Interjú

„A kormány a biztonsággal játszik”

Ősz János gépészmérnök, egyetemi docens Paks 2 kockázatairól

  • Kardos Ernő
  • 2017. április 27.

Belpol

Szüksége van-e Magyarországnak a nukleáris energiára, vagy inkább a megújulókból, tehát a szél- és napenergiából kellene biztosítani az ország áramszükségletét? Interjúalanyunk szerint atomenergia nélkül nem lesz elég áram, a nap és a szél felhasználása nélkül viszont lemaradunk a fejlődésben.

Magyar Narancs: Zöld jelzést kapott az európai intézményektől Paks 2 bővítése. Ön szerint biztosan megépül az új magyar atomerőmű?

Ősz János: Mérget nem vennék rá. Azt viszont határozottan állítom, hogy az országnak tizenöt év múlva, tehát 2032-től, Paks 1 bezárása után jelentős mennyiségű villamosenergia-pótlásról kell gondoskodni. A mai szakmai tudás szerint – és ezzel a legteljesebb mértékben egyetértek – a szükséges mennyiségű áramot leginkább nukleáris energiával érdemes majd előállítani. Ugyanakkor a célra kiválasztott orosz erőmű, az ún. VVER1200 oly mértékben korszerűtlen, hogy a feladat ellátására aligha lesz megfelelő. Ezért azt gondolom, hogy ennél korszerűbb és gazdaságosabb atomerőművet kellene alkalmazni.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Nem lehetséges, hogy egy kevéssé korszerű atomerőmű épp úgy megfelel a célnak, mint egy elavult autó, ami naponta száz­ezerszámra jön le a futószalagról?

ŐJ: Az elavult autó veszélytelen, viszont a korszerűtlen atomerőműnek milliárdos a kockázata. Azt már az államközi szerződések aláírásakor pontosan tudták a szakértők, hogy a magyar kormány a 80-as évek technikai tudá­sán alapuló konstrukciót vásárolt meg. Azt viszont kevesen láthatták előre, hogy a Paksra szánt, harmadik generációsnak nevezett VVER-1200 blokk prototípusa, ami Novovoronyezsben idén lépett működésbe, néhány hét után már le is állt. Újraindítani hónapok óta nem sikerült, aminek okairól az orosz nukleáris ipar felelősei egyelőre nem számoltak be. Ez például komoly bizonytalanság forrása. Ugyancsak erre a konstrukcióra alapozták a Leningrád 2. atomerőművet, de az építkezésen részt vevő, vezető beosztású mérnök már az építés befejezése előtt típushibákról beszélt, és arra is utalt, hogy hanyag munkát, az orosz biztonsági és műszaki kultúra gyengeségét tapasztalta az építés során. A generátor ezen az építkezésen is elromlott.

MN: A Finnországnak szánt VVER-1200-as blokkokkal is gondok vannak, az ország gazdasági minisztere azt nyilatkozta, hogy ha a Roszatom nem változtat a tervezés és megvalósítás színvonalán, meghiúsulhat a beruházás.

ŐJ: Az építkezésen egyelőre csak az oroszok hanyag munkája okoz gondot. De ha már működni fog a Roszatom telepítette erőmű, akkor további bosszúságok adódhatnak. Ez a típus ugyanis szerintem a piacon kapható legrosszabb konstrukciójú erőmű, amelynek működését az unió csak külön biztonsági intézkedések mellett engedélyezte. Az oroszok Iránban VVER-1000 típusú atomerőművet telepítettek, amely néhány éve már üzemel. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség stábjának tagjaként két éve azt tapasztaltam, hogy egy német erőmű berendezéseire cseréltek több orosz berendezést. És ha Iránban is ennyire használhatatlan a megépített erőmű, akkor ez velünk is előfordulhat. Csodálkozom, hogy ez a döntéshozókat nem nyugtalanítja. Egyébként a ma üzemelő Paks 1 VVER-440 blokk berendezéseit az én generációm – a közreműködésemmel is – a fejlett országok színvonalára tudta hozni a tisztaság, biztonság és üzemeltetés területén.

