Interjú

„Be kell érkeznie az árunak”

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a „farhátrendelet” hatásairól

Belpol

„A piaci rendellenességek káros hatásainak megelőzése érdekében” több élelmiszer árát február 1-jétől három hónapra maximálta a kormány. A rendelet kimondja, hogy ez idő alatt a kiskereskedők nem adhatják drágábban a tej, a liszt, az étolaj, a cukor, a sertéscomb és a csirkemell (meg a far-hát) bizonyos fajtáit annál, mint 2021. október 15-én. A „főkereskedőt” arról kérdeztük, miként érinti ez a kis- és nagyboltosokat.

Magyar Narancs: A kiskereskedő a kormányrendelet által felsorolt élelmiszereket legfeljebb a 2021. október 15-i áron kínálhatja, és abból, amit ezek közül már akkor is tartott, „naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi mennyiség árusítására köteles”. Megtenné, hogy a gyakorlat nyelvére lefordítja a rendelkezést?

Vámos György: Egy kis kitérővel. Nem csak arról van szó, hogy egy korábbi időpontban alkalmazott ár lép be maximumként, és olcsóbbak lehetnek egyes élelmiszerek februártól. Az árkorlát attól is védi a vásárlót, hogy ha a későbbiekben az élelmiszerpiacon bármilyen árnyomás alakul ki, ő ne járjon pórul. A decemberi átlagos 8 százalékos élelmiszerár-emelkedésre visszapillantva pedig megáll a lábán a hivatalos szöveg.

A kiskereskedők a rendeletben feltüntetett termékeket február 1-jétől három hónapig maximum a múlt év október 15-én üzletükben alkalmazott fogyasztói áron adhatják el. Tehát az üzletek közötti árkülönbségek is visszaköszönnek, nem úgy, mint az üzemanyagok szabályozásában. Aki pedig – mondjuk egy kisboltos – nem találja az akkori árait, az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kimutatott októberi átlagárat köteles figyelembe venni – de ez a sorrend is nagyon fontos, nem lehet válogatni. Ha megvan az ár, azt kell alkalmazni, ha nincs meg, akkor jön a KSH-é. És van még egy nagyon fontos követelmény: ki kell számolniuk, hogy tavaly a hét egyes napjain – hétfőn, kedden, szerdán és így tovább – az adott áruból mennyi volt az átlagos készletük, és azokat ennek megfelelően e három hónapban kötelesek tartani.

MN: Mi van, ha valahol február 1-jén és később olcsóbb lesz valamelyik szóban forgó termék, mint október 15-én volt?

VGY: Semmi az égvilágon. A jogszabály nem rögzítette, hanem maximálta az árakat, annál drágábbat nem lehet alkalmazni, olcsóbbat igen.

MN: És ha a kiskereskedő a mostaninál netán magasabb októberi árat választja? Megteheti?

VGY: Meg. De az az érdeke, hogy minél olcsóbban adja.

MN: Merthogy nem véletlenül lett olcsóbb azóta, és így ő is könnyebben el tudja adni…

VGY: Olcsóbban is tudta beszerezni. A beszerzési ár határozza meg az eladásit.

MN: Valójában kik bukhatnak ezen a korlátozáson?

VGY: Én kerülöm azt a kifejezést, hogy bukhatnak. Megmagyarázom, hogy miért. Egyik oldalról igaz, hogy ahány cég, annyiféle arányú terhet jelent számukra – hiszen a bevétel egy részéről egy kormányzati döntés nyomán le kell mondaniuk. Ez teljesen változó cégenként, üzletenként, termékenként. Fontos tisztázni egyébként is, hogy a kiskereskedő alatt mindegyiket értjük: a multi nagyáruháza is az és a sarki fűszeres is; mindenki, aki az ún. végső felhasználót, a fogyasztót, tehát Mari nénit vagy mondjuk a Magyar Narancs szerkesztőségét szolgálja ki, például szilveszterkor pezsgővel. Valamilyen mozgástere ugyanakkor minden kereskedőnek van legalább részben ellensúlyozni ezt a bevételkiesést. Nagyon egyszerű példa: mondjuk elhalaszt egy tervezett beruházást, eszközbeszerzést. Nem plázaépítésre kell gondolni, hanem inkább arra, hogy egyelőre nem cseréli ki a kis teherautóját, hűtőpultját, vagy nem festi ki az üzletét. Érdemes figyelnie a különféle árarányokra is. Ha a csirkemell olcsóbb lesz, akkor ügyelni kell a comb árára is, és amikor a 2,8-es UHT-tej is kevesebbe kerül majd, a 1,5 százalékoséra. Számolgatnak. A boltosok egyébként is folyamatosan akcióznak, nyilván egy kisbolt sokkal kevesebbet, mint egy nagy. Meg kell azt is nézni, hogy az eddig tervezett akciókhoz ez hozzáilleszthető, kapcsolható-e, vagy nem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.