A kormány fityiszt mutat az Európai Unió bíróságának

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 19.

Belpol

Ezt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója jelentette be a közmédiában.

A kormány nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott ítéletét, és vizsgálja, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal - közölte Bakondi György kedden az állami médiának nyilatkozva.

Szerinte a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna.    Bakondi szerint a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon. Az illegális bevándorlók jelenleg nemcsak a belbiztonságra, hanem a közegészségügyre is veszélyt jelentenek - kapcsolta össze Bakondi a kormányzati kampány két fő elemét, a migrációval való rémisztgetést és a járvány elleni harcot.

Mint ismeretes, az EU bírósága május 14-én arra a következtetésre jutott, hogy az elszigetelt helyzetben lévő menedékkérők mozgásszabadsága olyan szinten korlátozott, hogy az a gyakorlatban őrizetnek minősül. Márpedig ha a bírósági felülvizsgálat kimondja, hogy valakit érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Arról, hogy a tranzitzónákban folyamatosan megsértik az ott tartózkodók emberi jogait, s gyakran előfordul, hogy még enni sem adnak a menekülteknek, itt írtunk részletesebben.

Konténerek és paragrafusok

Bár egyelőre nem sikerült hermetikusan lezárni a határt a menekültek előtt, szakszerű jogi képviselet nélkül szinte lehetetlen védelmet kapni Magyarországon. Nem véletlen, hogy a kormány az ügyvédeket is célkeresztbe vette. „Matteo Salvini küldetése, hogy bebizonyítsa, nemcsak a szárazföldön, de a tengeren is meg lehet állítani a bevándorlókat" - mondta Orbán Viktor a múlt héten, miután megbeszélést folytatott az olasz belügyminiszterrel.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.