De a műszaki kockázatok mellett komoly veszélye Paks 2-nek a magyar és a miénknél sokkal nagyobb orosz korrupció. Az említett leningrádi építkezésen dolgozóktól az interneten olvasható, hogy a megkötött szerződések ellenére néha csak csúszópénz fejében sikerült berendezésekhez jutni. Ilyen mértékű korrupció nálunk talán nem lesz. Bár a Műszaki Egyetemen – ahol nyugdíjasként még tanítok – tartja magát az a pletyka, mely szerint Garancsi István cége tavaly azért újíthatta fel az egyetemi tanreaktor külső vízvezeték-hálózatát, mert azzal nukleáris referenciát szerez majd Paks 2 építéséhez. Ennek a hírnek a valóságtartalma könnyen ellenőrizhető lesz, ha a paksi beruházás földmunkáihoz és a betonozáshoz valóban Garancsi erőgépei vonulnak majd fel. A nem megfelelő kivitelezést komoly biztonsági kockázatnak tartom.

MN: Visszatérve a biztonságra: veszélyes erőmű mellett döntött a magyar kormány?

ŐJ: Az eladó fél, a Roszatom szerint a Paks 2-re tervezett reaktornak a biztonsági filozófiája egészen kiváló. Még azt is kibírná, ha egy nagy repülőgép ráesne a mindent magába záró konténmentre, ami valóban megnyugtatónak hangzik. De ismerve az oroszok technológiai fegyelmét, félni lehet a konténment megépítésének nehézségeitől. Egyelőre azonban a tervek részleteit nem ismerjük.

Ráadásul Magyarországon nem szakmai, hanem politikai érvek alapján születnek energetikai döntések. Orbán Viktor Lengyelországban februárban egy előadásán azt mondta, hogy a „magunkfajta országok számára, amelyek nem elég gazdagok, az alternatív energia – közte a szél és a nap – finanszírozhatatlan. A nukleáris energia nem nélkülözhető Európában. Ma Európában az ár a legfontosabb az energia ügyében, a klíma csak másodlagos.” A kormányfőnek nem muszáj tudnia, hogy mindez így nem igaz, de a körülötte álló szakmai stábnak kötelessége lenne. A felmelegedés drámai társadalmi, gazdasági válságot, szegénységet okoz. Tudományos publikációk tömege bizonyítja – tehát szó sincs arról, hogy az energia ára lenne az elsődleges, rá­adásul a hazai alternatív energia egyre megfizethetőbb, és csökkenti az importot.

MN: A biztonság kérdését a magyar politika rugalmasan kezeli. Úgy módosították az atomenergiáról szóló törvényt, hogy az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott engedélyektől, amelyek tartalmazzák az esetleges biztonsági előírásokat is, a kormány külön rendeletben eltérhet. Ennek egyik oka, hogy nem akarnak a biztonságra költeni. Ez nem hiányzik majd?

ŐJ: De igen. A magyar kormány a biztonsággal játszik. Az atomerőmű építésének szigorú, precíz technológiája ugyanis a biztonság elengedhetetlen része, amit az OAH hivatott ellenőrizni. Ha kivonják a felügyelete alól a beruházás kivitelezésének szoros kontrollját, annak komoly biztonsági következményei lehetnek. Feltételezem, azért változtatták meg a korábbi szigorú rendet, mert félnek attól, hogy ha a kivitelező megcsúszik az építkezéssel, felmerül a kötbér, vagy ha nem túl jó minőségű munkát végez – a finn erőmű építéséhez hasonlóan –, akkor addig nem lehet továbblépni, amíg azt ki nem javították. Ha viszont egyedi engedélyek – kvázi politikai felhatalmazással – eltérhetnek a szigorú rendtől, akkor bár folyamatos a munka, de kockázatos a következménye. Ráadásul ez könnyen behozhatja az orosz korrupciót is Magyarországra.

MN: Azaz az építők korrumpálnak magyar döntéshozókat?

ŐJ: Igen, fel is vetettem az MTA Energetikai Bizottsága ülésén Aszódi Attila kormánybiztosnak ezt a kérdést, aki azt válaszolta: ő rühelli a korrupciót, és szerinte az oroszok a legjobb berendezések szállításában érdekeltek. Ebben én nem vagyok biztos. Igaz, a tervek szerint Paks 2 ún. „primer körét” vennék az oroszoktól, amelyben a nukleáris energiából hőt termelnek, viszont a „szekunder kört” – amelyben a hőből villamos energiát állítanak elő – valamelyik fejlett nyugati országtól vásárolnák meg. Mi ez, ha nem a félelem a rosszabb orosz minőségtől?

