„A legkirekesztettebb csoport ma Magyarországon nem az alkoholista és nem a hajléktalan, hanem a tudottan és rendszeresen szúró, intravénás szerhasználók” – mondta el Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány Biopolitikai Műhelyének és a prevenciós projekt koordinátora. Dávid a fórum kezdéseként bemutatta a Kék Pont egyik nagy sikerrel működő, Peer-kapitány névre keresztelt programját, mely 2013 szeptemberében indult, idén májusban ért véget és a Norvég Civil Alap támogatásával jött létre.
| ||
A projekt lényege – ahogy annak alcíme is kitűnően mutatja: segítők a sarkon – az állandó határátlépés, hiszen az alapítvány tagjai a droghasználók között kerestek olyan véleményvezéreket, akiket kellő felkészítés után be tudnak majd emelni a programba segítőként, maguk mellé. „Ez az egész projekt üzenete: próbálj meg a saját tereden belül változtatni.” A projekt alatt számtalan munkacsoportot hoztak létre, úgy drogszemétbegyűjtőt, mint a Lujza Tv „műsorait” készítő médiát vagy a HIV- és HCV-munkacsoportot. „Munkatársakat szerezni a szó hagyományos értelmében nem sikerült. Még csak az első cölöpöket tettük le, a következő lépés az lenne, hogy a mi stábunkat is felkészítsük arra, hogy ezentúl ezek az emberek is velünk fognak dolgozni.” „Tapasztalt munkatársakat keresünk” – mondja Dávid, ami különösen szomorúan hangzott úgy, hogy tudjuk: a Kék Pont idén szeptember elsejével kivonul a Magdolna-negyedből.
Éppen ennek apropóján szervezte a TASZ a kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött filmbemutatót és jelentette be kampányát, mely nemcsak az alapítvány megmentéséről, hanem a fennálló drog- és járványügyi helyzetről való tájékoztatásról is éppen annyira szól. A húszperces dokumentumfilm körbejárja a nyolcadik kerület kritikusabb részeit, megszólaltat drogfogyasztókat és szakembereket, láthatjuk, hogyan működik a drogszemét begyűjtése, vagy a külföldön már sok helyen kitűnően működő ellenőrzött fogyasztói szoba. A lakosság hozzáállását és a szakmával való ellentétét pedig mi sem mutatja jobban, mint a film vége felé a gangról lekiabáló néni: „Megszűnhetne már a Kék Pont!” – és Dávid Ferenc válasza: „Meg is fog, kezit csókolom!”
A beszélgetés a film által felvetett problémákat gondolta tovább, így rögtön azzal kezdve, mi is fog történni, ha a Kék Pont bezárja a nyolcban működő tűcsereprogramját. „A drogosok nem fognak kimozdulni a kerületből. Ott árulják a cuccot, ott is fogják belőni. Ha a zsebükben van a cucc, nem fognak várni, maximum a követező kapualjig” – mondta el Robi, aki húsz éve intravénás droghasználó és a kerület lakosa. Szerinte a tűcsere megszűnése egy új bűnözési hullámot fog elindítani, méghozzá a használt tűkkel való feketekereskedelmet, mely már most is létező fogalom, de ennél csak súlyosabb lesz. A Kék Pontot egyébként maximálisan elismeri. „Ez a drogosok utolsó mentsvára. Van internet, steril tű, ruha, mindenféle eszközök és egy hely, ahol lehet beszélgetni. Mert a drogos egyébként nem beszélget csak drogossal, vagy a rendőrrel” – tette hozzá.
| ||
Dávid megjegyezte azt is, hogy az új designer drogok megjelenésével a helyzet csak fokozódik, hiszen azokat sok esetben félóránként lőni kell, így a drogfogyasztónak a díler mellett és közelében kell maradnia. A sok idegen szer hatása pedig kiszámíthatatlan, és előre képtelenség felmérni, ezért még inkább segítségre szorulnak a szer élvezői. „A lakosok sok esetben nem értik a Kék Pont működését, és ezért ellenségesek velünk. De egy önkormányzat nem gondolkodhat így, ők nem lehetnek ennyire naivak” – jegyezte meg Dávid, és hozzátette, a probléma a tűcsereprogram kivonulása utáni két évben még láthatatlan is tud maradni, de utána robbanni fog. Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője is kiemelte, hogy Budapesten jelenleg a HIV-robbanás előtti utolsó pillanatban vagyunk, amikor még tehetünk valamit azért, hogy ne járjunk úgy, ahogy Bukarestben vagy Athénban jártak, de a helyzet nem túl fényes, kiszűrték az első HIV-pozitív droghasználókat a nyolcadik kerületben, és ha a tűcsere elhagyja a Józsefvárost, a helyzet csak romlani fog. „És a vírus sosem marad a droghasználók körében. Egy fecskendő nagyker. ára egyébként úgy 25 forint. Egy HIV-kezelés viszont egy hónapban több százezer forintba kerül. A megelőzés sokkal olcsóbb.”
