A szélesebb nyilvánosság számára ismeretlen kormánypárti képviselő egy kevéssé átgondolt kommunikációs kármentés miatt lett gyakori szereplője a közelmúlt híreinek. Kötelező képviselői vagyonnyilatkozatában Győrffy Balázs összességében csaknem 262 milliós adósságot tüntetett föl. A logikus kérdésre, hogy miből állja a havi jövedelme kétszeresére rúgó havi törlesztőket, maga hozakodott elő a családi gazdálkodásból származó 50 millióval. Ám mivel ez nem szerepelt a bevallásban, adódott a következő logikus kérdés: hát hogy lehetett ennyi pénzről megfeledkezni, képviselő úr? A következő menetben Győrffy megmagyarázta: az 50 millió forint a családi gazdaságának a bevétele, amit a gazdaság működtetésére (műtrágya, vetőmag stb. vásárlására) és a hitelfelvétellel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére fordít. Ha viszont ez a helyzet, akkor megint csak megválaszolatlan az egyes számú logikus kérdés. Jelenleg itt tartunk.
Tanulmányait végezte
Háromszázötvenezer tagjával, nagyjából évi tízmilliárdos költségvetésével jelenleg a 2012-ben létrehozni rendelt Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a legnagyobb köztestület Magyarországon. Az új gigaszervezetbe kötelezően bekerült szinte mindenki, akinek az élelmiszer-gazdasághoz akár csak érintőlegesen is köze van. Ez pedig tagdíjfizetéssel jár együtt, amelyből a jelenlegi szervezet mintegy négymilliárd forintot vételez be. A testület eleve azzal a céllal jött létre, hogy bizonyos agrárgazdaság-szabályozási és igazgatási feladatokat átvéve mintegy saját hatáskörben rendezze az ezer bajjal működő ágazat ügyeit. A 2013-ban megindult működés során ez újabb és újabb dimenziókat kapott, kezdve a legalapvetőbb érdekegyeztetési feladatoktól egészen a kamarai hatáskörbe telepített állami földértékesítési funkciókig. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ezt a szervezetet ki vezeti.
Számos név fölmerült az alapítást megelőző időszakban, a befutó végül cikkünk főhőse: a szinte ismeretlen, 1979-es pápai születésű fiatalember, a Veszprém megyei Nemesgörzsönyben korábban polgármesteri posztot betöltő Győrffy Balázs lett, aki 2010 óta a Fidesz országgyűlési képviselője.
Az elnök jó kiállású, beszédében összeszedett, céltudatos ember benyomását kelti. A mai kormányerő második vagy inkább harmadik generációjához tartozik. Helybeli információink szerint polgármesterként elsősorban a falu ügyeit intézte, politikai kapcsolatait a környéken erős Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségében (Magosz) vállalt társadalmi munkájának köszönheti. Ennek révén választották meg a szervezet megyei elnökének 2007-ben, majd 2009-ben a gazdakörök országos alelnökének. Ennek folyományaként, a Fidesz és a stratégiai szövetségesként kezelt Magosz megállapodása alapján került fel a mai kormánypárt Veszprém megyei területi listájára, s szerzett országgyűlési mandátumot 2010-ben.
Szűkebb környezetében senki nem tud arról, hogy a nemesgörzsönyi Győrffy családnak korábban komolyabb, aktív kapcsolata lett volna az agráriummal. Ő maga is a Veszprém megyei vidékfejlesztési hivatalban kezdte pályáját, ahonnan 2006-ban távozott. Az intézményben szimpla ügyintéző volt, értesüléseink szerint több alkalommal is figyelmeztették arra, hogy a munkavégzéshez szükséges képzettséget végre meg is kéne szereznie. Hivatalos önéletrajzában máig nem szerepel a „diplomáját megszerezte” meghatározás, helyette a „tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, előbb a Közgazdaságtudományi, majd az Állam- és Jogtudományi Karon végezte” áll. A képviselő környezetéből olyan információt kaptunk, hogy az egyetemen szinte minden vizsgát teljesített ugyan, de a záró államvizsgával még adós.* Tény az is, hogy a kamarai elnök a minapi, később még említendő földvásárlási pályázatában egy két évvel ezelőtti aranykalászos gazdatanfolyamot jelölt meg szakirányú végzettségként.
