A Kúria döntött: nem az állam a felelős a Malév csődjéért

  • narancs.hu
  • 2018. október 24.

Belpol

Így aztán feltehetőleg nem is kell neki kifizetni az elmaradt béreket. Pedig a volt dolgozók 2012 óta várnak erre.

A Malév 2012-es csődje óta körülbelül 800 egykori dolgozó vár elmaradt fizetésére vagy végkielégítésére. Ez személyenként 2,5 millió forint is lehet, nyilatkozta több érintett a Népszavának.

A követelések teljes összege nagyjából 4,5 milliárd forint, amelyet a volt dolgozók az államtól szerettek volna megkapni, hiszen az volt a légitársaság több mint 95 százalékos tulajdonosa. Míg a Bérgarancia alapból minden dolgozó kapott nagyjából 1,5 millió forintot, sok esetben még így sem érték el a kifizetett pénzek a követelések 30-50 százalékát.

Az alkalmazottak egy része ezért pert indított, amelynek állami felelősség kimondása lett volna a célja. A bíróság első- és másodfokon a perre menő dolgozóknak adott igazat, ám az állam a Kúriához fordult, amely hatályon kívül helyezte a korábbi ítéleteket: „A Malév felszámolásához vezető veszteséges gazdálkodást nem az állam befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedések elmulasztása okozta” – szól az októberi új döntés. Ez azt jelenti, hogy eszerint az állam nem felelős a Malév csődjéért, így a fizetések elmaradásáért sem vállal felelősséget.

„A személyes véleményem az, hogy politikai döntés született a Kúrián. A legfelsőbb bírói testület két, igazságügyi szakértők véleményével alátámasztott ítéletet söpört le” – nyilatkozta a Népszavának a légi közlekedésben dolgozók érdekeit képviselő Hunalpa elnöke, Demeter Csaba.

A döntésre az is ráhatással lehetett, írják, hogy a csődbe ment légitársasággal szemben nem csak a volt dolgozóknak vannak követelései: közel háromezer hitelező 175 milliárd forintra tartana igényt.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?