Magyar Narancs: Ahogy az a múlt héten kiderült, az állam felvásárolta a Sanofi által gyártott négykomponensű influenza elleni oltóanyagot, így az sem a patikákban, sem a magánoltóközpontokban nem lesz elérhető, viszont szétosztják a háziorvosok és házi gyermekorvosok között. Miért volt erre szükség?
Ócsai Lajos: Ennek az oka elsősorban a vakcina iránti felfokozott igény lehet. Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy mindenki ingyenesen jut az influenza elleni védőoltáshoz, nemcsak a veszélyeztetett csoportok. A lakosság minden jel szerint ezt komolyan is vette, amit alátámaszt az is, hogy a háziorvosoknál egyre nehezebben lehet bejelentkezni védőoltásra, és már sokan visszajeleztek, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által berendelt oltóanyag nem lesz elegendő. Ezt tehát valahogy pótolni kell. Ráadásul a magyar állam biztosította 3Fluart nevű oltóanyag háromkomponensű, teljes vírust tartalmaz, és ezzel nem mindenki oltható.
MN: Ezt hogyan kell elképzelni: az állam lefoglalja a határon az influenza elleni vakcinaszállítmányt, és az oltóközpontok egyszer csak azzal szembesülnek, hogy nekik az idén nem jut?
ÓL: Az oltóközpontok a patikáktól szerzik be a vakcinát, nincs egy előzetes tender vagy szerződés. A patikák a nagykereskedőtől vásárolják, ez a Hungaropharma. A Sanofi ennek a cégnek adja el a vakcinát, ez történt most is, az állam tehát a Hungaropharmától vette meg az oltóanyagot. Anyagilag így nem járt rosszul senki, viszont a patikák nem tudják beszerezni a nagykereskedőtől a vakcinát, mint ahogy azt tették eddig minden évben.
MN: Mi a különbség a három- és a négykomponensű oltóanyag között?
ÓL: Annyiból jobb a négykomponensű oltóanyag, hogy abban két A és két B influenzatörzs van, így szélesebb spektrumú védelmet ad. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei évről évre nagy valószínűséggel találják el a cirkuláló A törzseket, azt viszont, hogy az adott évben melyik lesz a domináns a két létező B törzs közül, elég rossz találati aránnyal állapítják meg. Hogy számokat is mondjak: a cirkuláló A törzs eltalálásánál 10–15 évente egyszer lőnek mellé, míg a B törzsnél 2010 és 2015 között minden második évben. Ezért támadt az az ötlete az amerikaiaknak, hogy beletegyék a vakcinába mindkét létező B törzset, és így született meg a négykomponensű oltóanyag.
MN: Azt is említette, hogy a háromkomponensű vakcina a teljes vírust tartalmazza.
A négykomponensű ezek szerint nem?
ÓL: A négykomponensűben nincs benne a teljes vírus, csak a vírusnak azok a szegmensei, amelyek az immunitásért, az immunválaszért felelnek. Ezért talán valamivel kevésbé reaktogén, vagyis kisebb reakciót okozhat a szervezetben, mint a háromkomponensű, de ez nem azt jelenti, hogy az egyik vagy a másik jobban vagy kevésbé gyengítené le a szervezetet. Az csupán városi legenda, hogy az oltástól influenzás lehet valaki – ez egyik oltásra sem igaz.
| ||
MN: Viszont a háromkomponensű oltóanyag nem adható mindenkinek.
ÓL: Így van, a 6 hónap és 3 év közötti korosztálynak például nem, mert erre nincs a magyar vakcinának engedélye. Egyébként lehet, hogy semmi baj nem lenne, ha ezzel oltanák be őket, de mivel nem történt meg az engedélyhez szükséges elegendő kísérlet, így nem lehet. Az immunkárosodott, például léphiányos betegeknek is csak a négykomponensű vakcina adható, mert az ő szervezetük az oltóanyagokra másképp reagál, mint egy egészséges emberé. Ahogy a szalicilát kezelteknek, vagyis azoknak, akik véralvadásgátlót szednek, sem lehet a magyar vakcinát adni. Ha nekik intramuszkulárisan, azaz izomba adják, akkor hematóma, vérömleny keletkezhet, bevérezhet, és fokozott reakciót válthat ki a szervezetükből. A magyar vakcinát izomba kell adni, mert más a felszívódási mechanizmusa, mint a négykomponensűnek, amelyet viszont lehet bőr alá adni.
MN: És mi a helyzet a terhes nőkkel?
ÓL: A terheseket lehet oltani a háromkomponensű vakcinával, a gyakorlat azonban a négykomponensű felé vitte el a hangsúlyt. Az utóbbi években ugyanis megjelent a négykomponensű vakcina a patikai forgalomban is, az orvosok pedig inkább ezt preferálták a terhes nőknél, talán a szélesebb spektrumú védelem miatt, azért mert abban mindkét B törzs szerepel; talán azért, mert az nem tartalmaz adjuvánst (a gyógyszerek, vakcinák hatásnövelő alkotóeleme – a szerk.) és konzerválószert, míg a magyar igen. A lombikprogramban részt vevő nőknél szintén a négykomponensűt preferálják az orvosok. Ráadásul sok szülészeti osztály a leendő apáktól is ezt követeli meg, ha a szülésen jelen akarnak lenni influenzaszezonban. Tavaly én is oltottam több férfit apás szülés miatt.
