A HírTv régi-új vezérigazgató-helyettese véletlenül pont a Népszavában vitézkedik

  • 2018. augusztus 5.

Belpol

„Olyan soha nem volt, hogy megmondták volna.” Yessss!

Szikszai Péter, a HírTv vezérigazgató-helyettese nemcsak a Magyar Időknek, de a Népszavának is adott interjút.

Ráadásul Szikszai valamiért úgy viselkedik, mintha valóban komoly tévét akarnának csinálni, szavaiban nyoma sincs eufóriának, amit kormányoldalról zengtek a csatorna „visszafoglalása” után.

Egyebek mellett olyan kijelentései voltak, hogy a „régi” HírTv-ben „soha nem volt, hogy megmondták volna, hogy kit kell behívni egy műsorba és mit kell tőle kérdezni”, vagy hogy csak az ellenzéki újságírók állították be őket olyannak, akik nem tesznek fel kérdéseket. Így beszél egy komoly férfi, egy médiatényező.

false

 

Fotó: MTI – Koszticsák Szilárd

Szikszai azt ígéri, hogy „lesznek olyan anyagok, melyekben a riporterek keményebb kérdéseket tesznek fel”, s szívesen várják az ellenzéki politikusokat is.

Ugyanakkor azt hozzáteszi: „Egy jobboldali hírfogyasztónak szóló televízióban egy baloldali politikus elkapcsolási faktor, és fordítva (…) a nézettség szempontjából nem éri meg behívni a másik oldalt.”

Ami a személyi állományt illeti, Szikszai szerint az ő felbukkanásuk felér egy mentőakcióval: „Itt dolgoznak most 270-en, ha mi ezt a tévét nem vesszük át, 270 ember került volna az utcára. Nem hiszem, hogy olyan könnyen találtak volna munkát. Mi azt mondtuk nekik, hogy ha akarnak dolgozni, akkor még tudnak hol, ellentétben a Magyar Nemzettel. Nem zsaroltuk őket, hanem munkát kínáltunk, aki nem kérte, az felállhatott és elmehetett.”

Ezek után nem csoda, hogy a Fidesznél kiverte a biztosítékot, hogy egy ilyen jó és emberbaráti csatornát bántani merészelnek. Mint ismeretes, a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet közleményt adott ki a HírTv tulajdonosváltásával kapcsolatban, szerintük a csatornánál történtek újabb példát szolgáltatnak arra, hogy Orbán Viktor teljes kontroll alatt akarja tartani a magyar sajtótermékeket. Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a Fidesz kapásból sorosozni kezdett.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.