Hetente százmilliárd forint kárt okoz a magyarországi kukoricatáblákban az aszály és a forróság, mert ilyen körülmények között hetente egy tonnával csökken a termésátlag hektáronként. Ezt Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora nyilatkozta a minap a 24.hu-nak. Az egyik legfontosabb takarmánynövény sorsáról Raskó György agrárközgazdász is két-három naponta tudósít a Facebookon. Júniusban még azt írta, hogy a csapadékos és enyhe időnek köszönhetően rekordtermés ígérkezik. Július 10-én már azt tapasztalta, hogy egy mezőföldi kukoricásban a sorok között 38 fok a hőmérséklet. Ezt nem sokáig bírja a növény: le lehet mondani a kiváló termésről, de jó közepes még lehet. Július 19-én úgy számolt, a 800 ezer hektárnyi magyarországi kukoricából 40–50 ezer hektár már totálkáros, legföljebb 4–4,5 millió tonna szemeskukorica-termés várható. Egy nap múlva írt 10–30 milliméternyi esőről, ami sok százezer hektár vetemény számára életmentő volt a Dunántúlon, Észak- és Kelet-Magyarországon. A Dél-Alföldön már későn jött. A várható kukoricatermés ez alapján több lesz 4 millió tonnánál, elérheti az 5 millió tonnát.
Aki az esőben csak időjárási tényezőt lát, az túlzásnak gondolhatja az ilyen híradásokat. A 21. században tényleg ennyire függhet emberek boldogulása az „égi áldástól”? Ha nem esik az eső, miért nem öntöznek? Ha nagyon meleg van, miért nem locsolnak még több vizet? Ha lehet arra számítani, hogy nem fog esni az eső, és ez a helyzet a klímaváltozással csak romlik, miért nem készülnek rá? Mennyiben az időjárás, és mennyiben a kormányzati restség, az emberi mulasztás következménye, hogy senyved a kukorica?
Vizet fakaszt a pusztában
„Ha negyven fok közelébe emelkedik a hőmérséklet, nagyon nehezen lehet pótolni az elpárolgó nedvességet. A forró szél – mint amikor a hajszárítót magunk felé fordítjuk – a legtöbb növény számára kritikus, mert nem tudnak ellene védekezni. A másik nagy probléma az ilyenkor tapasztalható erős UV-sugárzás, amelynek hatására – főleg a nagy levelű növényeken – a felül lévő levelek megperzselődnek, függetlenül attól, hogy milyen gyakran öntözik a növényt” – mondja a Narancsnak Kurusa Tamás, a hódmezővásárhelyi központú Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
Ezzel együtt, ahol minden adott hozzá, mégis érdemes öntözni, mert ha megperzselődik is a levél, erősebb marad a növény, és ilyen körülmények között is meglátszik a terméshozamon a vízpótlás – teszi hozzá Kurusa Tamás. Magyarországon a legtöbb helyen esőztető rendszerek működnek. Ezek naponta 6–8 milliméter víz pótlására képesek, erre közvetlenül a növénynek van szüksége, a talajnak ennél több is jól jönne. Ha olyankor is működtetik az öntözőrendszert, amikor hullik elég csapadék, a talaj vízkészletét növelik. Amit akkor kijuttatnak, az később jól jöhet. Az idén azonban az öntözőtelepek március eleje óta szinte folyamatosan működnek. Ez Magyarországon nem olyan nagy területről mondható el.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