MN: Említette, hogy a magyar gyártású oltóanyag tartalmaz adjuvánst és konzerválószert. Az baj?
ÓL: Nem feltétlenül, de aki ódzkodik a higanytól, mint tartósítószertől, azt visszavetheti abban, hogy beadassa magának. Mondjuk az ettől való félelem alaptalan, sokan mégis nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ennek, mint amekkorát kellene, és erre hivatkozva nem akarják beadatni maguknak. Ez még ma is ad egy kis mellékzöngét az oltás körüli vitában. Én egyébként azt gondolom, hogy a magyar államnak mindig a legjobbat kell biztosítania térítésmentesen, máskülönben kitörhet a káosz. Ha ugyanis egy még jobb vakcina kapható a patikákban, a magyar állam pedig nem azt biztosítja, lesz, aki inkább nem viszi el a gyerekét beoltatni, vagy hiába tartozik a rizikócsoportba, nem adatja be magának. Ha viszont az állam a legjobbat adja, akkor az oltási hajlandóság és rend helyreáll. A gyerekek életkorhoz kötött kötelező védőoltásainál ezt nagyjából sikerült is biztosítani.
MN: Békeidőben hogyan működik az influenza elleni oltás?
ÓL: Normál esetben is 1,3 millió adagot vásárol az állam, az a veszélyeztetett csoportoké. Ők például olyan gyerekek, akik véralvadásgátlót szednek, vagy valamiféle krónikus betegségük van és 3 év felettiek; krónikus beteg felnőttek, akik valamilyen anyagcsere-betegségben szenvednek; cukorbetegek; szív- és érrendszeri betegek; COPD-sek (krónikus obstruktív tüdőbetegség); valamint a 60 év felettiek; illetve a terhesek. Aztán minden évben vásárolt még az állam 4–5 ezer adagot a négykomponensű vakcinából a 3 év alatti beteg gyerekek oltásához is. A Sanofi vakcinájából emellett 100–120 ezer adag patikai forgalomba került. Ebből azok vásároltak, akik az előbb felsorolt csoportokba nem tartoznak bele, de oltatni akarták magukat. Esetleg olyanok, akik hosszabb külföldi utat terveztek olyan helyre, ahol előfordulhat az influenza. Ez utóbbi mondjuk a koronavírus miatt most nem releváns.
MN: Az 1,3 millió adagnyi magyar oltóanyagból szokott kerülni patikai forgalomba?
ÓL: Nem jellemző. A patikákba, ha került is a háromkomponensűből, csak minimális mennyiség, a döntő többség a négykomponensű volt. Azt pedig egyelőre nem tudjuk, hogy a háziorvosokhoz milyen megkötésekkel kerülnek az oltóanyagok, hogy mi alapján osztják el köztük a három- és négykomponensű vakcinát. Ennek hamarosan meg kell születnie. Az biztos, hogy a háziorvosok egyelőre csak a háromkomponensű oltóanyagból kaptak, a négykomponensűből még nem.
MN: Mennyibe kerül a négykomponensű vakcina?
ÓL: Tavaly 3125 forint volt. Gondolom, hogy az idén sem lett volna több 4 ezer forintnál, vagyis egyáltalán nem elérhetetlen az ára.
MN: Valóban hasznos beoltatnia magát az embernek az influenza elleni védőoltással koronavírus-járvány idején?
ÓL: Az biztos, hogy ha egyszerre kapja el valaki az influenzát és a koronavírust, akkor sokkal súlyosabb a betegségek lefolyása, sőt akkor is, ha egymás után kapja el őket. Ugyanis mindkét vírus a légutak nyálkahártyáját támadja meg, és ugyanúgy szaporodnak: a vírus örökítőanyaga bekerül a sejtmagba, ott elszaporodik, a sejtet szétrobbantja, ami elpusztul, majd bekerül a következő sejtbe is és ugyanaz játszódik le. A nyálkahártya sejtjeinek természetes védekező funkciója tehát megszűnik, és segíti a vírus terjedését, és azt is, hogy minél mélyebbre lejusson az ember szervezetében. Azt pedig tudjuk, hogy minél mélyebbre jut a légutakban, annál nagyobb a baj mindkét vírusnál, hiszen az influenzavírus okozta tüdőgyulladás is rendkívül veszélyes.
MN: Az elmúlt években a magyar vakcina 50–60 százalékát ki kellett dobni, az emberek oltási hajlandósága nem volt magas. Most a koronavírus miatt más a helyzet. Elképzelhető, hogy az idén elfogy a vakcina, vagy akár kevés is lesz?