| ||
A beszélgetésre a TASZ meghívta ugyan az önkormányzat, a rendőrség és az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőit, hiszen a fő probléma a Kék Pont és köztük áll fenn: az önkormányzat kizárta a Kék Pontot a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumból, nem fogadta el az éves szakmai beszámolóját, és megszüntette a kedvezményes bérleti díjat. A meghívottak közül senki sem jelent meg. Sárosi szerint pedig épp ez lenne a legfontosabb: a párbeszéd. Az este során azért ez sikeresen működött, a közönség soraiban ugyanis sok kerületi lakos, házmester, sőt még Révész Márta MSZP-s önkormányzati képviselő is helyet foglalt. Az egyik felszólaló, aki a nyolcadik kerületben házmester, arra a kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy mi a helyzet a kerület számtalan önkormányzati lakásával, melyeket, mint fogalmazott, a „rendezetlen lakhatási körülmények” miatt számtalan drogfogyasztó használ. Szerinte a lakosságot a közös képviselőkön és a házmestereken keresztül (is) meg lehetne szólítani, például lakossági fórumok által. „A lakosok szeretik, ha beszélgetnek velük” – mondta. Ezzel egyetértett Sárosi is, elmondása szerint a TASZ kampányában éppen erre fókuszál.
Az önkormányzat és az állam támogatása azonban még mindig elengedhetetlen lenne. Bombera Krisztina, a beszélgetés koordinátora fel is tette a releváns kérdést: volt olyan állapot, amikor az állam igenis együttműködött, például a Kék Ponttal? „Természetesen. Volt egy gyönyörű együttműködés, ráadásul a Fidesz-kormánnyal, amikor az ajtók nyitva álltak, a civilek határozták meg a haladás irányát, és ez az állapot készen állt arra, hogy továbbfejlesszék – mondta el Dávid. – Azonban el lett rontva. Azt hittem, lesz annyi emberi érzés a kormányban, hogy nem kell elmennünk a falig, hogy tudják, most egy járványügyi helyzet van, és rohamléptekkel haladunk a HIV-robbanás felé.”
Követendő példaként – ahogy a kisfilmben is láthattuk – a Nyugaton egyre népszerűbb ellenőrzött szerhasználói szobát hozták fel a szakemberek. „Ma már több mint kilencven ilyen steril körülményeket nyújtó, biztonságos és ellenőrzött szerhasználói szoba működik szerte a világon, Kanadától kezdve Hollandián át Párizsig vagy Lisszabonig, ahol most fogják megnyitni őket – mondta el Sárosi. – Ezek azért is nagyon fontosak, mert sok helyen alapból egy detoxikálóval együtt működnek, így ha valaki le akar állni, ugyanazt a helyet kell felkeresnie. Ezzel bekapcsolják őket a rendszerbe, ami nálunk még a tűcsereprogrammal így is nagyon gyerekcipőben jár. Ha azonban ez is megszűnik, igen nagy katasztrófa lesz.” A TASZ szakembere megjegyezte, ezzel a keleti példát követjük, Ukrajnában és Oroszországban ugyanis szintén hasonló a hozzáállás, bár ott már nemhogy nem támogatják, egyenesen tiltják az ehhez hasonló projekteket. Ezzel a keleti nyitással pedig igen nehéz lesz a kormánynak azt a célkitűzését teljesíteni, hogy 2020-ra Magyarország drogmentes ország lesz.
„Jó lenne, ha tudnánk maradni a Józsefvárosban, vagy ha maradna utánunk valami, de ilyen körülmények között ez lehetetlen. Ráadásul a Kék Pont Alapítvány jelen van úgy Békásmegyeren, mint Ferencvárosban, és mindezt nem áldozhatjuk fel Józsefváros oltárán – összegezte a jelen helyzetet Dávid. – Ez nekünk is egy gyötrő korszak, de túl kell tudni élni.” És valahogy ez lett az este konklúziója is amellett, hogy bár az utolsó utáni pillanatban vagyunk, még tehetünk valamit azért a szobáért ott a nyolcban.
