A látszat ellenére Magyarországon megszűnt a bírói függetlenség, a paraván mögött folyamatos, növekvő nyomás nehezedik a bírákra, akik nagy számban maguk is közreműködnek ebben azzal, hogy nem ismerik és nem alkalmazzák az uniós bírósági döntéseket. Így foglalható össze a Szabadság körei nevű civil szerveződés szerda esti rendezvénye, amely a Veszélyben az igazságszolgáltatás? címmel járta körül a jelenlegi hazai helyzetet. Az est moderátora a szervezet életre hívója, Perintfalvi Rita teológus, egyetemi tanár volt, vendégei pedig olyan jogászok, akik hosszú ideje vívják küzdelmüket a mai magyar igazságszolgáltatással. Szepesházi Péter, aki önként mondott le a bírói talárról, Szabó Gabriella, akit viszont a Fővárosi Törvényszékről távolított el Tatár-Kis Péter elnök, valamint Marczingós László ügyvéd, aki a devizahitelesek pereinek legismertebb EU-beli képviselője.
Etikai, alkalmassági, integritási és más eljárásokkal váltják ki a chilling effectet, azt a dermesztő állapotot, amelyben megfélemlítéssel befolyásolják a bírák ítélethozatalát – mondta Szabó Gabriella, aki maga is ilyen eljárás végén került ki a bíróságról. Saját ügyeikben a bírák nem fordulhatnak rendes jogorvoslati fórumhoz, belül csak a szolgálati bíróság áll rendelkezésre, amely azonban nem minősül valódi bíróságnak. Marczingós László egy másik oldalát villantotta fel az igazságszolgáltatás romló állapotának, amikor azt hangsúlyozta, hogy a bírák többsége nem érti az uniós jogot, sőt, szándékosan szembe mennek a strasbourgi Curia ítéleteivel is, amelyek pedig kötelező döntések. A hazai Kúria pedig maga szolgálja ezt a folyamatot. Ahogyan Szepesházi felidézte, korábban még felmentő ítéletek születtek a paradicsommal épületet megdobáló és graffitit festő tiltakozókra és politikai állásfoglalást tevőkre, aztán kötelező jogegységi határozattal elítélést kényszerítettek az alsó bíróságokra. A bíróságok totális megszállása folyik – szögezte le Szabó Gabriella.
A szó kelet-európai értelmében koncepciós perek tehát nincsenek, Szepesházi fogalmazásában még nincsenek,
bár Szabó Gabriella szerint az ő és még két másik bíróval szembeni eljárások azok voltak, ahogyan annak tekinti a momentumos Donáth Anna, Szél Bernadett és a DK-s Varju László elleni büntető ítéleteket.
A rendkívül sarkos megfogalmazásaival ismertté vált Marczingós László igen pesszimista a jövő miatt. Szerinte az uniós jogállamisági büntetések miatt egy új kormánynak nem lesz mit hazahoznia a befagyasztott EU-támogatásokból. Attól fél, hogy az európai közösség sem képes segíteni Magyarországon; ahogyan fogalmazott, a tapasztalatok szerint a fuldoklót le kell ütni, máskülönben magával rántja a víz alá a segíteni igyekvőt. Ezen az országon semmi más nem fog segíteni, csak egy államcsőd – szögezte le.
Abban egyetértettek a jogászok, hogy kormányváltás nem lesz elegendő parlamenti választás nyomán.
A szükséges rendszerváltást követően pedig általános semmisségi törvényt kell megalkotni, amely az igazságszolgáltatásban hozott összes belső elnyomó döntést eltörli.
A főkolomposokat, élükön Varga Zs. András Kúria-elnököt pedig rendelkezési állományba kell helyezni, hogy soha többé ne ítélkezhessenek – mondta Szepesházi. Szabón Gabriella az összes olyan igazgatási vezetővel kezdené a jogállami helyreállítást, akik – például Tatás-Kis Péter – alkalmatlanok a bírói szakmára. Marczingós pedig egyenesen a bírói kar feladatának látja, hogy kivesse magából azokat, akik például megrendelésre ítélkeznek.
HELYESBÍTÉS
A cikkünk korábbi verziójában vélelmezettel szemben abban, hogy Szabó Gabriella határozott idejű munkaviszonyát a Fővárosi Törvényszék nem változtatta határozatlan idejűvé, és ezzel megszűnt Szabó Gabriella bírói szolgálati jogviszonya, nem játszott szerepet az, hogy Szabó Gabriella uniós eljárást mert alkalmazni.
(Címlapképünkön a Kúria épülete. Forrás: Wikipédia)
