A BKV-nál ugyan van létszámhiány, de az nem éri el azt a mértéket, amely bármiféle szolgáltatás korlátozását szükségessé tenné – mondta el a BKV vezérigazgatója egy hétfői háttérbeszélgetésen. Bolla Tibor közölte, a nyár folyamán olyan drasztikusan csökkent az autóbuszvezetők létszáma, hogy ha a tendencia folytatódott volna, akkor akár az a szolgáltatás korlátozását okozhatta volna. Ugyanakkor augusztusban ez a tendencia lelassult, és ha nem csökken tovább a járművezetői állomány, akkor zavartalanul fenntartható a szolgáltatás. Hozzátette: a BKV-nál 9500-an dolgoznak, jelenleg pedig több mint kétszáz dolgozó hiányzik.
A társaság éves teljes energiaköltsége tavaly mintegy 20 milliárd forint volt, idén megközelíti a 40 milliárdot, és ha maradnak a jelenlegi árak, akkor Bolla Tibor szerint ez jövőre 65-70 milliárdra nőhet. Az energiabeszerzésekről szólva a vezérigazgató elmondta, a BKV minden energiafajtát piaci áron vásárol, éves szerződésük van villamos energiára és gázra. Mint megyjegyezte, villamos energiát – a mostani árakhoz képest – "nagyon jó áron" vásárolnak.
A beszélgetésen a közlekedési vállalat igazgatója arról is beszámolt, hogy a 3-as metró esetében jelenleg nincsen alkatrészhiány. Jövő nyárig egészen biztosan nem lesz gond, ugyanakkor dolgoznak azon, hogy az orosz beszerzési forrásokat más úton tudják kiváltani. Mindemellett közölte: a BKV többféle jogcímen érvényesíti követelését az orosz Metrowagonmash ellen, nem mondanak le semmiféle követelésről. Peresítették a követelésüket, és ez már több mint 23 millió euró tesz ki. Közölte azt is, jövő év második negyedévében a 3-as metró teljes vonalán megindulhat a forgalom.
Bolla Tibor arról is beszélt, vizsgálják, hogy tudnak télen kevesebb energiát felhasználni fűtésre. A BKV székházának felfűtése idén 160-170 millió forint lenne, ez az összeg tavaly 22 millió forint volt. Vizsgálják emellett azt is, hogy lehet-e épületrészeket, vagy esetlegesen időszakosan az egész épületet lezárni és máshonnan ellátni a feladatokat.
A BKV vezérigazgatója a beszélgetésen úgy fogalmazott,
az állam „apránként kivonult” a főváros közösségi közlekedésének finanszírozásból:
a nagyjából 200 milliárdos kiadásból 12 milliárdot vállal az állam, az utasoktól nagyjából 50 milliárd forintot folyik be, míg az összes többit a fővárosnak kellene „beletenni” . Hozzátette, ezzel önmagában nem lenne baj, de a főváros adóbevételei „nem maradnak a városban, hanem az államkasszába folynak”.
