A pedagógiai szakszolgálatok problémái

Szemünk fénye

Belpol

Drámai létszámhiány mellett működnek a pedagógiai szakszolgálatok. A szakemberek feladata, hogy a segítségre szoruló gyerekeket támogassák, ehhez képest sok esetben a munka része a valódi problémák elkendőzése. A vesztes pedig a gyerek.

Ezerötszáz pedagógus munkakörben alkalmazott szakember hiányzik a pedagógiai szakszolgálatoknál: klinikai tanácsadók, pedagógiai szakpszichológusok, gyógy­pedagógusok, gyógytestnevelők, fejlesztőpedagógusok, mozgásterapeuták. A létszámhiány az oktatási szektorban általánosan jellemző, és a helyzetet rontja a magas fluktuáció és a nagy leterheltség is. A speciális tudást igénylő feladatkörökre különösen nehéz embert találni.

Fontos segítség

Ha egy gyereknek, legyen akár óvodás, akár iskolás, segítségre van szüksége ahhoz, hogy felnőtt korában teljes értékű életet élhessen, a pedagógiai szakszolgálat biztosítja az esélyt erre. A szakszolgálatok diagnosztizálnak, szervezik és biztosítják a járási körzetükben a gyógypedagógiai, pszichológiai ellátást a korai fejlesztésben, logopédiai, gyógy­test­ne­velési, iskolapszichológiai munkát végeznek, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást nyújtanak. A megyei szakértői bizottság dönt arról, hogy egy gyerek sajátos nevelési igényű-e vagy beilleszkedési, tanulási problémákkal küzd, esetleg autizmus spektrumzavarral él. A diagnózist pszichiáter kompetencia és team segíti. Mára a fluktuáció és a tapasztalat hiánya miatt visszaszorulóban van a preventív célú pszichoterápiás munka, pedig a gyerekeknél tapasztalt problémáknak sok esetben pszichés háttere lehet. A járási szakszolgálatoknál zajlik a prevenció és az elsődleges diagnosztika, amit a fejlesztés, a terápia követ, amennyiben szükséges. A megyei szintű szakszolgálatoknál kizárólag sajátos nevelési igény (sni)-diagnosztika, illetve annak felülvizsgálata folyik.

A korai tanulási nehézségek, a beilleszkedési, magatartásbeli problémák jól kezelhetők, ha időben azonosítják a szakértők azokat, és a gyerek megkapja a megfelelő segítséget, támogatást, fejlesztést. Nem ugyanaz a fejlesztés kell, ha a gyerek beilleszkedési problémákkal küzd, mint ha tanulási nehézséget, veszélyeztetettséget azonosítanak nála. Ám ha a gyerek nem kerül időben szakértői kezekbe, talán egy életen át kísérni fogják az elmaradt fejlesztés következményei.

Különösen aggasztó ennek fényében, hogy a járási szakértői bizottságok azt a szóbeli utasítást kapták a Magyar Narancs információi szerint, hogy nem, vagy csak nagyon indokolt esetben küldhetnek tovább megyei szintre gyerekeket. Utóbbi szintre akkor kerül a gyerek, ha tanulási zavarban lehet érintett, ami speciális fejlesztést, gyógypedagógiai ellátást igényel és indokol, netán valamilyen pszichiátriai diagnózissal rendelkezik, komoly beszédfejlődési deficitje van, esetleg a kognitív képességekben tapasztalható jelentős elmaradás, valamint már meglévő pszichiátriai diagnózisa van – mondta lapunknak É., ta­nács­adó szakpszichológus, aki évekig dolgozott a fővárosi szakszolgálatnál.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.