A paksi bővítésért felelős miniszter olyan fiatalokat lát tüntetni, akik szerinte még az életben egy napot sem dolgoztak

  • narancs.hu
  • 2018. december 15.

Belpol

Hiányolja a munkásokat a Kossuth térről.

A Paks-Press valamilyen oknál fogva kíváncsi volt, mit gondol a rabszolgatörvény vagy túlóratörvény néven ismertté vált jogszabály elleni tüntetésekről a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint Süli úgy reagált, hogy „az elmondható, hogy a túlóra a munkáltatónak sem olcsó, hanem drágább, és csak akkor rendelik el, ha szükséges. Én harmincegy év munkahelyi vezető tapasztalata alapján szavaztam meg a törvényt.” Süli dolgozott az atomerőműben, e tapasztalatait emlegette.

"...az atomerőműben többször előfordult olyan eset, amikor a kollégákat éppen arról kellett lebeszélni, hogy további túlórákat vállaljanak. Mindenkinek vannak céljai, amit csak több pénzzel lehet megvalósítani. Az atomerőműben kifizetik a túlórákat, és nem három év múlva, és az erőműben nagyon is jól fizet a túlóravállalás."

A túlóratörvény elleni tüntetésekről Paks2 minisztere azt mondta:

"Ami az elmúlt napok tüntetés- és felfordulássorozatát illeti, azt mondhatom, hogy én nem munkásokat látok a Parlament előtt, vagy az utcákon, hanem fiatalokat, akik szerintem egy napot se dolgoztak eddig."

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.