„A kormány biztosítja a pedagógusokat arról, hogy munkájukat támogatni, anyagi és erkölcsi megbecsültségüket pedig növelni fogja az elkövetkezendő években.”
„Az új kormány célja, hogy a gyermekes családok és a gyermekeket tanító pedagógusok még inkább érezzék a megbecsülést, a támogatást.”
Az első mondatot Rétvári Bence államtitkár mondta az idei pedagógusnapon, a másodikat pedig Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője május végén. Mindkettő arról szól, hogy a kormány biztosítja a pedagógusokat, hogy támogatni fogja őket.
Semmi változás nem lesz
Pár napja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hívta fel rá a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési törvény javaslatából kiderül, a tanárok bérét továbbra is egy bizonyos vetítési alap határozza meg, melyet 2019-től sem tervez emelni a kormány. Elviekben ez nem kellene, hogy érintse a pedagógusokat, hiszen amikor a kormány bevezette a pedagógusok életpályamodelljét, a sokat hangoztatott szöveg az volt, hogy a tanárok nemcsak több részletben kapnak béremelést, hanem a fizetésük megőrzi értékállóságát, hiszen azt a mindenkori minimálbérhez igazítják.
Amikor 2013-ban elindult az életpályamodell, ez tényleg így is volt, ám csupán egyetlen évig, mivel a 2014-es választások után változtattak a rendszeren. A 2015-ös költségvetésről szóló törvény ugyanis rögzítette, hogy a tanári fizetések illetményalapját nem az évente emelkedő minimálbérhez, hanem a 2014-es minimálbérhez igazítják, ami 101 500 forint. Ma a minimálbér 138 000 forint, vagyis nem nehéz kiszámolni, mennyivel járnának jobban a tanárok, ha a kormány betartja a szavát. A kormánynak, amely 2014-ben a „költségvetési peremfeltételekkel” indokolta a változtatást, ez kétségkívül kényelmesebb megoldás, hiszen továbbra is el tudja mondani, hogy a tanári fizetések nőttek, ám mégsem kell évente több pénzt adni a pedagógusoknak.
| ||
Ma már sokkal többet kereshetnének
Pedig ha a kormány betartaná az ígéretét, és a minimálbérhez igazítja a béreket, egy gyakornok pedagógus (aki tanári pályára megy, két évig ebbe a kategóriába tartozik) ma 71 ezer forinttal kereshetne többet, de a PDSZ számításai szerint egy egyetemi végzettséggel rendelkező, évek óta a pályán lévő tanár akár 150 ezer forinttal is többet vihetne haza.
A fizetések mindenkori minimálbérhez igazítása ráadásul azért is fontos lenne, mert a kormány tavaly is átverte a tanárokat: a többlépcsős béremelés utolsó, 3,5 százalékos részét nem mindenki kapta meg, hanem differenciáltan osztották szét, holott korábban erről nem volt szó. Erről részletesen itt írtunk, a lényeg annyi, hogy az igazgatók kezébe adták a döntést, és ők dönthették el, hogy kinek adnak béremelést. Ez Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint feszültségeket okozott a tantestületeken belül, ráadásul a szervezet elnöke azt mondja, nem igaz, hogy a tanári bérek a kormány életpályamodelljének köszönhetően a hangoztatott 50 százalékkal nőttek, mivel több olyan juttatást is megszüntettek, amelyek korábban kiegészítették a pedagógusok bérét: ma például már a túlórák után sem jár semmilyen juttatás.
Még a kormány szervezete is változtatást szeretne
A PDSZ szeretett volna egyeztetni az új oktatásirányítással a problémáról, de egyelőre semmilyen választ nem kaptak. Pedig Szűcs Tamás azt mondja, égető szükség lenne arra, hogy a pedagógusok bérének vetítési alapját a mindenkori minimálbérhez igazítsák, mert így csak még jobban kontraszelektálódik a szakma, és a legelhivatottabbakon kívül senki nem választja majd a tanári pályát. Mutatja a probléma súlyát, hogy még a kormány által gründolt Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is felemelte szavát a gyakorlat ellen. Idén januárban azt írták, hogy szükség lenne a vetítési alap évenkénti újratárgyalására és „lehetőség szerinti” emelésére, hosszabb távon viszont a minimálbérhez igazított illetményalapot kellene visszahozni. A költségvetési törvényjavaslatból viszont nem az olvasható ki, hogy ilyesmit tervezne a kormány.
