Interjú

Budapest nélkül választást lehet nyerni, jövőt nem

Karácsony Gergely főpolgármester

Belpol

Ha túlélik 2023-at, a ’24-es önkormányzati választást megnyerni már nem lesz nehéz. Úgy sem, hogy a kormány továbbra is sanyargatja Budapestet. Karácsony Gergely ukrajnai útjáról is beszélt lapunknak.

Magyar Narancs: Varsó, Pozsony és Prága polgármestereivel együtt látogattak Kijivbe. Tizenegy hónappal ezelőtt az orosz hadsereg nagy erőkkel készült a város ostromára, ezzel ugyan akkor felhagytak, de azóta is voltak és vannak rakétatámadások. Hogyan működik most a város?

Karácsony Gergely: Kijiv utcáin járva az ember hajlamos megfeledkezni róla, hogy háború van, de ha beszélgetésbe elegyedik az ott lakókkal, kiderül, a sebek mélyebbek a lelkekben, mint az épületeken. A várost több mint 600 rakétatámadás érte. Ezek közül kevés csapódott be. Az egyik rakéta által végzett rombolást mi is láttuk, egy hőközpontot akartak kilőni, de a szemközti ház semmisült meg. Nemcsak Kijivben, hanem Bucsában is jártam, ahol korunk talán legnagyobb háborús bűncselekményeit követték el. De az orosz agresszor már veszített: ebben a konfliktusban születik meg az az ukrán nemzeti identitás, amelyet éppen lerombolni, megsemmisíteni akart Putyin. Ukrajna sorsa a következő évtizedekben meghatározza Európa jövőjét.

MN: Vitalij Klicsko mit osztott meg önnel?

KG: Nem először találkoztam a kijivi polgármesterrel; korábban akkor, amikor a város csatlakozott a Szabad Városok Szövetségéhez. Azt az esetet nem sorolnám ide, amikor orosz youtuberek próbáltak átejteni – a magyar sajtó egy része telefonbetyárkodásnak mutatta be a történetet, de hadd ne tartsam viccesnek, amikor orosz titkosszolgálati akció próbál zavart kelteni az európai együttműködésben. Klicsko rendkívül kedvesen fogadott, egy nyugatos identitású, világlátott férfiról van szó. Úgy tapasztaltam, Kijivnek és az ukrán népnek két dologra van most égető szüksége. Az egyikben lehetőségeinkhez mérten tudunk is segíteni: ez a szolidaritás. Az ember feszeng egy ilyen helyen – ami ráadásul fontos diplomáciai találkozóhely, nekünk éppen Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke adta a kilincset –, tart tőle, hogy útban van, miközben a város háborús készültségben éli életét. De tényleg fontos számukra minden támogatás, még ha szimbolikus is. A másik, amit én nem tudok adni nekik, és nem is tőlem várják: segítség az ukrán hadsereg felfegyverzésében.

MN: A V4-es főpolgármesterek elkötelezték magukat a segítségadás mellett. Mit tudnak adni nekik?

KG: Varsó egy metrószerelvényt ajánlott fel Kijiv számára, mi pedig már korábban odaígértünk buszokat a BKV flottájából, ahol éppen járműcsere van. Ezek az ukrán nagykövetség szervezésében jutnak el majd ukrán városokba. De nem csak a fővárosra figyelünk, hiszen különös felelősség köt minket a kárpátaljai magyarokhoz. Rendszeres a kapcsolatom Beregszász polgármesterével. Kijivből biztonsági okokból nem tudtunk odamenni, de rövidesen személyesen is találkozunk. És ami fontosabb: olyan műszaki eszközöket viszünk, amikre a kárpátaljai városnak nagy szüksége van.

MN: Az ukránok heves ellenérzésekkel viseltetnek Orbán Viktor politikája iránt. Érezte ezt ön is?

KG: Az ukrán partnerek semmilyen különbséget nem tettek négyünk között, engem is olyan szeretettel és nyitottan fogadtak, mint varsói, prágai és pozsonyi kollégáimat, mert pontosan tudták azt, amit én is nyilvánvalóvá tettem nekik: a magyar kormány nem egyenlő Magyarországgal. Tudják, hogy Budapest szolidáris város, és azt is, hogy a budapesti városvezetés egy pillanatra sem veszítette el erkölcsi iránytűjét, mi nem mossuk össze az agresszort az áldozattal, és Ukrajna oldalán állunk Putyinnal szemben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.