Ceglédi gyászolók vitája a kecskeméti kórházzal

A búcsú ideje

Belpol

Egy ceglédi férfi holttestét csak négy nappal az elhunyta után engedték megtekinteni a családjának a kórházban, máig nem derült ki, miért. Akik Magyarországon a gyógykezelés alatt meghalnak, azokra intézményenként más sors vár. Azt sem szabályozza törvény, mennyi időn belül kell értesíteni a hozzátartozót.

A ceglédi Molnár István géplakatos volt, jó szakemberként tartották számon. Közel harminc évet dolgozott a Közgép vállalatnál az előző rendszerben, utóbb csoportvezetőként, művezetőként. Egy munkatársával 1993-ban vasipari vállalkozást alapított, végül majdnem száz emberrel dolgozott együtt. Nyugdíjas korában befejezte a munkát. Idén 54 éve házasodott össze a feleségével, egy fiuk és egy lányuk született.

76 éves korában tüdődaganatot vettek észre nála. Augusztus 13-án kezdődött sugárkezelése a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban. Mielőtt bement, még meghegesztette fiánál a kiskaput. Eleinte jól volt, de tüdőgyulladást kapott. Szeptember elsején, vasárnap reggel fél nyolckor Molnár István feleségét felhívta a kórházból az ügyeletes orvos azzal a hírrel, hogy a férje az éjszaka meghalt. Most nem mehet be megnézni, mert hétvégén nincs patológia. Hétfőn reggel 8-ra az osztályon kellene jelentkezni, ahol kezelték.

„Mindennap látogattuk, anyu, a húgom és én – mondja Molnár Attila –, ahogy tüdőgyulladást kapott, napról napra rosszabbul lett, de az váratlan volt, hogy ilyen gyorsan meghalt. Amikor érdeklődtünk az állapotáról, rövid, nem egyértelmű magyarázatokat kaptunk. Nem értettük, miért nem azonnal szóltak a halálakor, miért csak reggel. Ahogy mondták, hétfőn nyolcra ott voltunk. Átvettük a személyes holmijait, a kezelőorvosától megkaptuk az iratokat, amelyekkel – így mondták – mehetünk a patológiára, és megnézhetjük őt. A patológián viszont közölték velünk, hogy ez nem így működik: majd valamikor a hét folyamán lesz lehetőség erre, amikor az igazgató főorvos alá­írja a dokumentumokat. Értesí­tenek minket, mikor mehetünk. Hazajöttünk. Anyu naponta hívta a kórházat, hogy megvan-e már az aláírás. Egy kedves dolgozó, aki a telefont egyszer fölvette, azt mondta, hogy nem érti, hogyan alakult így a mi ügyünk, mert ezt a papírt 24 órán belül ki szokták adni. Végül csütör­tökön láthattuk aput. Ha hétfőn láthattuk volna, egy szót sem szólnék.”

Nem pert akar, csak választ

Molnár Attila a történtekről szeptember 5-én e-mailt írt a kórháznak. Abban leírta, az döbbentette meg őket a legjobban, hogy nem rögtön a haláleset után, hanem reggel értesítették őket. Nem kapták meg azt a lehetőséget, hogy méltó körülmények között elbúcsúzhassanak. Hozzátette, hogy szeretett volna beszélni az orvosával később, de nem sikerült, bár visszahívást ígértek neki. Azt kérte, vizsgálják meg a történteket és tájékoztassák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.