Ceglédi gyászolók vitája a kecskeméti kórházzal

A búcsú ideje

Belpol

Egy ceglédi férfi holttestét csak négy nappal az elhunyta után engedték megtekinteni a családjának a kórházban, máig nem derült ki, miért. Akik Magyarországon a gyógykezelés alatt meghalnak, azokra intézményenként más sors vár. Azt sem szabályozza törvény, mennyi időn belül kell értesíteni a hozzátartozót.

A ceglédi Molnár István géplakatos volt, jó szakemberként tartották számon. Közel harminc évet dolgozott a Közgép vállalatnál az előző rendszerben, utóbb csoportvezetőként, művezetőként. Egy munkatársával 1993-ban vasipari vállalkozást alapított, végül majdnem száz emberrel dolgozott együtt. Nyugdíjas korában befejezte a munkát. Idén 54 éve házasodott össze a feleségével, egy fiuk és egy lányuk született.

76 éves korában tüdődaganatot vettek észre nála. Augusztus 13-án kezdődött sugárkezelése a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban. Mielőtt bement, még meghegesztette fiánál a kiskaput. Eleinte jól volt, de tüdőgyulladást kapott. Szeptember elsején, vasárnap reggel fél nyolckor Molnár István feleségét felhívta a kórházból az ügyeletes orvos azzal a hírrel, hogy a férje az éjszaka meghalt. Most nem mehet be megnézni, mert hétvégén nincs patológia. Hétfőn reggel 8-ra az osztályon kellene jelentkezni, ahol kezelték.

„Mindennap látogattuk, anyu, a húgom és én – mondja Molnár Attila –, ahogy tüdőgyulladást kapott, napról napra rosszabbul lett, de az váratlan volt, hogy ilyen gyorsan meghalt. Amikor érdeklődtünk az állapotáról, rövid, nem egyértelmű magyarázatokat kaptunk. Nem értettük, miért nem azonnal szóltak a halálakor, miért csak reggel. Ahogy mondták, hétfőn nyolcra ott voltunk. Átvettük a személyes holmijait, a kezelőorvosától megkaptuk az iratokat, amelyekkel – így mondták – mehetünk a patológiára, és megnézhetjük őt. A patológián viszont közölték velünk, hogy ez nem így működik: majd valamikor a hét folyamán lesz lehetőség erre, amikor az igazgató főorvos alá­írja a dokumentumokat. Értesí­tenek minket, mikor mehetünk. Hazajöttünk. Anyu naponta hívta a kórházat, hogy megvan-e már az aláírás. Egy kedves dolgozó, aki a telefont egyszer fölvette, azt mondta, hogy nem érti, hogyan alakult így a mi ügyünk, mert ezt a papírt 24 órán belül ki szokták adni. Végül csütör­tökön láthattuk aput. Ha hétfőn láthattuk volna, egy szót sem szólnék.”

Nem pert akar, csak választ

Molnár Attila a történtekről szeptember 5-én e-mailt írt a kórháznak. Abban leírta, az döbbentette meg őket a legjobban, hogy nem rögtön a haláleset után, hanem reggel értesítették őket. Nem kapták meg azt a lehetőséget, hogy méltó körülmények között elbúcsúzhassanak. Hozzátette, hogy szeretett volna beszélni az orvosával később, de nem sikerült, bár visszahívást ígértek neki. Azt kérte, vizsgálják meg a történteket és tájékoztassák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?