Interjú

„A politika sodrába kerültünk”

Pecsenye Csaba, az Országos Bírói Tanács elnöke

Belpol

A héten Magyarországra látogatott az Európai Bizottság demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosa, aki lapzártánk idején egyez­tetett mások mellett az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökével is. Ennek apropóján beszélgettünk politikai nyomásról, poloskázásról, a bírói függetlenséget alapjaiban biztosító bérrendezésről is.

Magyar Narancs: A miniszterelnök már­ciusi 15-i beszédében „lepoloskázott” és korrupcióval vádolt meg nemcsak politikusokat, újságírókat és civileket, hanem bírákat is.

Pecsenye Csaba: A bíróságok már hosszabb ideje porondon vannak. Ez oda vezethető vissza, hogy mivel az elmúlt években az igen magas infláció mellett a bírói illetmények nem emelkedtek, a bíróságok részéről egyre erőteljesebben megnyilvánult az igény a bérrendezésre. Végül tavaly már a minisztérium is úgy gondolta, hogy ebben valamit lépni kell, ennek lett az eredménye az elhíresült négyoldalú megállapodás (az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács között – a szerk.), amelynek megkötése után az OBT kinyilvánította: a maga részéről azt érvénytelennek tekinti, több okból is. Ez a lépés az igazságügyi kormányzat részéről olyan megütközést váltott ki, amely indukálta a későbbi megnyilvánulásokat a bírákkal szemben.

MN: Gondolhatunk itt például Varga Zs. András Kúria-elnök kúriai bíráknak címzett újévi levelére, amelyben így fogalmazott: a megállapodást nyilvánosan kritizáló bírák között vannak olyanok, akik szándékosan ártani próbáltak a Kúriának és Magyarország bíróságainak.

PCS: Az igazságügyi kormányzat igyekszik a bírói követeléseket alaptalannak beállítani, ezzel a közvéleményt a bírák ellen hangolni. Részben ez vezetett oda, hogy február 22-én megtörtént a II. világháború óta az első bírói demonstráció. Ennek lett az egyenes következménye a miniszterelnök március 15-i beszéde a bírákat illető alaptalan kijelentésekkel. Ezt értelemszerűen nem hagyhattuk szó nélkül, hiszen bírákat mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádolni, miszerint korrupciós dollárokból őket megvették, nem megengedhető.

MN: A beszéd másnapján Orbán Viktor arról posztolt, hogy a poloskázós mondatot ő igazából csak Magyar Péterre értette. Elképzelhe­tőnek tartja, hogy a bírósági szervezetek tiltakozása is késztette a miniszterelnököt szavai finomítására?

PCS: Őszintén bízom benne, hogy ez is hozzájárult. Bízom abban, hogy a végrehajtó hatalom valóban komolyan veszi a bírói szervezetek megnyilvánulásait, és a későbbiekben ezek figyelembevételével próbálja megfogalmazni esetleges kritikáját az igazságügyi szervezettel szemben. Ugyanakkor fontosnak tartom megemlíteni: a poloskázós hasonlatra volt magyarázat, viszont olyan reakciót nem tapasztaltam a végrehajtó hatalom feje részéről, amely azt a kijelentését, amely szerint korrupciós dollárokból megvásároltak bírákat, bármilyen formában korrigálta volna. Holott a beszédének ez a része az, amely komolyan gyengítheti az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett társadalmi bizalmat.

MN: Érdekes, hogy miközben a kúriai bírák kinevezési gyakorlata miatt az Európai Unió és a magyar közvélemény is attól tart, hogy a hatalom befolyásolhatja a bírákat a döntés­hozatalban, most ugyanez a hatalom vádolja őket korrupcióval.

PCS: Most mindenki mint fogalomra hivatkozik a bírói függetlenségre, de ennek tar­talmával az emberek nem mindig vannak tisztában. A bírói függetlenség kapcsán egyrészt beszélhetünk a bíróságok mint szervezetek függetlenségéről, másrészt az egyes bíráknak a függetlenségéről. Ami a szervezeti függetlenséget illeti, az csak akkor állapítható meg, ha elegendő forrás áll rendelkezésre a szervezet működtetésére. Évek óta forrás­hiánnyal küzd a bírósági szervezet, így e tekintetben valamiféle befolyásolás lehetősége fennáll. Nem azt mondom, hogy nincs szerve­zeti függetlenség, de a befolyás lehetősége ilyen formában adott, és nem vagyok benne biztos, hogy ezzel nem kíván élni a kormányzat. A bírói függetlenséghez tartozik, hogy nem utasíthatók a bírák. Erre jogszabályi garanciák vannak, de a nem megfelelő díjazás vezethet ahhoz, hogy a bíró mint természetes személy elgondolkodik: milyen döntést kellene ahhoz hoznia, hogy majd jobb bért kapjon. Azért lenne nagyon lényeges, hogy megfelelő díjazásban részesüljenek a bírák, hogy ez a dilemma fel se merülhessen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.