondván nem nyilvános kamarai eljárásról, adatokról és információkról van szó, annak részleteiről az eljárással érintett kamarai tagként csak a kamara elnöke nyilatkozhat.

Ő meg is tette ezt, de nem részünkre, mivel a magyarnarancs.hunak küldött válaszában elhallgatta, hogy az összeférhetetlenség kimondása miatt mondott le. Lukács a kamara honlapján olvasható közleménye egyértelműen utal arra, a kamara bizottsága összeférhetetlenséget állapított meg megbízatása kapcsán. „A felvételi bizottság időközbeni állásfoglalására is tekintettel – mely szerint a Budapesti Corvinus Egyetemnél betöltött ideiglenes gazdasági főigazgatói jogviszony a Kkt. 2. § 27. pontja értelmében munkaviszony jellegű jogviszonynak minősül – az általam eredetileg is legfeljebb 3 hónap időtartamra elvállalt ideiglenes gazdasági főigazgatói tisztségről 2014. április 15-ével lemondtam.”

Úgy tudjuk, a megbízott főigazgatói feladatokat Lukács eddigi helyettese látja el. Pavlik Líviánál szintén fennáll az összeférhetetlenség, legalábbis a kamara nyilvántartása szerint Pavlik aktív könyvvizsgálóként vállalta a főigazgató-helyettesi, most a főigazgatói státusszal járó munkákat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.