A diplomaszerzés ügyében lapzártánkig az egyetem hivatalos információt nem adott. Győrffy országgyűlési adataiban a végzettség rovatban „egyetem” szerepel. Ugyanakkor a pécsi és a gödöllői egyetem is címzetes egyetemi docensi címet adományozott a képviselőnek.
Győrffy jelenleg második házasságában él, egy gyereket nevelnek. Helybéli információink szerint a válás erősen közrejátszott a mai kamarai elnök állásváltoztatásában (pontosan le nem írt személyes vonatkozások miatt gyakorlatilag kirúgták), és politikai útra indulásában. Amúgy rendes keresztyén emberről beszélünk: tagja volt a helyi református presbitériumnak, a közösség iskolaalapításának aktív szereplője, az így létrejött óvoda és iskola igazgatóságát ma is ő vezeti.
Amikor az új gigakamara szervezése megindult, a tagság nagy része azt találgatta, hogy az elnökké lett Győrffy vajon kinek az embere lehet? Nagy kérdés volt az is, hogy az induló testületben a mozgalom „öregjei” vagy a feltörekvő fiatalok lesznek-e nyerő pozícióban. Az eredmény ismert, és működése során Győrffy a hazai érdekérvényesítés kiemelkedő teljesítményét produkálta. Számos politikai alku eredményeként olyan kamarai vezetést hozott össze, amelyben alelnökként ott van a legnagyobb hazai agrárvállalkozó, Csányi Sándor ágazati vezérembere (mint az élelmiszeripar képviselője) éppúgy, mint a 2001-ben ingyen privatizált állami gazdaságokat (a Nyerges Zsolt–Simicska Lajos páros érdekeltségeit) megtestesítő vezérigazgató.
Győrffy a kamarai ügyvitelt szigorú rendbe szervezte. Jó fizetések és juttatások ellenében az apparátus tagjainak a legkisebb megingás esetén is súlyos szankciókkal kell számolni. Ennek áldozata lett a testület korábbi gazdasági vezetője, Zöldréti Attila, aki rossz tagdíjfizetési levelet küldött ki a tagoknak, és ezért távoznia kellett posztjáról. A megbízható megyei elnökök, illetve a központi apparátus viszont minisztériumi főosztályvezetői fizetést (átlagosan 420-450 ezer forintot), kényelmes középkategóriás autót és egyéb költségtérítéseket kapnak. Maga Győrffy a kamarától nem vesz fel fizetést (képviselői bére kevéssel több mint félmillió forint), kap viszont egy VAN-kategóriájú, személyi használatú autót, illetve telefont és költségelszámolási lehetőséget, ami viszont nem minősül jövedelemnek. A Győrffy-féle köztestület a működése első pillanatától komolyan vette magát, és a jelek szerint ehhez élvezte a hatalom valódi tulajdonosainak megengedő jóváhagyását is.
A földszerző
Bár arról a nyilvánosság vajmi keveset tudhatott, az új agrárkamara körül a kezdetektől izzott a levegő. Fazekas Sándor agrárminiszter indulatoktól fortyogva vette tudomásul, hogy általa korábban kirúgott vagy más módon lehetetlenné tett minisztériumi vagy intézményi dolgozók tűnnek fel a köztestület környékén. A tárcát már rövid távon – 2014-ben – lekörözte az immár riválisnak tekintett NAK a parlamenti jogalkotásban és – ami igazán fájt – az ágazati egyeztetésben és a birtokpolitikai döntésekben is. A földügyekben az agrárkamara a helyi földbizottságok szervezésében kulcsszerepet kapott (élt is vele), ráadásul a mintegy 650 fős, a minisztériumtól átvett falugazdászi hálózat révén a legkisebb piaci ügyekről is naprakész információkkal rendelkezik. Győrffyről ekkor terjedt el, hogy afféle szervezőzseni, és neve a 2014-es választások után lehetséges új miniszterjelöltként is felmerült.