ÓL: Elképzelhető. És ebben rettentő fontos szerepe van a személyes példamutatásnak, főleg, ha az ország vezetőiről van szó. Csakúgy, mint a maszkhordásnál: nem lehet az, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter maszk nélkül járkálnak, és közben mindenkit arra biztatnak, hogy hordjon maszkot. Az influenza elleni védőoltásnál másképp alakult: a miniszterelnök azt mondta, mindenkinek ingyenes lesz, majd ő is beoltatta magát ország-világ előtt. Ezután biztosan megindul majd egy hullám, amit viszont már nem biztos, hogy ki tudnak szolgálni oltóanyaggal. Azt viszont nehéz megbecsülni, hogy mennyi oltóanyagra lenne szükség. Azt tudjuk, hogy tavaly a Sanofi vakcinájából elfogyott 120 ezer adag patikai forgalomban, de az 1,3 millió a háziorvosoknál nem. Ez az idén másképp lesz. És az a baj, hogy külföldről sem tudnak többet behozni.
MN: Pedig erről volt szó. Miért ne tudnának?
ÓL: Magyarországon még 2008–2009-ben is 4–5 cég volt jelen az influenzavakcina-piacon, de a patikai forgalomban egyre kevésbé fogyott a termékük, ezért egy idő után kivonultak az országból, és egyedül a Sanofi maradt meg. És mivel az elmúlt években a hazai gyártású oltóanyag sem fogyott, a nagy külföldi cégek nem is törekedtek arra, hogy visszatérjenek a magyar piacra. Most valóban felfokozott az érdeklődés, ennek ellenére a magyar gyártótól sem rendeltek több oltóanyagot a szokásosnál, a Sanofi is annyit gyártott és hozott be, amennyit szokott, a többi kapacitása pedig más országokban van lekötve. Ráadásul azt is tudni lehet, hogy a környező országokban sincs oltóanyag: Romániában elfogyott, saját gyártás pedig nincs, Szlovákiában és Ausztriában is hasonló a helyzet. Régebben meg lehetett azt csinálni, hogy az orvos felírta receptre a vakcinát, és a páciens kiugrott Pozsonyba vagy Érsekújvárra érte, de most ez biztosan nem fog működni.
MN: Ha elfogy a vakcina, a magyar gyártó nem tud többet gyártani?
ÓL: Az influenza elleni védőoltás gyártásának, mint minden vakcinagyártásnak van egy technológiai rendje. A vírust el kell szaporítani embrionált tojásban, majd egy bizonyos idő elteltével meg kell ölni a vírust, aztán meg kell tisztítani. A sorrendet nem lehet felcserélni, a technológia pedig időigényes. Ha most kezdik el szaporítani a vírust, hónapok múlva lesz belőle vakcina. Látszik, hogy Magyarországon is szükség van vakcinagyártó kapacitásra. (A háromkomponensű oltóanyagot 1997 óta gyártják itthon, jelenleg a Fluart Innovative Vaccines Kft. pilisborosjenői telephelyén. Ez az utódcége annak az Omninvestnek, amelynek ciprusi offshore tulajdonosa volt, és amelyről 2009-ben kiderült, hogy az egyik leányvállalata kétmilliárdos állami támogatást kapott az első Gyurcsány-kormánytól, ezt akkor a Fidesz élesen bírálta. Később, 2013-ban azonban már állami beavatkozással mentették meg a súlyos anyagi helyzetben lévő céget, írta nemrég a hvg.hu – F. Zs.) Külföldről ugyanis nem akkor és annyit hozunk be, amikor és amennyit csak akarunk. Előre gondolkodással viszont le lehet fedni a piac igényeit, de akkor valóban előre kell gondolkodni.
MN: Ebben a helyzetben mi lett volna a jó megoldás az oltóanyag felvásárlása helyett?
ÓL: Például az, ha csak a felét vásárolja fel a kormány, a másik felét pedig meghagyja a patikai forgalomban. Ekkora érdeklődés mellett nem lett volna szabad az utóbbit teljesen megszüntetni. Éppen azok miatt, akik egyéb meggondolásokból nem fogadják el a háromkomponensű oltóanyagot, de a négykomponensűvel beoltatnák magukat és fizetnének is érte. Így viszont nem jutnak hozzá.
| Névjegy Ócsai Lajos Cegléden született 1952-ben, orvosi diplomáját a leningrádi tisztiorvosi egyetemen szerezte 1976-ban. Pécsett szakvizsgázott (1979) közegészségtan-járványtanból. 1976 és 2002 között a Bács-Kiskun Megyei KÖJÁL-nál, majd 1991-től a jogutód ÁNTSZ-nél dolgozott különböző munkakörökben. 2002-ben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) közegészségügyi főosztályán lett főosztályvezető-helyettes, később a környezet-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági főosztály vezetője. 2005 és 2015 között az OTH járványügyi főosztályát vezette. Járványügyi tevékenysége során a védőoltással megelőzhető fertőző betegségekre és a zoonózisokra (állatról emberre terjedő fertőzések) fókuszált. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemérem lovagkeresztje kitüntetést kapta járványügyi tevékenységéért, elsősorban a 2006 januárjában bevezetett új védőoltási rendért és az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend megőrzése érdekében kifejtett munkájáért. Jelenleg a kecskeméti Bagoly Egészségház oltóközpontjának orvosa. |
