A magyarok 80 százaléka az élelmiszereken spórol

  • narancs.hu
  • 2022. június 23.

Belpol

A spórolás már a "háborús infláció" előtt elkezdődött. 

Már tavaly novemberben a magyarok 95 százaléka érzékelte az infláció gyorsuló emelkedését, vagyis bőven az ukrajnai háború kitörése előtt – írja a Népszava a Cetelem Bank friss fogyasztói felmérésének alapján.

 A májusi adatai szerint tovább romlottak a háztartások fogyasztási és inflációs várakozásai, ennek oka nem annyira a szomszédban kitört háború, hanem az emelkedő árak voltak. A két jelenséget a  válaszadók a két jelenséget nem, vagy csak kisebb részt kapcsolják össze. 

A váalszok szerint viszont az elmúlt hónapokban a magyar háztartások egy része az orosz-ukrán háború miatt újratervezte költségvetését:

  • ötödük lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról (pl. új autó, ingatlanvétel vagy lakásfelújítás)
  • 9-9 százaléka növelte megtakarításait, vagy tartós élelmiszerek felhalmozásába kezdett.

Az inflációs félelmek miatt pedig a válaszadók négyötöde kényszerült az emelkedő árak miatt a fogyasztásának a csökkentésére. Elsősorban az élelmiszer és higiéniai termékek vásárlását mérsékelték a magyar vevők.

Az infláció a válaszadók 

  • 65 százalékát érintette negatívan,
  • ezen belül 15 százalékuknak  súlyos problémát okozott számára az árak emelkedése.
  • Az áremelkedés miatt a háztartások 80 százaléka reagált fogyasztáscsökkenéssel. 
  • A válaszadók 10 százaléka azt mondta, hogy az árak emelkedése nem vagy alig befolyásolja életüket.

Az infláció elleni védekezés azonban nemcsak a fogyasztás csökkentésében nyilvánult meg:

  • a válaszadók 20 százaléka plusz munkát vállalt, hogy növleje bevételeit,
  • 12 százalékuknak a korábbi egtakarításaikhoz kellett hozzányúlnia.
  • Az áremelkedés okozhatja azt a trendváltozást is, hogy a magyarok közül egyre többen kezdtek a hitelkártyáikkal is készpénz felvenni, annak ellenére, hogy ez kimondottan drága.

A válaszolók harmadának általános tapasztalata, hogy az elmúlt hónapban legalább 20 százalékkal költöttek többet élelmiszerre, mint korábban, miközben csökkentették fogyasztásukat. 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.