A NOB elnöke a Momentumról: Politikai eszközként használják az olimpiát

  • - urfi -
  • 2017. február 19.

Belpol

Thomas Bach szerint lehetséges, hogy a magyar pályázat visszavonása után a 2024-es és a 2028-as helyszínről egyszerre döntenek, és így Párizs és Los Angeles is rendezhet olimpiát.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szombaton nyilatkozott az AP hírügynökségnek a svájci sívilágbajnokságon. Azokról a találgatásokról kérdezték, amelyek szerint a NOB szeptemberben Limában egyszerre dönt majd a 2024-es és 2028-as rendezésről. Ami valószínűleg azt jelentené, hogy Los Angeles kapná az egyik olimpiát, Párizs pedig a másikat (már ha így is kell nekik, ami egyáltalán nem biztos).

Bach és Orbán a láng hűlt helyét nézik Rióban

Bach és Orbán a láng hűlt helyét nézik Rióban

Fotó: MTI

Erről a felvetésről Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítója és a 2024-es pályázat nagykövete azt nyilatkozta az aktuális Narancsban olvasható, igen tanulságos interjújában: „Kizártnak tartom, hogy ehhez a NOB elnöke, Thomas Bach a nevét adja.”

Maga Thomas Bach azonban egyáltalán nem tartja ezt kizártnak. „Örülök neki, hogy az emberek így beszélnek az olimpiai pályázatról. Ez azt mutatja, hogy törődnek vele, amit nagyra értékelünk” – mondta az AP-nek. A NOB elnöke azzal a decemberi nyilatkozatával indította el a találgatásokat, miszerint a pályázati folyamat „túl sok vesztest termel”. A legtöbben persze azt látják a kezdeményezés mögé, hogy a NOB próbálja megkímélni magát egy újabb kínos pályázati körtől, hiszen az olimpiarendezésre egyre kevesebb a jelentkező, a népszavazásokon pedig sorra buknak el a pályázatok.

Az AP azt írja, hogy a magyar pályázatot már azelőtt sem tartották esélyesnek, hogy elindult volna a népszavazási kezdeményezés, ezért a találgatások nem is térnek ki Budapestre, hanem csak Párizzsal és Los Angelesszel foglalkoznak. Amikor a hírügynökség arról kérdezte a NOB elnökét, lehetségesnek tartja-e, hogy szeptemberben Limában két pályázó lesz csak, és mindkettő győztesként távozik, Bach nem vetette el ennek lehetőségét. „Hadd vitassuk ezt meg. Ez egy vita, és több opció van” – mondta.

A budapesti népszavazásról elmondta, hogy az egy új politikai formáció műve, akik „ezzel akarnak nevet szerezni maguknak”. Bach szerint a Momentum tagjai „a népszavazást nyilvánvalóan olyan politikai eszköznek tartják, amelynek segítségével felkerülhetnek Magyarország politikai térképére”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.