A nap, amikor a kormány kiűzött egy remek egyetemet az országból

  • Gera Márton
  • 2018. december 3.

Belpol

Hiába próbálja másként beállítani a kormánypropaganda, a CEU távozik az országból. De miért, kinek jó ez? És hogyan költözik, ha egyes részei mégis maradnak? Minden, amit tudni kell a botrányról.

Ma délben közölte a CEU, hogy a működésüket ellehetetlenítő törvény miatt az egyetem nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, ezért az intézmény minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja jövő év szeptemberétől kezdve.

A döntés abból a szempontból semmiképpen sem nevezhető váratlannak, hogy a CEU korábban jelezte, ha a kormány nem írja alá a működéshez szükséges államközi megállapodást, december elején bejelentik a költözést.

Egy jó egyetem

A CEU Magyarország egyik legjobb egyeteme volt, amely a világ felsőoktatási ranglistáin a többi magyar egyetemhez képest előkelő helyet foglalt el. Az egyik legismertebb rangsor, a QS World University Rankings idén a világ 100 legjobb egyeteme közé rangsorolta a politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban a Soros György által alapított intézményt. A másik ismert rangsor, a Times Higher Education (THE) listáján pedig tavaly a legjobb 350 intézmény közé került a CEU.

 

 

 

 

 

 

 

Minden megy, ami lényeges

Bár a kormány és a sajtója megpróbálja úgy beállítani, mintha az egyetem nem is költözne, ez valójában nem igaz. Korábban a CEU rektora, Michael Ignatieff is arról beszélt, hogy amennyiben a kormány nem írja alá a működéshez szükséges államközi megállapodást, „minden, ami lényeges, elmegy”.

A döntés gyakorlatban azt jelenti, hogy a CEU következő tanévére felvételiző diákok már Bécsben kezdik meg a tanulmányaikat. Azok azonban, akik még Budapesten kezdték meg a tanulmányaikat, itt maradnak, ám ha ezek a képzések kifutnak, alighanem az egyetem végleg Ausztriába megy. Ez azért is óriási veszteség, mert a CEU 770 embert foglalkoztat, és évi 8 milliárd forinttal járul hozzá a gazdasághoz. Ez az összeg mostantól Ausztriába vándorol.

A CEU 2019-ben Bécsben indítja el az amerikai akkreditációjú programjait

Megtörtént. KIszorították. A CEU vezetősége ma közleményben jelentette be: mivel a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, az egyetem minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Így méf időben tudnak hallgatókat toborozni a következő tanévre.

Mi marad?

Mai sajtótájékoztatóján a rektor arról beszélt, hogy nem tudni, mi marad Budapesten. Az egyetem abban reménykedik, hogy a magyar infrastruktúrát továbbra is tudják majd használni, ahogy az egyetem könyvtára – amely a legjobb társadalomtudományos gyűjteményt tartalmazza az országban – is marad Budapesten, amely a tervek szerint továbbra is nyitva áll a nem CEU-s hallgatók előtt is. Apró szépséghiba azonban, hogy a kormány ezeket a terveket is keresztülhúzhatja, és az eddigiekből kiindulva az is elképzelhető, hogy az egyetem maradék részeit is megpróbálja elűzni.

Annyi azonban bizonyos, hogy a kormánypropaganda által sulykolt érv, miszerint a CEU valójában nem költözik, mert Magyarországon is folytathat képzést a továbbiakban, egyáltalán nem állja meg a helyét.

Azon képzéseknek ugyanis, amelyek fokozatot adnak, csak az ötöde van akkreditálva (összesen tíz program) Magyarországon, vagyis a CEU nem tudja a továbbiakban ugyanazt a tevékenységet végezni, mint eddig, hiszen az amerikai akkreditációjú programjait (összesen 51 képzési programot kínál az egyetem) nem folytathatja a jövő évtől, ha szeretné betartani a kormány által hozott törvényt.

A CEU Nádor utcai épülete

A CEU Nádor utcai épülete

Fotó: MTI

Kutatnának, ha hagyják

Enyedi Zsolt, az egyetem rektorhelyettese ma arról beszélt, hogy reméli, bizonyos kutatásokat folytathatnak majd Magyarországon, többek között ezért is őrzik meg a magyar egyetemi akkreditációjukat, ami abban is segít nekik, hogy a továbbiakban is folytathassanak EU-s kutatásokat, melyekhez európai uniós egyetemi akkreditáció szükséges. Azt azonban az egyetem vezetői közül senki sem tudta megmondani, hogy a kormány ezt hagyni fogja-e.

Ahogy az is kérdés, hogy mi lesz a CEU oktatói karával, mely közel 300 főt foglal magába. A kezdeti időszakban sokan ingázni fognak, ám valószínű, hogy a későbbiekben többen költöznek Bécsbe, ami szintén veszteség a magyar felsőoktatási élet számára.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.