A Magyar Nemzet publicistája elgondolkodna az EU-ból való kilépésről

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 15.

Belpol

Ideje beszélnünk a huxitról – írja Fricz Tamás, és beszél is.

"Ideje beszélnünk a huxitról" címmel írt publicisztikát a mai Magyar Nemzetbe Fricz Tamás politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, a CÖF egyik "szóvivője."

A cikk Fricz szerint "nem fogalmaz meg következtetést", de azért érezhetően a huxit melleti érveket fogalmaz meg, és azt is állítja, hogy "2021 júliusában eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket egy ezer sebből vérző, birodalmi tüneteket mutató, a kelet- és közép-európai tagállamokkal látványosan lekezelően, arrogánsan bánó államszövetségből."

Fricz szerint többek között a keleti nyitás miatt gazdaságilag nem feltétlenül járnánk rosszul a kilépéssel, katonai szempontból irreleváns lenne, kulturális szempontból pedig "elváltak útjaink, amíg a Nyugat immáron tudatosan – hangsúllyal mondom: tudatosan! – szakít a keresztény erkölccsel és értékrenddel, s helyette az egyén gátlások nélküli önélvezetére és önpusztítására épülő kozmopolita, arctalan világtársadalom felépítését tűzte ki célul". 

Fricz párhuzamot állít az Unióból való kilépés és a Fidesz Néppártból történt kilépése között. "A Fidesz – tökéletesen helyesen – csak nagyon lassú és hosszú gondolkodás, várakozás után lépett ki a néppártból. De: végül mégis ő lépett ki, arcvesztés nélkül, s nem őt rúgták ki! Ez óriási különbség. Ez a modell a helyes. Mert ha most mégis engedünk, akkor elvesztünk. Elveszik minden, amiért eddig harcoltunk" – írja.  

A szerző azt is elárulja a cikkben, hogy nem éppen hézagmentes a tudása az EU-ról, Katarina Barley-t, az Európai Parlement alelnökét például tévesen az Európai Bizottság alelnökének nevezi. 

A közelmúltban több vezető fideszes politikus is tett az ország EU-s elkötelezettségét kétségbe vonó kijelentéseket, Kövér László azt mondta, ha ma lenne népszavazás a belépésről, nemmel szavazna, Varga Mihály szerint pedig az évtized végére már nettó befizetői leszünk az EU-nak, ezért akkor "új nézőpontot kaphat" a tagság kérdése.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.