A NAIH elnöke szerint a Pegasust nem csak terrorizmus és a szervezett bűnözés esetén lehet bevetni

  • narancs.hu
  • 2022. február 11.

Belpol

Péterfalvi Attila a Pegasus-jelentésről beszélt, szerinte bizonyos feltételek teljesülése esetén bárkit meg lehet figyelni.

Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a HVG-nek nyilatkozott a jelentésről és a kémszoftverről.

Mivel a jelentés részletei 2050-ig titkosak, Péterfi csak annyit hangsúlyozott: a sajtóban megjelent nevek között valóban vannak olyanok, akikkel szemben titkos információgyűjtés folyt, de azt is megállapították, hogy az általunk vizsgált esetekben ezek jogszerűek voltak.

Péterfi elmondta, ő látta a bizonyítékokat, és alaposan megvizsgálták, miért merült fel a nemzetbiztonsági érdek sérelmének gyanúja az adott személyeknél. 

"A hatóság tehát teljes körű vizsgálatot folytatott, más kérdés, hogy ez most olyan helyzet, amikor vagy elhiszem, vagy nem, hogy az adatvédelmi hatóság ezeket az iratokat látta és azok alapján megalapozottnak találta a megfigyeléseket"

- mondta el.

A jelentés titkosításáról elmondta, hogy "aki még fiatal és megéri a 2050-et, az sem fogja megismerni a részleteket. Még ha nem is hosszabbítják meg a minősítés idejét – mert amúgy ezt is megtehetik –, a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatok és a konkrét ügyekben a személyes adatok a minősítés lejártával sem ismerhetők meg, ezek akkor sem válnak nyilvánossá".

Péterfi a konkrét megfigyelésekről nem mondott semmit, csupán azt, hoyg akivel szemben használták a szoftvert, a megállapításuk szerint jogszerű volt. Elmondta, hogy a tévesen megjelent hírekkel szemben a Pegasus “licencszerződése” nem szűkíti le kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés érintettségének gyanújára a szoftver bevethetőségét, hanem

az a hatályos magyar törvények szerinti nemzetbiztonsági érdek sérelmének gyanúja esetén is használható, de közben garantálni kell az alapvető emberi jogok védelmét.

Péterfi arról is beszélt, hogy  évi átlagosan 1200 körüli miniszteri engedélyes titkos információgyűjtés zajlik, ellenőrizniük csak azokat kell, ahol panaszt tesz az érintett.

"Ha a szervezetek jól végzik a munkájukat, a megfigyeltek nem is gyanítják a titkos információgyűjtést, de ha mégis, akkor nálunk tehetnek panaszt. Mi azonban a vizsgálatunk részleteiről a minősítés miatt még a panaszost sem tájékoztathatjuk, csak annyi választ kap, hogy jogellenes adatgyűjtés nem folyt, ami jelentheti azt is, hogy jogszerű viszont igen, és azt is, hogy egyáltalán nem folyt" - magyarázta.

Elmondta, hogy elhiszi, ha sokan azt a helyzetet, hogy

bárkit meg lehet figyelni, viszont csak akkor, ha fennállnak ennek a feltételei.

Persze azért hozzátette azt is, hogy "a titkos információgyűjtésre okot adó nemzetbiztonsági érdek sérelmének fogalma persze elég széles, de miért gondoljuk, hogy máshol mások a szabályok?"

Arról, hogy az Európai Parlamentben létrehoznak egy Pegasus-vizsgálóbizottságot, az a véleménye, hogy a nemzetbiztonság nem uniós szintű, hanem nemzeti kompetencia. "Ha vizsgálódnak is, nem tudni, mire alapozva állapítanának meg bármit is, mikor nem ismerik és nem is ismerhetik a konkrét tagállami ügyek részleteit. Az Európai Parlament bármilyen határozata, nyilatkozata nem lehet megalapozott vagy tényszerű ebben az ügyben" -tette hozzá.

Az interjú végén beszélt a választási ajánlásgyűjtésről is, amelyről azt mondta, mivel az 500 aláírás összegyűjtésen nem nagy feladat, akár el is lehetne törölni a gyűjtési kötelezettséget. A „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert szintén megszüntetné, ehelyett szerinte  vagy megerősített jogkörrel az adóhatóság kezébe kellene adni ezt az ellenőrzési jogkört, vagy egy teljesen önálló szervet lehetne létrehozni.

A Pegasus-üggyel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.