Átmeneti időszak az önkormányzatokban

A digitális iktatás csodája

Belpol

Ahol ellenzéki vagy civil vezetés váltja a kormánypárti polgármestert és közgyűlési többséget, történhetnek fura dolgok októberig. Gárdonyban például több száz millió forint elköltéséről döntött a távozó fideszes csapat.

A 2024-es helyhatósági választásokat az európai parlamenti (EP) választásokkal egy időben, június 9-én tartották Magyarországon, viszont a 2019-ben megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők mandátuma október elejéig tart. Ennek nincs különösebb jelentősége ott, ahol nem váltották le a települési vezetőket, ellenben azokon a helyeken, ahol a jelenlegi vezetés alulmaradt, érdekes helyzetek alakulhatnak ki. Különösen akkor, ha a júniusban legyőzött polgármester és képviselő-testületi többség kormánypárti.

A fővárosi XII. kerületi polgármester-választáson meggyőző fölénnyel nyertes kutyapárti Kovács Gergely lapunknak nemrég azt nyilatkozta, hogy az átmeneti időszakban a jelenlegi, még kormánypárti vezetés négy pozíciót akar megszüntetni, „tehát nem egyszerűen embereket kirúgni, de a munkaköröket is megszüntetni. Ezek között viszonylag fontos helyek is vannak”; továbbá a szervezeti működési szabályzatban (szmsz) csináltak egy „értelmetlen” módosítást, amivel szűkítették a leendő polgármester, a jegyző, illetve a bizottságok hatásköreit. Mint megjegyezte, ezeket októberben vissza tudják csinálni, ezért nem is értik az egészet. (Lásd: „Magyar Péter telefonszáma nekem kétszer is megvan”, Magyar Narancs, 2024. július 3.). Pokorni Zoltán távozó polgármester nemrég az ATV stúdiójában azt mondta, nagyjából 15 milliárd forintnyi közbeszerzést üthetnének nyélbe, de ettől eltekintenek, csak a szoros határidejű ügyekkel foglalkoznak (gáz, villany, óvodai, bölcsődei közétkeztetés stb.).

Lassuló folyamatok

Győrben szoros versenyben az ellenzéki pártok egy részének támogatását élvező Pintér Bence győzött. A megválasztott városvezető június 24-én azt írta, hogy a másnap esedékes közgyűlésen Dézsi Csaba András leköszönő polgármester „az októberi átadás-átvétel előtt gyorsan a Győr-Szol élére nevezné ki Németh Zoltán fideszes politikust, ráadásul több évre. Ez Dézsi hálája azért, mert Németh végigkampányolta neki az elmúlt heteket, egyben akadály a törekvésünk előtt, hogy rendbe rakjuk a közpénzek fekete lyukát, a Győr-Szolt”. Bejegyzése szerint a város legnagyobb cégéről van szó, amelynek élére nem „megkérdőjelezhető tisztességű pártkatonákra, Dézsi-emberekre” van szükség, hanem feddhetetlen, szakmai, konszenzussal kinevezett vezetésre. Hogy elképzelése értő fülekre talál-e, az más kérdés, hiszen a Fidesz csak a polgármester-választást bukta el a városban, viszont október után is kényelmes közgyűlési többsége lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.