A frontharcos mosolya - Lázár János túlélési esélyei

  • Rényi Pál Dániel
  • 2015.07.19 08:07

Belpol

Öt éve dolgozik Orbán Viktor leghűségesebb és legfontosabb politikai végrehajtójaként, pályája idáig töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt hónapokban azonban forr körülötte a levegő. A Miniszterelnökséget vezető miniszter helyzetét elemezzük.

„Erőmet, képességeimet meghaladó feladatokat bízott rám a miniszterelnök, és nagyon várom már, hogy leadhassak a portfó­liómból. Energiapolitikai szakértő például nem vagyok, kereskedelmi, üzleti kérdésekkel kapcsolatban nem akarok válaszolni” – mondta Lázár János a parlamentben idén február végén, és az ülésteremben derült moraj hallatszott. Sokakat meglepett a megjegyzés. Lázár immár három éve Orbán Viktor legnagyobb hatalmú minisztere. A második Orbán-kormány 2012. nyári átszervezése óta a felügyelete alá tartoznak a legfontosabb kormányzati funk­ciók, és korábban semmi jelét nem adta, hogy túlterhelt lenne, sőt: fideszes források inkább arra panaszkodtak, hogy a Miniszter­elnökség indokolatlanul von magához döntéseket.

Fertődön: A herceg, a hercegné, L. Simon, Lázár és a főkertész

A herceg, a hercegné, L. Simon, Lázár és a főkertész

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Lázár sosem félt akár a miniszterelnök társaságában is elmondani a véleményét, de az utóbbi időben önmagához képest is messzire ment, amikor számos alkalommal nyilvánosan bírálta a kormány politikáját és Orbán Viktor legközelebbi szövetségeseit. Tavasszal többször rosszallta a hivatásos labdarúgás költségvetési támogatását, beszólt Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonosodása miatt, június elején, egy szekszárdi építészfórumon hosszasan lamentált arról, mennyire riasztó állapotban van a magyar államapparátus, milyen silány munka zajlik az egyes minisztériumokban, s romokban az adórendszer. Nyíltan ugyan nem kritizálta Orbánt, mégis súlyos kifejezéseket használt, és egyértelművé tette, hogy az ország érzékelhető előrelépése érdekében „sokkal mélyebb változásokra van szükség”. (Lázár mondatai Berkecz Balázs Együtt-képviselő blogján kerültek nyilvánosságra, de a Miniszterelnökség is megerősítette őket.) E mondatok egyrészt arra utalnak, hogy Lázár nehezen helyettesíthetőnek gondolja szerepét a kormányban, ezért meri feszegetni a határokat. Ennél vélhetően nagyobb jelentősége van annak, hogy a kormány és a Fidesz legfelső szintjein olyan mozgások indultak meg, amik miatt veszélyben érezheti pozícióját.

Rossz zsaru

Lázár az elmúlt két-három évben Orbán legfontosabb politikai végrehajtója lett. A miniszterelnöknek régóta imponált a frakcióvezető agilis és ambiciózus fellépése. A 2010-es győzelem után Orbán szívesen látta volna Lázárt a honvédelmi, később a humán tárca élén, de az ellenzékben a rendészeti bizottságot vezető képviselő visszautasította az ajánlatokat, és kimondottan kérte magának a frakcióvezetői posztot. Az érvényesüléséhez persze az kellett, hogy ambíciója feltétlen ­lojalitással párosuljon. Lázár zárt ­ajtók mögött nem tartotta ma­gában, ha valamivel nem értett egyet, de ezt sosem keverte össze az utasítások teljesítésével. Amikor 2010 végén az operatív kormányzással megbízott közigaz­gatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor vonakodott visszavágni az Alkotmánybíróság jogköreit, Lázár nem teketóriázott, hanem keresztülvitte a frakción a miniszterelnöki akaratot; és nem finnyáskodott a visszamenőleges hatályú jogalkotások idején sem.

