A csendes karcagi - Gyorskép Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterről

  • Bányai György
  • 2015.08.03 21:05

Belpol

A szelíd fideszes, aki a vad döntésekhez is adja a nevét. A rendszerváltás óta képviselő, pártja egyik vezető politikusa – mégsem emlékszünk jószerivel egyetlen Varga Mihály-mondatra sem.

„Az egyik ülésen megkérdeztük Orbán Viktort, kit kedvel legjobban közülünk – meséli egy valamikori elnökségi tag. – Két nevet mondott. Az egyik Varga Misié. Kérdeztük, miért? Mert ők nem beszélnek, hangzott a válasz. Orbán egyébként ezért szereti a katonákat, azt mondja, akinél fegyver van, az fegyelmezetten viselkedik.”

Varga Mihályról amúgy nem állítható, hogy katonás volna – sem habitusra, sem ránézésre, még ha egy deka pocak sem látszik rajta. Huszonöt éve ugyanúgy néz ki, már akkor öltönyben járt a parlamentbe, amikor egyes frakciótársai rövidnadrágban, fülbevalóval. Ahogyan a megjelenése, úgy természete sem harsány, vaskos kifejezést parlamenti körökben nem hallottak tőle még a folyosón sem.

false

 

Fotó: Vajda János / MTI

Egyébként volt katona; a karcagi Gábor Áron Gimnázium végeztével fölvették a Közgázra, és az egyetem előtt egy évre a szombathelyi laktanyába került előfelvé­telisként. 1989-ben diplomázott, a Fideszbe egy évvel korábban, a párt megalakulásának évében lépett be. 1990-ben, a létezett szocializmust követő első válasz­tá­son országgyűlési képviselő lett, mégpedig egy aktuális fideszes belharc tétlen szereplőjeként. Mintha az imázsát alapozta volna meg: úgy ott lenni, mintha ott sem lenne.

Töretlenül

Az 1990-es országos lista összeállításakor a ma már exfideszes Hegedűs István, a párt ak­kori irányító testülete, az országos választmány (ov) ülésén attól tartva, hogy a „bázisdemokraták” „szétverik” a javasolt névsort, azzal állt elő, hogy a már valamennyire ismert vezetőségi tagok legyenek az országos lista elején. Legalábbis ezt az indítványt vigyék a döntésre jogosult fórum, az országos tanács (ot) elé. Kövér László viszont azt mondta, mindenképpen tegyenek közgazdászt és jogászt az első hatba (az ak­kori négyszázalékos küszöb átugrásával körülbelül ennyi biztos mandátummal kalkulálhattak), a többi helyet meg töltse fel az ot. Így került képbe, majd a parlamentbe Varga Mihály is, a Fidesz első Szolnok megyei, karcagi szervezetének egyik alapítója. Mondják, sokat számított, hogy igen jó kapcsolatban állt szolnoki ősfideszesekkel, köztük Lévai Anikóval, s így persze Orbán Viktorral is, aki 1987 és 1989 között szintén a felesége szülővárosában lakott.

A Fidesz aztán 1990-ben váratlanul sok, 22 mandátumot szerzett, csaknem az összes választmányi tag képviselő lett. Többen jószerivel a Parlamentben találkoztak először. Mint például Varga Mihály és az ugyancsak közgazdász Ungár Klára. „1990-ben ismertem meg, lehet, hogy csak a frakcióban, vagy talán a kampány során is láthattam – mondja Ungár. – Szerény, visszafogott, szorgalmas, tanulni vágyó fiatalember volt. Én hat-hét évvel idősebb lévén addigra már megírtam néhány tanulmányt, ő nem sokkal korábban végezte el az egyetemet. Akkoriban nagyon komoly szak­értői háttere is volt a Fidesznek, Mi­si figyelt, okosodott, tanult.”

