A paksi bővítésért felelős miniszter olyan fiatalokat lát tüntetni, akik szerinte még az életben egy napot sem dolgoztak

  • narancs.hu
  • 2018. december 15.

Belpol

Hiányolja a munkásokat a Kossuth térről.

A Paks-Press valamilyen oknál fogva kíváncsi volt, mit gondol a rabszolgatörvény vagy túlóratörvény néven ismertté vált jogszabály elleni tüntetésekről a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint Süli úgy reagált, hogy „az elmondható, hogy a túlóra a munkáltatónak sem olcsó, hanem drágább, és csak akkor rendelik el, ha szükséges. Én harmincegy év munkahelyi vezető tapasztalata alapján szavaztam meg a törvényt.” Süli dolgozott az atomerőműben, e tapasztalatait emlegette.

"...az atomerőműben többször előfordult olyan eset, amikor a kollégákat éppen arról kellett lebeszélni, hogy további túlórákat vállaljanak. Mindenkinek vannak céljai, amit csak több pénzzel lehet megvalósítani. Az atomerőműben kifizetik a túlórákat, és nem három év múlva, és az erőműben nagyon is jól fizet a túlóravállalás."

A túlóratörvény elleni tüntetésekről Paks2 minisztere azt mondta:

"Ami az elmúlt napok tüntetés- és felfordulássorozatát illeti, azt mondhatom, hogy én nem munkásokat látok a Parlament előtt, vagy az utcákon, hanem fiatalokat, akik szerintem egy napot se dolgoztak eddig."

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.