„Orbán Viktor gazdaság- és társadalompolitikája megbukott. Szociális fordulatra van szükség” – ezzel a felütéssel mutatta be az ellenzék a készülő szociális programját december 27-én. A terület felelőse Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, őt Márki-Zay Péter a múlt év végén kérte fel a szociális program szóvivői feladatainak ellátására, a programírás koordinációját pedig – csakúgy, mint az egészségügyét – a Párbeszéd kapta meg. Az előválasztásra készített Közös Alap című vázlatban a családpolitika, a szociális ügyek és a lakhatás elválnak egymástól, és ezt a logikát követi a programalkotás is: a témákkal külön munkacsoportok foglalkoznak, amelyek szorosan együtt dolgoznak a civilekkel.
„Nagyjából egy évvel az előválasztás előtt már elkezdtünk a szociális programon dolgozni, a Közös Alap az a minimum, amiben egyetértett a hat ellenzéki párt. Az előválasztás után csatlakoztak a munkacsoporthoz a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) politikusai és újabb szakértők, akik az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) jóléti bizottságában dolgoztak, és azt az anyagot tekintették alapnak, amelyet ők hoztak” – számol be a folyamatról Tordai Bence, aki a Párbeszéd politikusaként vett részt a programírásban és a koordinálásban. A múlt év végi egyeztetések és viták után az új évre közel kerültek egymáshoz a két anyagban megfogalmazott álláspontok. „A legtöbb dologban egyetértettünk, mind a hat párt és az MMM politikusai, mind a szakértők. A Jobbik lógott ki ebből egy kicsit, de a célokban velük is egyetértettünk, inkább a megvalósításban, a prioritásokban vagy a szóhasználatban voltak viták. Ezeken azonban jobbára túl vagyunk, megszületett a konszenzus” – mondja Tordai, hozzátéve, hogy a végső egyeztetések után az anyag a kommunikációs csapatnál landol, ahol strukturálisan és nyelvileg is kipofozzák, majd mehet tovább a kormányprogram egységesítéséért felelős bizottsághoz, végül pedig a pártelnökök mondják rá az áment, mint minden más anyagnál.
Gondozási válság
Meleg Sándor szociális munkás az ELEGY szakértői csoportjának tagjaként vesz részt a szociális program írásában. Ő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a program szerint meghagynák az olyan jelenlegi kormányzati intézkedéseket, mint a rezsicsökkentés vagy a családtámogatások, hiszen ha azokat megszüntetnék, a választópolgárokat sérelmek érnék. „És vannak az autonóm ellenzéki kezdeményezések, mint a 2008 óta nem változó családi pótlék összegének duplájára emelése, a közgyógyellátás összegének felemelése, a rokkantsági ellátások revíziója, vagy az otthonápolás reformja” – mondja Meleg Sándor, aki főleg ez utóbbinak és a szociális ellátórendszer kérdéseinek a szakértője. Magyarországon hosszú évek óta rengetegen várnak gondozásra, az ellátórendszer ennyi ember befogadására alkalmatlan, a családokra pedig túlságosan sok és nagy teher hárul. „A megalázóan alacsony ápolási díj emelése elengedhetetlen, ahogy az is, hogy munkaviszonnyá nyilvánítsuk, beleszámítson a nyugdíjba és segítse a rendszer azokat a hozzátartozókat, akik egy hosszabb gondozói lét után vissza akarnak térni a munkaerőpiacra” – húzza alá a szakértő. Emellett azonban nagy szükség van az ellátórendszer megerősítésére is, a kapacitások és az állami gondoskodás szerepének növelésére. A házi segítségnyújtást jelenleg nagyjából 95 ezer ember veszi igénybe, ezt a szakértő szerint legalább 20–30 százalékkal meg kellene emelni, hogy mindenki hozzájusson ahhoz az ellátáshoz, amelyre szüksége van. A házi segítségnyújtás és minden más olyan ellátás, amely az otthonhoz a legközelebb áll, segít abban, hogy kevesebb intézményre és intézményi ellátásra legyen igény.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
