A kormány fityiszt mutat az Európai Unió bíróságának

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 19.

Belpol

Ezt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója jelentette be a közmédiában.

A kormány nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott ítéletét, és vizsgálja, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal - közölte Bakondi György kedden az állami médiának nyilatkozva.

Szerinte a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna.    Bakondi szerint a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon. Az illegális bevándorlók jelenleg nemcsak a belbiztonságra, hanem a közegészségügyre is veszélyt jelentenek - kapcsolta össze Bakondi a kormányzati kampány két fő elemét, a migrációval való rémisztgetést és a járvány elleni harcot.

Mint ismeretes, az EU bírósága május 14-én arra a következtetésre jutott, hogy az elszigetelt helyzetben lévő menedékkérők mozgásszabadsága olyan szinten korlátozott, hogy az a gyakorlatban őrizetnek minősül. Márpedig ha a bírósági felülvizsgálat kimondja, hogy valakit érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Arról, hogy a tranzitzónákban folyamatosan megsértik az ott tartózkodók emberi jogait, s gyakran előfordul, hogy még enni sem adnak a menekülteknek, itt írtunk részletesebben.

Konténerek és paragrafusok

Bár egyelőre nem sikerült hermetikusan lezárni a határt a menekültek előtt, szakszerű jogi képviselet nélkül szinte lehetetlen védelmet kapni Magyarországon. Nem véletlen, hogy a kormány az ügyvédeket is célkeresztbe vette. „Matteo Salvini küldetése, hogy bebizonyítsa, nemcsak a szárazföldön, de a tengeren is meg lehet állítani a bevándorlókat" - mondta Orbán Viktor a múlt héten, miután megbeszélést folytatott az olasz belügyminiszterrel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.