2012 nyarán Orbán elégedetlen volt az apparátus működésével, ezért nyolcról ötre csökkentette a minisztériumok számát és a Miniszterelnökséget csúcsminisztériummá alakította át. Lázár ismét maga kérte, hogy vezethesse az új koordinációs központot. Nyitott kaput döngetett, Orbán már az átalakítás megkezdésekor Lázárt akarta megtenni az új hivatal élére. Az átalakítás lényege az volt, hogy Orbán a Miniszterelnökség felduzzasztásával felügyelete alá vonta a legfőbb politikai ügyeket. Ezzel lefokozta a minisztériumokat, amelyeknek az új szisztémában a Miniszterelnökségnek kell referálni. Az összes fontos kormányzati funkció ide került, így a közigazgatási rendszer és a fejlesztési források koordinációja, a kormányzati kommunikáció szervezése, a polgári hírszerzés felügyelete és a kiemelt feladatok intézése is. Korábban egyetlen államtitkár, Varga Mihály vezette a szervezetet, ehhez képest Lázár ma már miniszteri rangban dolgozik, és tizenegy államtitkárt foglalkoztat; az előtte 159 fővel működő hivatal Lázár keze alatt két éven belül 1500 főt foglalkoztató csúcsminisztérium lett. Orbán szemszögéből Lázár ideális megoldásnak bizonyult a „kormányzói” pozícióra. Sosem volt népszerű a nyilvánosság előtt, és – ami talán még inkább tetszett a kormányfőnek – sokáig nem is törekedett az lenni. Frak­ció­vezetőként jellegzetesen kaján mosolya a „fideszes cinizmus” szimbóluma lett. Az ominózus hódmezővásárhelyi közgyűlésen elhangzott felszólalása, amelyben arról beszélt, hogy „aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér”, majd a szolgálati autójára felszerelt lézerblokkoló esete szintén ellenszenvessé tette a nagyközönség előtt. „Egyvalakinek akart tetszeni, Orbánnak” – mondta róla egy korábbi munkatársa, és valóban, még Miniszterelnökséget vezető miniszterként is voltak kimondottan brutális akciói. (Ezek közül is kiemelkedett az az eset, amikor a tulajdonos Magyar Telekomon keresztül olyan nyomást gyakorolt az európai utazásai részleteinek nyilvánossága miatt pert kezdeményező origo.hu szerkesztőségére, hogy az a szerkesztőség széteséséhez vezetett.) Sikeresen oldotta meg a miniszterelnök számára legfontosabb két feladatot: az alkudozást az új ­uniós finanszírozási ciklusra, valamint a paksi atomerőmű-bővítésről szóló megállapodásokat.

Orbán szemében különösen alkalmassá tette a pozícióra az, hogy Lázár nem igyekezett szövetségeket építeni a párton belül, sőt kereste a házon belüli konfliktusokat. Újjáélesztette a politikai államtitkárok értekezletét (pát), így most már nem csak az egyes közigazgatási államtitkárok kapnak rendszeres eligazítást. Ezeken az értekezleteken Lázár gyakran állítja pellengérre más minisztériumok államtitkárait, és nem kíméli a beosztottait sem. Környezete azért is tart tőle, mert a napi munkavégzésben sokszor teljesen kiszámíthatatlan, ezért nehéz vele együtt dolgozni. Ahogyan egy bennfentes forrásunk jellemezte, „Lázár viszi be a félelmet a rendszerbe, és ez fontos Orbánnak. Nincs olyan, hogy valami nincs megoldva. Nem kíváncsi kifogásokra. Olyankor nyilvánosan döngöl.” Lázárnak szinte az összes ­jelenlegi miniszterrel konfliktusos a viszonya, leszámítva Trócsányi László igazságügyi minisztert, akit éppen ő ajánlott Orbán figyelmébe. Még csak államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget, de már megengedte magának, hogy minisztereket szívasson. Amikor például Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter írásban kérte számon rajta a Szépművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem köz­ponti támogatását, Lázár csak kacagott, bekeretezte a levelet és kitette az iroda falára.

Helyezkedés

Nyilvános konfliktusba bonyolódott Navracsics Tiborral, Pokorni Zoltánnal, Kövér Lászlóval és Tarlós Istvánnal is. Noha a miniszter többnyire önálló akcióként csomagolta őket, e piszkálódások forrása nemritkán a miniszter­elnöki dolgozószobában keresendő. A nyilvánosságban úgy csapódott le, hogy a miniszter az egyik pillanatban Schmidt Máriával hadakozik a Sorsok Háza projekt finanszírozásáról, a másikban pedig a főpolgármesterrel csap össze a BKV adósságának rendezéséről; de az ezekhez hasonlatos döntések legtöbbször egy szinttel feljebb születtek. „Orbán egyfajta lökhárítóként is használja őt. Ha nem akarja bekoszolni a kezét, vagy nem akar kommunikálni egy érzékeny döntést, Lázárra bízza az ügyet, és úgy tesz, mintha minisztere a saját kottájából zongorázna” – nyújtott betekintést Lázár munkájába egy a Miniszterelnökségen otthonos forrásunk, aki szerint ez a típusú – és Orbán által nagyra becsült – politikai kíméletlenség kevesekben van meg. Szerinte Orbán azért sem félt ekkora hatalmat ruházni Lázárra, mert a miniszter ennyi csörtével maga körül, ennyire izolált helyzetben nem jelenthet veszélyt a miniszterelnök hatalmára.

