A kormány szerint törvénytelen a hétfői tanársztrájk, mégis megtartják

  • narancs.hu
  • 2022. január 29.

Belpol

A bíróság első fokon törvényesnek mondta ki a sztrájkot, de az Emminek ez nem elég. 

A bíróság elsőfokú határozata megszületett ugyan január 28-án, de a döntés nem jogerős, így törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk – írta szombati, az MTI-hez eljuttatott közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A kormány felszólította a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket, hogy tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el.

Mivel a sztrájk jogszerűtlen – írták –, a tanulók tankötelezettsége pedig fennáll, a hétfői napon a gyerekeknek iskolába kell menniük, a távollét hiányzásnak számít.

A sztrájkot szervező két szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben reagált a minisztérium állításaira, és leszögezték, megtartják a hétfői sztrájkot.

A PSZ és a PDSZ továbbra is arra biztatja az oktatásban dolgozókat, hogy ne engedjenek a jogellenes fenyegetéseknek, szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot.

A Fővárosi Törvényszék végzésében kimondta, hogy a sztrájk – a szakszervezetek által meghatározott még elégséges szolgáltatásokkal – jogszerű. A szakszervezetek lemondtak a fellebbezés jogáról és erre kérték meg a kormányoldalt is, mert ebben az esetben az elsőfokú döntés azonnal jogerőssé válna.

A kormány azonban ezzel szemben minden eszközzel akadályozza a sztrájk megvalósulását, mert nyilvánvaló számukra is, hogy az első fokon eljáró bíróságra benyújtott ellenajánlatukkal a másodfokú eljárásban esélytelenek – közölte a két szakszervezet.

Szerintük a kormány jogellenesen állítja, hogy a sztrájk nem jogszerű. Erről csak bíróság dönthetne egy külön nemperes eljárásban. 

A bonyolult jogi helyzetet tehát úgy lehetne összefoglalni, hogy a sztrájkról eddig senki nem mondta azt hivatalosan, hogy jogszerűtlen lenne, azonban nincs teljesen kizárva – bár nem is túl valószínű –, hogy amennyiben a kormány nem mond le fellebbezési jogáról, utólag mégis jogszerűtlennek ítéli a bíróság.

A PDSZ tájékoztatója szerint azonban még ebben az esetben sem érhetnék aránytalanul súlyos retorziók a sztrájkban résztvevőket, a munkájukat biztosan nem veszítenék el.

Ha a politikai logika felől nézzük a dolgot, akkor is elég életszerűtlennek tűnik, hogy a kormány nem sokkal a választás előtt tömegesen próbálná kirúgatni a sztrájkhoz való jogukat gyakorló pedagógusokat. Valószínűbb, hogy azért hangoztatják a sztrájk jogellenességét, hogy minél több pedagógust eltántorítsanak a tiltakozástól, és a szülőket is arra ösztönözzék, hogy bevigyék a gyereküket az iskolába hétfőn a figyelmeztető sztrájk időtartamára is, tehát az első két órában.

A pedagógusok követeléseivel a nyomtatott Magyar Narancsban megjelent cikkünkben foglalkoztunk részletesen:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.