Megjelent a Policy Solutions immár szokásosnak mondható, a magyar társadalom Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatásának idei kiadása. Bár a májusi adatfelvételen alapuló elemzésből kiderül, hogy
a megkérdezettek elsöprő többsége (80 százalék) gondolja úgy, hogy az uniós tagság eddig összességében előnyös Magyarország számára, jól látható, hogy az egyes konkrét kérdésekben hatásosan működik a kormány EU-ellenes propagandája.
Az eredményeket látva az érezhető, hogy a Fidesz-szavazók tényleg párhuzamos valóságban élnének, biztosan fogadnak el ugyanis olyan sokat hangoztatott kormánykommunikációs frázisokat, amelyek tényszerűen nem igazak.
Számos érdekessége van az idei felmérésnek. Mindenekelőtt az, hogy egy olyan politikai tömb, mint a Magyar Péter-féle Tisza Párt is megjelent a színen, ami az egy évvel korábbi kutatás idején még nem létezett. Emellett az Európai Unió és Magyarország viszonya idén tavasszal sokkal hangsúlyosabb téma volt, mint általában, elsősorban természetesen a júniusi Európai Parlamenti (EP) választás miatt, de azért is, mert idén vagyunk 20 éve az unió tagjai, az év második felében pedig Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. A válaszokból jól kirajzolódnak a kampány legintenzívebb időszakának központi kérdései, a közelgő soros elnökség híre viszont ekkor még meglepően kevesekhez jutott el.
A megkérdezetteknek ugyanis mindössze az 56 százaléka tudott választ adni arra a nyitott kérdésre, hogy melyik ország tölti be a soros elnöki tisztséget 2024 második felében, közülük pedig tízből csak heten tudták, hogy Magyarország. A teljes mintának tehát csupán a 39 százaléka tudta a helyes választ. Mindez kissé meglepő abban a tekintetben, hogy a kormány mennyire hangsúlyozta a soros elnökséget, például Orbán Viktor júliusi „békemissziója” során, ahol még a Putyinnal és Hszi Csin-pinggel készült közös képek sarkában is ott virított az erre utaló kis logó. Az különböző uniós vezetők ezek után nem győzték hangsúlyozni, hogy hiába sugallja ezt, Orbánnak a soros elnökség alatt sincs felhatalmazása az EU nevében tárgyalni, a tisztség pedig nem jelneti azt – a belga kormányfő szavaival élve –, hogy „te vagy Európa főnöke”. Bár a felmérés erre már nem kérdezett rá, azért érdemes elgondolkodni azon, hogy ha ennyire kevesen tudtak előzetesen a magyar soros elnökségről, akkor vajon hányan vannak tisztában azzal, hogy milyen jogkörökkel jár ez a tisztség. Valószínűleg nem sokan, és úgy tűnik, ezt a Karmelitában is érzékelték.
Ehhez képest némileg megnyugtató, hogy a magyar EU-tagság elmúlt 20 évének megítélése összeségében pozitívnak mondható a felmérés szerint. Politikai preferenciák alapján vizsgálva minden csoportban kétharmados vagy azt meghaladó többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy az EU-tagság összességében előnyös (volt) hazánk számára. A Mi Hazánk savazóinak 68, a fideszeseknek pedig a 77 százaléka látja így, míg ez az arány a Tisza Párt esetében 87, a DK-MSZP-Párbeszéd körében 86 százalék. (A politikai bontásoknál az elemzés csak azokat a pártokat tünteti fel, amelynek nagysága a mintavételben és a 2024-es EP-választáson is elérte az 5 százalékot – a Momentum például erről lecsúszott.)
A korábbi évek felméréseihez hasonlóan a megkérdezettek legnagyobb része (53 százalék) idén is az anyagi forrásokat és az ebből következő gazdasági fejlődés lehetőségét tartja ez uniós tagság elsőszámú előnyének. Ez az arány gyakorlatilag megegyezik az egy éve mért szinttel, akkor 54 százalék említette a tagság anyagi odalát. A gazdasági előnyök mellett a válaszadók harmada (33 százalék) szerint a fizikai határok eltörlése, a szabad mozgás lehetősége a húszéves tagságunk egyik kiemelkedő előnye, de a külföldi munkavállalás és tanulás lehetőségét is sokan (32 százalék) felhozták. A hátrányokat tekintve a 2023-as kutatáshoz hasonlóan megint a túlzott szabályozás végzett a lista első helyén (23 százalék), a megkérdezettek további 10 százaléka pedig külön kiemelte, hogy Magyarország nemzeti szuverenitása csökken az EU tagjaként.
Érdekesség, hogy míg a Policy Solutions felméréseiben 2019 óta egyre kevesebben említették a problémák között a migrációt, addig idén már a tavalyi eredményhez képest 9 százalékponttal többen, a megkérdezettek 23 százaléka emelte ki a migrációt, mint aggasztó tényezőt. Szintén látványos emelkedett azok aránya is (11-ről 14 százalékra), akik úgy látják, hogy a vágyott gazdasági fejlődés és a nyugat-európai életszínvonalhoz való felzárkózás eddig elmaradt. Az már más kérdés, hogy ez mennyiben következik az EU-tagságunkból és mennyiben kormányunk gazdaságpolitikájából.