false

 

Fotó: MTI

Orbán Viktor régóta figyel arra, hogy a körülötte lévő pénzügyi lobbiérdekek között érvényesüljön egyfajta hatalmi egyensúly, ez azonban a Simicska Lajossal elharapódzó konfliktusa miatt tavaly megbillent. Frakcióvezetői minőségében Lázár – Orbán jóváhagyása és biztatása mellett – aktív kapcsolatot tartott Simicskával, Nyerges Zsolttal és az őket képviselő üzleti körökkel. Aligha véletlen, hogy 2012 tavaszától Lázár kemény nyilatkozatokat fogalmazott meg Csányi Sándor OTP-elnökkel szemben, és nyilvánosan kifogásolta, hogy egy „magyarnak tűnő nagybank” vezetője „polip módjára” behálózza az országot. Simicska és Lázár kapcsolata aktív maradt az után is, hogy Lázár a Miniszterelnökségre került, és akik ismerik a nagypolitika belső viszonyait, azok szerint a Csányinak való beszólások mögött Simicska biztató szavai is fölsejlettek. Tavaly viszont az Orbán–Simicska-affér elmérgesedésével az Orbán közelében lévő üzleti körök alaposan felerősödtek: gazdasági és üzleti kérdésekben a futballpáholyokban is gyakran együtt időző Csányi Sándor OTP-vezér, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató és a Videoton-elnök Garancsi István befolyása megnövekedett. (Rajtuk kívül többnyire olyan üzletembereknek áll még a zászló, akik Habony Árpádon keresztül kerülnek közel a tűzhöz; mindenekelőtt Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, aki a kaszinókoncessziókkal járt jól.) Két forrásunk is megerősítette: tavaly nyár után Lázár – oldalán Németh Lászlóné egykori fejlesztési miniszterrel – nagy erőkkel dolgozott azon, hogy elsimítsa az Orbán és Simicska közötti konfliktust, de az üzletember ettől már elzárkózott. S az ominózus februári interjúk után már nem is volt visszaút.

A kormány legfőbb döntéshozó kupaktanácsa, a politikai kabinet hetente jön össze a miniszterelnöki tárgyalóban. E megbeszéléseken Orbán és Lázár mellett részt vesz Habony Árpád főtanács­adó, Rogán Antal frakcióvezető, Kósa Lajos ügyvezető alelnök, a kampányidőszakban pedig a szerve­zeti kérdésekben illetékes Kubatov Gábor pártigazgató. Nagypolitikai és üzleti kérdésekben nincs széthúzás. Erre a leginkább aktuális példa a dohánytermékek nagykereskedelmi állami koncessziójának odautalása a Tabán Trafik – British American Tobacco párosnak. Míg az előbbi cég Lázár János régi ismerőse, a trafiktörvényben is közreműködő Sánta János tulajdona, az utóbbi felügyelőbizottságába alig néhány hónapja ült be Lánczi Tamás, Habony fő fegyverhordozója. (Lánczi Orbán másik fontos tanácsadója, az amerikai Arthur J. Finkelstein, valamint Habony közös londoni cégének ügyvezetője is.)

Ha azonban pozíciókról és döntési jogkörökről van szó, komoly feszültség érzékelhető a felek között. A nyilvánosságban főként Rogán Antal és Lázár János „utódlási harcáról” olvasni, a Narancs fideszes forrásai szerint azonban a valóban meghatározó törésvonal sokkal inkább Habony és Lázár között húzódik, és sok tekintetben ez magyarázza az elmúlt hónapok fejleményeit. „Orbán sokakkal beszél, de kevesekre hallgat. Egyre több olyan száj vette körül a miniszterelnököt, akik nem igazán kedvelték Lázárt. Közülük is most Csányi és Habony a leghangosabbak. Ők sem esznek egymás tenyeréből, de mindketten szívesen látnák, ha Lázár körül kicsit szorulna a hurok” – magyarázta a Miniszterelnökség mindennapjait jól ismerő forrásunk.

Mozgó rendszer

Az első figyelemre méltó fejlemény a kormányzati információs tájékoztató bevezetése volt. A miniszterelnök utasítására március vége óta Lázár – Giró-Szász András kommunikációért felelős államtitkárral az oldalán – minden csütörtökön, az aktuális kormány­ülés után részletes sajtótájékoztatót tart az újságíróknak, ahol a jelenlévők korlátlanul tehetnek fel kérdéseket. Lázár az új feladat­ról szűk körben olyan „lehetőségként” beszél, ami segíthet őt „jobban eladni” politikusként; de valójában ez jelentős konfliktusforrás a legfőbb döntéshozó testületen belül. A miniszternek olyan intézkedéseket és kommunikációs fogásokat is védeni kell ilyenkor, amelyek többnyire a kommunikációs ötletelésért felelős – viszont kormányzati felelősséget nem viselő – Rogán–Habony-páros elmeszüleményei, mint például a bevándorlókról folytatott nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátok üzenetei.