MN: És ezt az oroszok finanszíroznák?

ŐJ: Szerintem nem. De ha fizetnék, akkor sincs például olyan gőzturbina, amire szükség lenne, hisz ilyen egyelőre csak papíron létezik.

MN: De akkor mi van?

ŐJ: Ez egy jó kérdés.

MN: Nem is sejti?

ŐJ: Itt járt a General Electric elnöke, aki szerint átállítják a veresegyházi gyárukat a szükséges gőzturbina gyártására. De ez egy vicc, hisz az üzemben ma gázturbinákat készítenek, ami jóval kisebb méretű a nukleáris erőműben alkalmazottaknál. A társadalom talán elhiszi, hogy a veresegyházi gyárban a megfelelő alkatrész készül, de a szakemberek biztosan nem.

MN: Az európai intézmények viszont elfogadták a magyar kormány érvelését, miszerint az oroszok azért építhetik közbeszerzés nélkül a paksi erőművet, mert a „specifikus technikai és biztonsági” eljárásoknak csak az oroszok felelnek meg. Ön tudja, mik ezek a specifikumok?

ŐJ: Fogalmam sincs.

MN: Nem is sejti?

ŐJ: Nézze, azt nem mondhatják, hogy „ha ennyire ostobák vagytok, és nektek ez kell, akkor legyen ez”. Helyette így írták körbe.

MN: A bizottság azt is előírta, hogy az erőmű építése előtt versenyeztetésnek kell lenni. Ez javítja a helyzetet?

ŐJ: A sajtó időnként úgy veti ezt fel, hogy a nyugatiak is megkapják a maguk koncát. Versenyeztetésnek, azaz legalább két szereplőnek lenni kell az üzemanyagnál, a fűtőelem-kazet­táknál. Meglepődnék, ha nem az orosz üzemanyag nyerné a tendert. Szerintem Paks 2 legnagyobb negatívuma, hogy a terv szerint 60 évnyi kiégett üzemanyagnak itt kell maradnia az országban, az orosz fél nem viszi el és dolgozza fel. Ez hatalmas mennyiség. Paks 1 ki­égett kazettáit már évek óta nem viszik vissza, ideiglenes tárolókban Paks mellett helyezik el. Azt sem tudjuk, hogy az ideiglenes tárolás milyen időtávra ideiglenes. Pedig ez százezer évig nagy aktivitású radioaktív hulladék! De ez nem azt jelenti, hogy nincs jó konstrukciójú atomerőmű a világban. És 2000 megawatt villamos teljesítmény előállítását hazánkban én csak atomerőműben tudom elképzelni. Nagy kiszolgáltatottságot jelentene, ha az ország áramszükségletét – ami a következő évtizedekben biztosan nőni fog – kizárólag a piacról kellene beszerezni. Megjegyzem: a hazai energiatorta 40 százaléka villany, egyharmada hő és a maradék üzemanyag. Ráadásul a nagy országokban hihetetlen tempóban fejlesztik a megújuló energia villamosenergia-termelő technológiáit, a szél és a nap hazai felhasználásáról szerintem is vétek lenne lemondani. Hiszen erre tart a fejlett világ: egész Európa, Amerika, Kína, Japán. A több lábon állást nagyon fontosnak tartom.

MN: Jávor Benedek uniós képviselő készíttetett egy tanulmányt a neves német Wupper­thal Intézettel, eszerint a megújuló ener­gia­források képesek az atomenergia kiváltására. De részben vagy egészben?

ŐJ: Csak részben, de kétségtelen, a nukleáris nagyhatalmak, a franciák, amerikaiak, kínaiak sorra építik a szélerőműveket, a beépített kapacitás a világon 435 ezer megawatt volt 2015-ben. Magyarországon eddig 330 mega­watt szélerőmű-kapacitás épült meg. Tíz éve részt vettem egy park tervezésében, engedélyeztetésében. Tapasztalatom szerint a befektető csak olyan helyen épít szélerőművet, ahol évente a csúcskihasználási óraszám legalább 2000, miközben 6000–7000 órán át fúj a szél, és a park általában részterhelésen üzemel. Hazánknak két szélcsatornája van, az egyik a nyugati határszéltől Bábolnáig tart, és itt van a beépített kapacitás nagy része. A hazai szakemberek vizsgálatai szerint 700–1000 MW létesíthető gazdaságosan, mert rossz helyen vagyunk.