A megkérdezettek fele (50 százalék) gondolja úgy, hogy pénzügyi tekintetben Magyarország jól jár az EU-tagsággal, tehát több pénz érkezik hazánkba, mint amennyit befizetünk. Ezzel szemben minden harmadik válaszadó (35 százalék) szerint már nettó befizetői vagyunk az uniós költségvetésnek, míg további 15 százalék bizonytalan ebben a kérdésben. Három évvel ezelőtt még csak 29 százalék gondolta úgy, hogy Magyarország több pénzt fizet be az uniós költségvetésbe, mit amennyit kap onnan. Ezt a kormánypárti politikusok által gyakran hangoztatott, ám tényszerűen hamis állítást a koránypárti szavazók készségesen elfogadják. A fideszesek 54 százaléka szerint Magyarország nettó befizetővé vált az elmúlt évek során. Míg a DK-MSZP-Párbeszéd körében abszolút többségben (53 százalék) vannak azok, akik szerint hazánk az uniós költségvetés nyertese, itt is akad 40 százalék, amelyik elhiszi, hogy többet fizetünk be. A Tisza Párt (62 százalék) és a Mi Hazánk (67 százalék) támogatóinak kétharmada szerint továbbra is nettó haszonélvezői vagyunk az uniós költségvetésnek.
A kutatás szerint az uniós intézményekkel kapcsolatos meglévő bizalmat az elmúlt években nem gyengítették az egyre erősödő euroszkeptikus szólamok. A válaszadók relatív többsége bízik az Európai Unió Bíróságában (47 százalék), az Európai Bizottságban (47 százalék) és az Európai Parlamentben is (45 százalék). Ráadásul mindhárom intézményben jelentősen magasabb a magyarok bizalma, mint a hazai bíróságokban (40 százalék) és az Országgyűlésben (35 százalék).
Egy éve alatt lényeges változások álltak be abban a tekintetben, hogy mit tartanak az emberek az Európai Unió által képviselt legfontosabb értékeknek. Idén első helyen szerepel a gazdasági fejlődés (35 százalék), amit második helyen a béke (32 százalék), a dobogó harmadik fokán pedig a demokrácia és a jogállam védelme követ (32 százalék). Ezzel szemben 2023-ban még a jogállam védelmét (32 százalék), az unión belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadságát (28 százalék), valamint az uniós állampolgárok életszínvonalának javítását (25 százalék) tartották az EU által leginkább képviselt értékeknek. Hasonló tendenciák mutatkoznak az elvárások terén is: a megkérdezettek 55 százaléka szerint a békét, 36 százalékuk szerint a gazdasági fejlődést, míg 30 százalékuk szerint a demokrácia és a jogállamiság védelmének értéket kellene a leginkább képviselnie az Európai Uniónak. Jól látható, hogy az Ukrajna elleni háború egyre erősebben hat a magyarok EU-val kapcsolatos elvárásaira, hiszen 2023-ban még csak 44 százalék, 2019-ben pedig mindössze 30 százalék emelte ki a békét, mint képviselendő érték.
A korábbi adatokkal összevetve az is szembetűnő, hogy a magyar társadalom jelenleg sokkal kevésbé nyitott az Unió bővítésére, mint korábban. Kiugró a romlás Ukrajna megítélésével kapcsolatban, amely bár már tavaly is a legelutasítottabb állam volt: akkor még csak 51 százalék ellenezte az uniós csatlakozásukat. Idén tavaszra ez az arány 61 százalékra nőtt, tehát tízből hat magyar nem szeretné, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak.
A kutatás zárószakasza olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek a társadalom EU-val kapcsolatos, vélt vagy valós félelmeire és sérelmeire reflektálnak. Talán ezen a téren a leginkább szembetűnő – ahogy azt az elemzés szövege is kiemeli – „a párhuzamos világok jelensége a magyarok véleményeiben”. Számos ügyben erős pártos törésvonalak figyelhetők meg, így például a kormányzati kommunikációban gyakran előkerülő állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat”, a megkérdezettek 52 százaléka ért egyet. A Fidesz-KDNP szavazói körében elsöprő többségben vannak az egyetértők (79 százalék), míg ezt az állítást a legnagyobb arányban a Tisza Párt szavazói utasítják el (63 százalék). A kormánypárti szavazók elsöprő többsége (82 százalék) emellett arról is meg van győződve, az Európai Unió arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be. Ezzel szintén egyetért a Mi Hazánk támogatóinak többsége is ( 56 százalék), a DK-MSZP-Párbeszéd és a Tisza Párt viszont nem gondolja így (54 és 57 százalék).
(Az elemzés a Závecz Research által 2024. május 13–24. között végzett közvélemény-kutatás alapján készült. A személyes megkérdezésen alapuló felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.)
