Ceglédi gyászolók vitája a kecskeméti kórházzal

A búcsú ideje

Belpol

Egy ceglédi férfi holttestét csak négy nappal az elhunyta után engedték megtekinteni a családjának a kórházban, máig nem derült ki, miért. Akik Magyarországon a gyógykezelés alatt meghalnak, azokra intézményenként más sors vár. Azt sem szabályozza törvény, mennyi időn belül kell értesíteni a hozzátartozót.

A ceglédi Molnár István géplakatos volt, jó szakemberként tartották számon. Közel harminc évet dolgozott a Közgép vállalatnál az előző rendszerben, utóbb csoportvezetőként, művezetőként. Egy munkatársával 1993-ban vasipari vállalkozást alapított, végül majdnem száz emberrel dolgozott együtt. Nyugdíjas korában befejezte a munkát. Idén 54 éve házasodott össze a feleségével, egy fiuk és egy lányuk született.

76 éves korában tüdődaganatot vettek észre nála. Augusztus 13-án kezdődött sugárkezelése a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban. Mielőtt bement, még meghegesztette fiánál a kiskaput. Eleinte jól volt, de tüdőgyulladást kapott. Szeptember elsején, vasárnap reggel fél nyolckor Molnár István feleségét felhívta a kórházból az ügyeletes orvos azzal a hírrel, hogy a férje az éjszaka meghalt. Most nem mehet be megnézni, mert hétvégén nincs patológia. Hétfőn reggel 8-ra az osztályon kellene jelentkezni, ahol kezelték.

„Mindennap látogattuk, anyu, a húgom és én – mondja Molnár Attila –, ahogy tüdőgyulladást kapott, napról napra rosszabbul lett, de az váratlan volt, hogy ilyen gyorsan meghalt. Amikor érdeklődtünk az állapotáról, rövid, nem egyértelmű magyarázatokat kaptunk. Nem értettük, miért nem azonnal szóltak a halálakor, miért csak reggel. Ahogy mondták, hétfőn nyolcra ott voltunk. Átvettük a személyes holmijait, a kezelőorvosától megkaptuk az iratokat, amelyekkel – így mondták – mehetünk a patológiára, és megnézhetjük őt. A patológián viszont közölték velünk, hogy ez nem így működik: majd valamikor a hét folyamán lesz lehetőség erre, amikor az igazgató főorvos alá­írja a dokumentumokat. Értesí­tenek minket, mikor mehetünk. Hazajöttünk. Anyu naponta hívta a kórházat, hogy megvan-e már az aláírás. Egy kedves dolgozó, aki a telefont egyszer fölvette, azt mondta, hogy nem érti, hogyan alakult így a mi ügyünk, mert ezt a papírt 24 órán belül ki szokták adni. Végül csütör­tökön láthattuk aput. Ha hétfőn láthattuk volna, egy szót sem szólnék.”

Nem pert akar, csak választ

Molnár Attila a történtekről szeptember 5-én e-mailt írt a kórháznak. Abban leírta, az döbbentette meg őket a legjobban, hogy nem rögtön a haláleset után, hanem reggel értesítették őket. Nem kapták meg azt a lehetőséget, hogy méltó körülmények között elbúcsúzhassanak. Hozzátette, hogy szeretett volna beszélni az orvosával később, de nem sikerült, bár visszahívást ígértek neki. Azt kérte, vizsgálják meg a történteket és tájékoztassák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.