Ukrajnai menekültek kilátásai Budapesten

A közelítő tél

Belpol

Az Ukrajnából Magyarországra érkezett és itt maradt menekültek száma több tízezerre tehető, ám csak töredéküket tudják elérni a segítő szervezetek, egyházak. A tél ráadásul az intézményeket is krízishelyzetbe sodorhatja.

November 29-ig 32 271 Ukrajnából menekült állampolgár folyamodott menedékes státuszért Magyarországon; ugyanezen időpontig 1,813 millióan léptek be az országba Ukrajna felől a háború kitörése óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint.

Ez nem azt jelenti, hogy 32 ezer menekült él tartósan Magyarországon. Egyrészt nem tudni, hogy közülük hányan álltak azóta tovább, másrészt ez az adat nem számol a kettős (magyar–ukrán) állampolgárokkal. A magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyarok közül sokan eleve Magyarországon dolgoztak, és a háború kitörésekor vagy a férfiak mentek haza, vagy (és vélhetően többnyire) a család jött át Magyarországra. Bár pontosan nem lehet megmondani, hány ukrajnai menekült él most Magyarországon, az International Organization for Migration (IOM) kimutatása alapján az itt maradtak 82 százaléka Budapesten talált menedéket. Kérdés, milyet.

Fogadó

Hideg van, az épületen belül is kell a kabát. A gyerekeket ez nem zavarja, viháncolva és sikítozva próbálják megmászni a pókhálóként kifeszített, kézi gyártású függőágyakat.

A Dévai Fogadót november 30-án nyitotta meg a Magyarországi Evangélikus Egyház józsefvárosi gyülekezete azzal a céllal, hogy az Ukrajnából menekültek segítésére kialakított infrastruktúra új helyre kerüljön. A fogadó elnevezés az irgalmas szamaritánus történetére utal, aki a bajba jutott felebarátját a közeli fogadóba kísérte. Korábban a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség által működtetett Mandák Ház biztosított helyet a menekültellátásra is, de az egyre kevésbé volt alkalmas a feladatra. A rengeteg ember mozgatása, az adományosztás, a logisztika egyre inkább megnehezítette a ház szokásos működését, így logikus döntés volt egy új hely keresése.

A XIII. kerületi Dévai utca évek óta üresen álló épületében valaha cipőfelsőrészeket gyártottak, de erre már csak egy kint feledett, ortopéd cipőket hirdető cégér utal. Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlant fel kellett újítani, ezt tárgyi és egyéb felajánlásokból, önkéntes munkával végezték el. Az elmúlt fél évben több forrásból mintegy 100 millió forint jutott a menekültek segítésére, ebből 10 milliót maga az Evangélikus Egyház, 2 milliót az Ökumenikus Segélyszervezet adott, 50 millióval az UNHCR segített partnerszervezetként, 20 millióval pedig egy holland alapítvány, a Stichting Vlüchteling. A támogatásban egyaránt van pénzbeli adomány, élelmiszer, építőipari alapanyag és bútor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.