Varga nem az iskolapadból ugrott a parlamenti székbe. A diploma megszerzése után belefért az életébe egy három hónapos tanulmányút is. „Anglia leghíresebb lekvárgyárában főztem a dzsemeket. A cég 1888 óta a királyi ház beszállítója – mesélte évekkel később, 1996-ban a HVG-nek. – Bár csak az alapanyag-készítésben dolgoztam, mégis hozzájárultam ahhoz, hogy II. Erzsébet reggelente valami különlegesen finomat fogyasszon.” Addig – miközben már fideszezett is – építette rövid ideig a szocializmust a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál, Budapesten, 1990-től pedig Szolnokon, a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervezőnél.

Ungár Klára a Csak a narancs volt című szakirányú alapműben egy-egy mondatban jellemezte az első Fidesz-frakció tagjait. Varga Mihály „évekig nem volt hajlandó megszólalni”. Ők azonban – egymás mellett ültek az Országházban – sokat beszélgettek. „Mindig finoman, tisztelettudóan szólt hozzám. Valószínűleg családilag a nők tiszteletére nevelődött. Mindenkitől támogatást várt. Elkezdett járni egy lánnyal, kérdezte róla a véleményem. Mondtam, hogy szimpatikus, helyes csaj. Ma is ő a felesége.”

false

 

Fotó: MTI

A pártban Varga pályája hamar felívelt. A megyei szervezet vezetője, majd alelnök lett. Gazdaságpolitikusként is (főként adó- és költségvetési szegmensben) folyamatosan épült a karrierje. Ungár Klára szerint „1990–92-ben már figyelmeztette Viktor, föl kell készülnie komolyabb feladatokra, és mivel én a Fővárosi Közgyűlésben voltam mindinkább elfoglalva, fokozatosan vett át tőlem feladatokat a frakcióban. Főként 1993-tól, amikor már rossz kislánynak számítottam. Ha az elmúlt években néha összetalálkoztunk, soha nem volt, hogy ne köszönt volna.”

A mandátumáról lemondott és a pártból kilépett Ungár és az egy időre reaktiválódott, majd távozó Urbán László után Varga Mihály lett a Fidesz első számú pénzügy­politikusa. Ez még akkor is így van, ha a Fidesz-kormányokban – a jelenlegi ciklus kivételével – ő mindig csak váltotta a pénzügyekért felelős minisztert: előbb Járai Zsigmondot, utóbb Matolcsy Györgyöt. „Eleve így tervezték – idézte föl a nemzetgazdasági miniszter lapunknak –, mindkettejükről tudható volt, hogy idővel a Magyar Nemzeti Bank elnöke lesz.” Lényegében zokszó nélkül szolgált bármely minőségében. És elvitte a balhét mások helyett is, ha kellett.

„A ’98-as választások előtt mindenfélét ígérgettek, volt ott fű, fa, virág – meséli Ungár Klára. – Leültem a számítógép elé, csináltam egy táblázatot, hogy azok megvalósításához mennyi pénz kellene. Vittem magammal a Tv2-be egy ­vitára, ahol Misi is ott volt. Nem emlékszem már, hogy várakozás közben-e vagy a műsor után, belenézett. Ezt te csináltad? – kérdezte. Volt benne őszinteség, nyitottság. Meglepetés volt a hangjában. Visszakérdeztem: Ti nem számoltátok ki? Nem titkolta, hogy nem.”

Lavírozva

Hogy milyen közgazdász Varga Mihály? A külvilág számára: felkészült, higgadt szakember. Ebben lehetett bízni, amikor Matolcsy Györgyöt 2013 márciusában beejtőernyőzték a Magyar Nemzeti Bankba. Varga Mihály azóta miniszterként együttműködési megállapodást kötött az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) – cserébe az Erste Bankban szerzett állami részesedésért és az aktívabb hitelezési tevékenységért; s ígéretet tett a magyarországi bankok terheinek csökkentésére. Ezenkívül nagyjából rendezte a kormány viszonyát a Bank­szövetséggel.

