Ukrajnai menekültek kilátásai Budapesten

A közelítő tél

Belpol

Az Ukrajnából Magyarországra érkezett és itt maradt menekültek száma több tízezerre tehető, ám csak töredéküket tudják elérni a segítő szervezetek, egyházak. A tél ráadásul az intézményeket is krízishelyzetbe sodorhatja.

November 29-ig 32 271 Ukrajnából menekült állampolgár folyamodott menedékes státuszért Magyarországon; ugyanezen időpontig 1,813 millióan léptek be az országba Ukrajna felől a háború kitörése óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint.

Ez nem azt jelenti, hogy 32 ezer menekült él tartósan Magyarországon. Egyrészt nem tudni, hogy közülük hányan álltak azóta tovább, másrészt ez az adat nem számol a kettős (magyar–ukrán) állampolgárokkal. A magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyarok közül sokan eleve Magyarországon dolgoztak, és a háború kitörésekor vagy a férfiak mentek haza, vagy (és vélhetően többnyire) a család jött át Magyarországra. Bár pontosan nem lehet megmondani, hány ukrajnai menekült él most Magyarországon, az International Organization for Migration (IOM) kimutatása alapján az itt maradtak 82 százaléka Budapesten talált menedéket. Kérdés, milyet.

Fogadó

Hideg van, az épületen belül is kell a kabát. A gyerekeket ez nem zavarja, viháncolva és sikítozva próbálják megmászni a pókhálóként kifeszített, kézi gyártású függőágyakat.

A Dévai Fogadót november 30-án nyitotta meg a Magyarországi Evangélikus Egyház józsefvárosi gyülekezete azzal a céllal, hogy az Ukrajnából menekültek segítésére kialakított infrastruktúra új helyre kerüljön. A fogadó elnevezés az irgalmas szamaritánus történetére utal, aki a bajba jutott felebarátját a közeli fogadóba kísérte. Korábban a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség által működtetett Mandák Ház biztosított helyet a menekültellátásra is, de az egyre kevésbé volt alkalmas a feladatra. A rengeteg ember mozgatása, az adományosztás, a logisztika egyre inkább megnehezítette a ház szokásos működését, így logikus döntés volt egy új hely keresése.

A XIII. kerületi Dévai utca évek óta üresen álló épületében valaha cipőfelsőrészeket gyártottak, de erre már csak egy kint feledett, ortopéd cipőket hirdető cégér utal. Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlant fel kellett újítani, ezt tárgyi és egyéb felajánlásokból, önkéntes munkával végezték el. Az elmúlt fél évben több forrásból mintegy 100 millió forint jutott a menekültek segítésére, ebből 10 milliót maga az Evangélikus Egyház, 2 milliót az Ökumenikus Segélyszervezet adott, 50 millióval az UNHCR segített partnerszervezetként, 20 millióval pedig egy holland alapítvány, a Stichting Vlüchteling. A támogatásban egyaránt van pénzbeli adomány, élelmiszer, építőipari alapanyag és bútor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.