A tavalyi választáson szövetséges ellenzéki pártok egyelőre a saját tortájuk újraosztásán munkálkodnak, ebben a versenyben jelenleg a Demokratikus Koalíció a legaktívabb. A korábban nem politizáló választók, illetve párt nélküli aktív szavazók körében azonban kimutatható sikereket ér el a Mi Hazánk Mozgalom. A parlamentbe már az első általános választási megmérettetésén bekerülő pártra a mérsékelt ellenzéki politikusok a „centrális erőtér” megerősítésén ügyködő Fidesz hatalmi érdekeinek kiszolgálójaként tekintenek. A lapunk által megkérdezett szakértők, valamint a szélsőjobboldali párt tagjai szerint a centrális erőtér, valamint a radikalizmus nem feltétlenül gátja a Mi Hazánk további erősödésének.
Rejtőzködésből a parlamentbe
A választások előtti legtöbb közvélemény-kutatás a parlamentbe jutási küszöb határán vagy némileg az alatt mérte a Mi Hazánk támogatottságát. Tóka Gábor választási szakértő a Tárki 2022 végén kiadott Társadalmi Riportjában arra jutott, hogy a bizonytalansági tényezők miatt a lehetséges hibahatárok is magasabbak voltak. Ennek részletezése túlmutat e cikk keretein, a lényeg, hogy a Mi Hazánk szavazói nem vagy nagyon nehezen voltak azonosíthatók a választások előtt.
A Választási földrajz tudományos weboldal (VF) szakértői lapunknak arról beszéltek, hogy a Mi Hazánk szavazói a különvéleményük miatt tartanak a megbélyegzéstől, és ezért vélhetően rejtőzködtek, kitértek a válaszadás elől. Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás szerint három meghatározó csoportra osztható a Mi Hazánk szavazótábora. A radikális jobboldaliak a Jobbik középre húzódása miatt sokáig párt nélküliek voltak, továbbá az egykori MIÉP-szavazók is otthonra találtak. A párt sikerrel szólította meg az egyébként bizonytalan, sőt korábban talán sosem szavazók táborát is azzal, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedéseket erősen kritizálták. A járványhelyzet a nem politizáló lakosság számára is behozta a közéleti vitákat a hétköznapokba, az intézkedések ellenzői – sokszor a hangzatos összeesküvés-elméletek hatására – a Mi Hazánkkal kezdtek rokonszenvezni. Ez a csoport egyszerre utasította el a kormányt és az addig ismert ellenzéket is. Bódi szerint a Fideszről is lemorzsolódtak szavazók a járványhelyzet kezelése miatt, akik azonban nem tudtak közösséget vállalni a baloldali-liberális ellenzékkel, ezért ők is a Mi Hazánk mellé álltak. Tavaly áprilisban a Mi Hazánk országos listája 5,88 százalékot ért el, legutóbb viszont a Medián már 8 százalékon, az IDEA Intézet pedig 10 százalékon mérte a biztos szavazók körében a támogatottságukat.
Bódi Mátyás szerint a 2022-es választások „relatív győztese a Mi Hazánk volt, ami megerősítette az addig rejtőzködő szavazókban, hogy igenis vállalhatják a véleményüket”. Úgy látja, „az ország gazdasági helyzete miatt egyre rosszabb a Fidesz megítélése, valamint a Jobbikkal kiegészült baloldali-liberális ellenzék útkeresése olyan körülményeket teremt, hogy Toroczkai Lászlóék pártja lehet az egyetlen növekedésre képes választói tömb 2023-ban”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