Hogy valami mozgás van a rendszerben, az tavasz végén vált a nagyközönség számára is nyilvánvalóvá, miután a Népszabadság megírta, majd az index.hu később megerősítette, hogy Rogán Antal lehet Orbán új kabinetfő­nöke a Miniszterelnökségen. Ez a húzás alapjaiban alakítaná át a kormányzat és a Miniszterelnökség működését. A képviselők eddig Lázáron keresztül juthattak be a miniszterelnöki tárgyalóba, ezek után azonban Rogán is kapu lesz a kormányfő felé. Ha ez megvalósul, Lázár munkája szorosabb felügyelet alá kerül. A „hivatalos” elgondolás szerint amíg Lázár kormányozza a rendszert, addig Rogán a politikai kormányzást és a kommunikációt veszi kézbe, de párton belül ennél primerebb politikai okokat sejtenek a háttérben. „Ez az ötlet nem arról szól, hogy vajon Lázár jön vagy megy, hanem arról, hogy Habony marad” – kommentálta a fejleményeket egy tűzközelben dolgozó miniszterelnökségi munkatárs, aki szerint a főtanácsadó azt vélelmezi, hogy Lázár titokban Brüsszelben és Berlinben gyűjt nemzetközi szövetségeseket. Egy másik informátorunk is egyetértett abban, hogy az elképzelés a tanácsadó szándékait tükrözi, aki a következő hónapokban kevesebb időt tervez eltölteni a miniszterelnöki dolgozó környékén, ehelyett inkább a kormánybarát média és a hátország megszervezésével akar foglalkozni. Ebben a felállásban a Habony legközelebbi szövetségeseként ismert Rogán feladata lenne, hogy Lázárral szemben ellenpólust képezzen. Az mindenesetre figyelemre méltó fejlemény lesz, ha öt év után Rogán egy ilyen furcsa kombináció eredményeként lesz a kormány tagja. Ha ugyanis a most leköszönő frakcióvezető miniszteri rangot kapna valamelyik tárca élén, le kellene mondania annak a gazdasági bizottságnak az elnöki posztjáról, amely egyebek mellett dönt az offshore hátterű közvetítőcégeknek több tízmilliárdos hasznot hozó letelepedési kötvényekről szóló szerződésekről – így viszont megőrizheti azt a pozícióját is.

Amikor az aktuális sajtótájékoztatón a tervezett változásról kérdezték, Lázár arra utalt, hogy létezhet olyan forgatókönyv, amiben nem ragaszkodik a pozíciójához – de ez nem tűnik életszerűnek. Lázár a miniszteri posztról lemondva a senki földjén találná magát. A Fidesz várhatóan novemberben sorra kerülő kongresszusán ráadásul vissza kell adnia alelnöki mandátumát, az ugyanis nem összeegyeztethető a miniszteri pozícióval. (Bár helyi befolyása megkérdőjelezhetetlen, hódmezővásárhelyi polgármesterségéről az összeférhetetlenség miatt már lemondott.)

Forrásaink többsége szerint Orbán „csupán” szokásához híven teszteli az embereit, és most az a Lázár került sorra, akinek az elmúlt években meredeken ívelt felfelé a pálya. „Amíg ebben a politikai családban van, Lázár nem fogja megtagadni Orbán utasításait, a saját eszközeivel viszont igyekszik kommunikálni, hogy nem ért egyet mindazzal, ami a színfalak előtt és mögött történik. Ez az ő egyetlen eszköze ebben a pillanatban” – magyarázta a miniszter újszerű megnyilvánulásait egy fideszes frakciótag, aki szerint földcsuszamlásszerű változásokra egyelőre nem lehet számítani. Igaz, beszéltünk olyan, Lázárt jól ismerő befolyásos politikussal is, aki úgy gondolja, hogy a miniszter túlfeszíti a húrt. Szerinte Lázárnak „nincs veszélyérzete, és az ilyeneknek előbb-utóbb kitörik a nyakát. Erre a magyar közéletben azért láttunk példát, lásd Gyurcsány Ferenc.” A fő kérdés valójában az, hogy Orbán tényleg csak próbára teszi miniszterét, vagy komolyan úgy gondolja, hogy hatékonyabban tudna működni egy kétfejű Miniszterelnökség.

Neked ajánljuk