A Quaestor-botrány viszont ismét lehűtötte a pénzintézetek kedélyét: ők fizetik ezt a balhét is. Ez a kormánypolitika általános megbízhatatlanságából és a jogot a saját érdekei szerint formáló hajlandóságából ered; az ügy ilyen rendezése nyilvánvalóan túlnőtt a miniszteri kompetencián. Az mindenesetre tény, hogy a pénzügyekért felelős Varga Mihály Quaestor-ügyben meg sem szólalt – ami nem feltétlenül hallgatag természetével magyarázható.

Tagja valamennyi eddigi Fidesz-kormánynak, miniszterelnökségi államtitkárként (2010–2012) Orbán legszűkebb kabinetjében is dolgozott, politikai (parlamenti) államtitkárként (1998–2001), miniszterként a különböző elnevezésű pénzügyminisztériumokban (2001–2002, 2013–). „Egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős” tárca nélküli miniszterként csaknem egy évig (2012–2013) várta Orbán előőrseként az IMF-et. Magas párt- és állami pozícióiban sok mindenhez asszisztált. Ilyen volt például a példátlan kétéves költségvetés 2001–2002-ben, ami pusztán azért született, hogy kitikkasszák a koalíciós partner Torgyán Józsefet és az ő kisgazdáit. Újabban Varga Mihály lelkén is szárad a trafikok újraosztása, a kaszinóké, az ahhoz kapcsolódó adószabályok, nemkülönben a magánnyugdíjpénztárak lenyúlása, az azzal járó mismásolások – úgymint például az egyéni nyugdíjszámla ígérete. Továbbá az egykulcsos adó, illetve a család­támogatási rendszer olyan meg­oldása, amellyel a gazdagok jártak jól, a szegények meg lényegében maradtak, ahol voltak. A devizahitelektől elszegényedettek is maximum helyben jártak még, amikor mások – köztük a törvényt hozó politikusok – a végtörlesztéssel kapásból olcsón megszabadultak adósságaiktól. A rezsicsökkentést, a rezsiholdingot, a Paks okozta több évtizedes adósságot is nyugodtan idecsaphatjuk. Most éppen az egyszázalékos személyi jövedelemadó-csökkentésnél tartunk, ami, mondani sem kell talán, megint a gazdagoknak (benne az ezt megszavazó parlamenti képviselőknek) meg a kőgazdagoknak hoz érezhető gyarapodást.

Sokak szerint meghatározó tandemet alkot a szintén karcagi Fazekas Sándor agrárminiszterrel. Vargának azonban aligha van szüksége Fazekas támogatására, kapcsolatuk pusztán kollegiális. Varga Mihály nem volt ott például, amikor a vidékfejlesztési miniszter (a helyi sportegyesület elnökeként) a karcagi stadionban remek öltözőt adott át. Fazekas 1990-től 2010-ig Karcag polgármestere volt. Egy régi fideszes szavai szerint Fazekas ekként számolt be az első sikerről Orbán Viktornak: „Jelentem, Karcagon befejeződött a rendszerváltás!” Ennek azért ellentmondott utóbb a szikár tény, hogy 1994-ben a szocialista jelölt nyerte el a parlamenti mandátumot. Varga Mihály második lett, 46 százalékkal (egyéniben így is a legjobb volt az összes fideszes induló közül). Mivel akkor nem volt a listán eléggé elöl, kibukott a parlamentből, de miután Eperjes Károly lemondott a képviselőségről, ő ült a helyére. Az azt követő választásokon (2010-ig volt ott képviselőjelölt, 2014-ben Budapesten indult és nyert) Varga már hozta Karcagot – miként polgármesterként Fazekas is.