MN: Tehát indokolatlannak tartja a szélerőművek törvényi akadályozását?

ŐJ: Ahogy a napelemek megadóztatását is. A piacnak kéne mindezt szabályozni. Nálunk évente 1800–2200 órát süt a nap, tájegységenként vannak eltérések, évi csúcskihasználási óraszáma 900–1000 óra. Aki kisfogyasztóként napelemet telepít, a közcélú hálózatból kevesebb villanyt igényel. Sötétedés után viszont hirtelen felugrik a fogyasztás, tehát a teljesítményét gyorsan változtatni tudó erőművekre lenne szükség az országban, ám ilyenek egyelőre sajnos nincsenek. Ezért nehéz nálunk a nap vagy a szél hasznosítása villamosenergia-termelésre. De az energetika új tudásának döntő része az elmúlt 25 évben a megújuló energiához kapcsolódik. Sajnos a hazai szakemberek ellenállása miatt e tudásból mi nagyrészt kimaradtunk. Ennek pótlását tartom a hazai szakma jövőbeli legnagyobb kihívásának.

Viszont a megújuló energia az áramtermelés helyett kiválóan felhasználható lenne a fűtésre, amihez a magyar lakásállományt korszerűsíteni kellene. Ezzel a fűtési földgázfelhasználás legalább egyharmadával csökkenthető lenne. Előtte persze jelentős támogatást kéne adni a lakosságnak. Erre azonban központi forrásból alig jut pénz, vagy csak ismerősöknek, barátoknak, üzletfeleknek. Ennek elmulasztása és a „rezsicsökkentésnek” nevezett mese miatt utódaink drágán megfizetik majd az energiaköltségeket. Ha rosszhiszemű vagyok, akkor azt mondom: azért nem támogatják a másfél-két millió lakás energiahatékonnyá tételét, mert e támogatásokat egy összegben könnyebb lenyúlni. Így a mai energiapolitika zsákutcába viszi a társadalom nagy részét. Holott Ausztriában már ma is húsz százalékkal kevesebb energiával fűtenek.

MN: Miközben beszélgetésünk elején érvelt az atomerőmű mellett, azt állította, hogy reméli, a VVER-1200-ast nem fogják megépíteni. Miből gondolja?

ŐJ: Ez csak a reményem. A világ ugyanis arrafelé halad, hogy magasan automatizált erőműveket épít jó minőségű berendezésekkel, precíz munkával kevés üzemeltető, nagyszámú karbantartó személyzettel. A VVER-1200 pedig messze van ettől: nem olyan erőmű, ami képes e követelményekkel olcsón, biztonságosan üzemelni. Ez azért is lényeges, mert ha a megújuló villany előállításának technológiai fejlődése csak a jelenlegi tempóban folytatódik, és megvalósul a villamos energia megbízható, jó hatásfokú tárolása is, akkor a szél- és napenergiából előállított áram összköltsége is az atom alá kerül – a kisebb rendelkezésre állás mellett is. A szél és napelem által előállított villamos energia üzemköltsége egyébként már ma is kisebb az atoménál. Akkor pedig olcsóbb lesz külföldről áramot importál­ni, mint az atomerőműben előállítani. Ezért mondom másokkal együtt, hogy Paks 2 megépítéséről, főleg mert egész Európa ellenkező irányban halad, ráértünk volna évekkel később dönteni.

Névjegy

A BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense 1982 óta tanít, ma már nyugdíjasként. Fő kutatási területe a hő- és atomerőművek vízüzeme, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, a biomassza hasznosítása energiatermelésre, az energiahatékonyság. Számos hazai és nemzetközi kutatásban vesz részt, 1999–2005 között az MTA Energetikai Bizottságának titkára volt. 2004-től 2008-ig részt vett a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása érdekében indult munkálatokban.

 

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.