Már tavaly novemberben a magyarok 95 százaléka érzékelte az infláció gyorsuló emelkedését, vagyis bőven az ukrajnai háború kitörése előtt – írja a Népszava a Cetelem Bank friss fogyasztói felmérésének alapján.
A májusi adatai szerint tovább romlottak a háztartások fogyasztási és inflációs várakozásai, ennek oka nem annyira a szomszédban kitört háború, hanem az emelkedő árak voltak. A két jelenséget a válaszadók a két jelenséget nem, vagy csak kisebb részt kapcsolják össze.
A váalszok szerint viszont az elmúlt hónapokban a magyar háztartások egy része az orosz-ukrán háború miatt újratervezte költségvetését:
- ötödük lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról (pl. új autó, ingatlanvétel vagy lakásfelújítás)
- 9-9 százaléka növelte megtakarításait, vagy tartós élelmiszerek felhalmozásába kezdett.
Az inflációs félelmek miatt pedig a válaszadók négyötöde kényszerült az emelkedő árak miatt a fogyasztásának a csökkentésére. Elsősorban az élelmiszer és higiéniai termékek vásárlását mérsékelték a magyar vevők.
Az infláció a válaszadók
- 65 százalékát érintette negatívan,
- ezen belül 15 százalékuknak súlyos problémát okozott számára az árak emelkedése.
- Az áremelkedés miatt a háztartások 80 százaléka reagált fogyasztáscsökkenéssel.
- A válaszadók 10 százaléka azt mondta, hogy az árak emelkedése nem vagy alig befolyásolja életüket.
Az infláció elleni védekezés azonban nemcsak a fogyasztás csökkentésében nyilvánult meg:
- a válaszadók 20 százaléka plusz munkát vállalt, hogy növleje bevételeit,
- 12 százalékuknak a korábbi egtakarításaikhoz kellett hozzányúlnia.
- Az áremelkedés okozhatja azt a trendváltozást is, hogy a magyarok közül egyre többen kezdtek a hitelkártyáikkal is készpénz felvenni, annak ellenére, hogy ez kimondottan drága.
A válaszolók harmadának általános tapasztalata, hogy az elmúlt hónapban legalább 20 százalékkal költöttek többet élelmiszerre, mint korábban, miközben csökkentették fogyasztásukat.