Helyben amúgy roppant büszkék arra, hogy a kisváros egyidejűleg két minisztert is ad az országnak; és bár Varga ma már inkább budapesti, Karcagon még mindig ő a „mi Misink”. Varga Mihály is kötődik szülőhelyéhez. A már citált HVG-interjúban ezt mondja: „Tősgyökeres karcagi jászkun családban születtem. Felmenőim ott voltak azok között, akik 1745-ben visszaváltották a német lovagrendnek adott területeket.” Sokat emlegetett szótlanságáról így beszélt: a kun emberről azt „mondják, hallgatag, egyben nyakas, csökönyös is. Egy harmincas évekbeli tanulmány szerint a magyarság leg­ősibb természetét és főbb jellemvonásait a Nagykunság lakói őrizték meg.” Varga 2001-ben presbiter lett Karcagon. „Reformátusok vagyunk, egy évben csak kétszer járunk templomba, karácsonykor és húsvétkor. Sohasem voltunk buzgó, katolikus fajta” – mondta az öt évvel ezelőtti interjúban. Ami érdekes adalék most az általa kezdetben ellenzett, majd mégis megszavazott vasárnapi zárva tartás ügyéhez.

Lojálisan

Kövér Lászlón kívül hovatovább az egyetlen ősfideszes, akit Orbán Viktor stabilan maga mellett tart. Emlegették már Orbán utódaként is néhányszor, aminek az első számú vezető aligha örül. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy mennyire „nem volt teljesen őszinte a miniszterelnök mosolya”, amikor tavalyelőtt a Fidesz-alelnöki pozícióról lemondó Vargát a búcsúbeszéde után a kongresszus zúgó rokonszenvtapssal jutalmazta. Néha figyelmezteti is a határokra a miniszterelnök. Párszor beégette őt is: az internetadóval és a családi vasárnappal például.

De a ragaszkodás kölcsönös. A kulcsszó, amit minden beszélgetőpartner említ: a lojalitás. „So­ha nem fog semmilyen parancsot megtagadni – mondja Ungár Klára. – Nem lehet nemet mondani egy ilyen típusú szervezetnél, mint a Fidesz. Katonai jellegű szervezet, parancsokkal, büntetésekkel. Érdemes megfigyelni a szóhasználatot: Orbán Viktor utasította minisztereit, hogy a brókercégeknél állomásoztatott pénzüket vegyék ki.” Ha nem is lehet parancsot meg­tagadni, kiszállni lehet. És van, amikor maradni vagy menni: erkölcsi kérdéssé válik már. Csakhogy Varga számára erkölcsi kérdés a lojalitás – magyarázza Ungár Klára. „Emberileg is nagyon kötődik Orbán Viktorhoz. Ha Viktort fizikailag ki kellene menteni valahonnan, habozás nélkül megtenné.”

A Pasa parkban, másként

Rogán Antal lakásügye miatt terelődött a közfigyelem az elegáns budai Pasa parkra, s egyre-másra derült ki, mennyi mindenki lakik ott a jelenlegi elitből. Itt lakik Varga Mihály is, ám hangsúlyozza, hogy amikor ő odaköltözött, még nem volt ennyire felkapott hely. Arra a sejtésre bólogat, hogy píárszempontból jól jöhetett a lakópark építte­tői­nek, hogy kissé nyomott áron felajánljanak ismert embereknek lakásokat.

Varga inkább egy másik momentumra hívja fel a figyelmet: 2009-ben, amikor a lakást vásárolta, a gazdasági válság kellős közepén voltunk, pangott az ingatlanpiac. Ebben a helyzetben nyilván fizetőképes vagy annak hihető vevőket kerestek az építtetők – így őt is. Akkoriban született harmadik gyermeke, kinőtték a korábbi lakásukat. És ha manapság már falsul hangzik is a „családi segítség” e vonatkozásban, de volt az is. Továbbá, mondja a miniszter, akkor még létezett a nagyon alacsony kamatú lakáshitel, és e lehetőséggel szintén éltek. Lakásukat máig banki jelzáloghitel terheli.

Neked ajánljuk