Aztán történt egy s más, ami miatt az elnök – rosszindulatú bírálói szerint – nagyon is megfontolt szándékból maradt inkább az ágazatban komoly hatalmi pozíciókat szerző testület vezetője. Maga is szerzett földet például: 89 millió forintért vett 58 hektárt az állami liciteken (több árverésen, mindegyik esetben versenytárs nélkül), ám erre a saját hivatalos vagyonbevallása szerint nem lett volna lehetősége. A politikusnak 180 millió forintos pénzintézettel szembeni tartozása van, valamint további 10 millió forint magánszeméllyel szembeni – egy évvel korábban csak 12 millió forint tartozása volt. Vagyonnyilatkozata szerint őstermelőként évi 400 ezer forintos jövedelemhez jut, és a bevallásában feltüntette azokat a földeket, amelyekben tulajdoni hányaddal rendelkezik. A politikusnak nem használt az 50 millió forint éves családi gazdálkodási bevétel már említett „megmagyarázása” sem.
Egy másik, ennél is kellemetlenebb híresztelés szerint a Győrffy család strómanokkal vásároltatott, illetve cserélt területeket a közeli Takácsi határában. A lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint valóban felmerülhet annak a gyanúja, hogy a korábban tíz hektárnál kevesebb területtel rendelkező elnök meglehetős gyorsasággal 135 hektárra növelte birtokát, és ennek szintén nem volt fedezeti nyoma a parlamenti vagyonbeszámolóban. Ráadásul a vádak szerint mindebben az eljáró személy az elnök sofőrje volt, akit a különböző hivatalokban gyakorlatilag Győrffy „személyes és teljes körű” megbízottjaként kellett tisztelni.
Kínos történet – de az eddigieknél magyarázhatóbb – a NAK honlapjának ügye is. Kiderült ugyanis, hogy a köztestület csaknem félmilliárd forintért rendelt általános internetes szolgáltató felületet az egyik legnagyobb multinacionális szolgáltató cégtől. A vádak szerint ez legfeljebb 15-20 millió forintba kerülhetett volna, de a kamara kivédte a támadást: ez a tagokra lebontott személyes adatokat és azok védelmét is felölelő szolgáltatás lesz, amely még az idén beindul.
Egyetlen informátorunk sem állította viszont azt, hogy Győrffy személyesen korrupt lenne. „Él a lehetőségeivel, mint minden arra jogosult állampolgár” – fogalmazott egyikük, hozzátéve: lehet, hogy az elnök „afféle ügyes ember”, de legalább nem szemtelenül, nyíltan a közösből vételez. Hitelt vesz fel, földet szerez és olyan nagyon sokáig talán nem is akar politikus lenni.
Ez talán abból is leszűrhető, hogy Győrffy e minőségében meredek dolgokat is művelt – amelyekről viszont már egyáltalán nem állítható, hogy nem szolgálták személyes érdekeit. Ő terjesztette be az állami földeladásokra azt a módosítót, hogy megváltoztathatók legyenek azok a korábbi földbérleti szerződések, melyeket az állam hosszú távra kötött a bérlőkkel – és így jelentősen megemelkedhetnek a bérleti díjak. Márpedig Győrffy vásárolt olyan területeket, amelyekre ez a passzus nagyon is érvényes.
Reszelik
Az elnök körüli kínos vagy kellemetlen ügyekről az említett törvénymódosítás tavaly év végi módosítása után szaporodtak meg a hírek. Orbán Viktor és Simicska Lajos durva szembefordulása után informátoraink szerint Győrffynek többen felvetették: választanod kell. Fazekas miniszterről tudható, hogy az agrárbefektetési és -igazgatási ügyekben korábban meghatározó Nyerges–Simicska-vonal emelte őt a bársonyszékbe, míg a jelenlegi kamarai elnök egyértelműen az orbáni politika képviselője. Ennek jegyében fosztotta meg tavaly súlyos támogatási milliárdoktól a korábbi fideszes „agrármaffiát” (az Orbán-kormányzat korábbi államtitkára, Ángyán József írta le így ezt a kört), és tette lehetővé az új birtokosi réteg pozícióinak erősítését. A rendszer korábbi nyertesei persze ütik-vágják ezért. Ám Győrffy meglehetősen intenzív kapcsolatokat ápol a jelenlegi kormányzat erős embereivel – hűséges szolgálója ő a rendnek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter minapi véleményéhez szinte azonnal csatlakozva bejelentette, hogy az évi 800 milliárd forint összegű európai uniós támogatást szétosztó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (amit most éppen Lázár maga alá vonna) valamit kezdeni kéne, mivel ott nem mennek rendben a dolgok. Ez napra pontosan egybeesett Fazekas miniszter abbéli véleményével, hogy márpedig ott igenis rendben mennek a dolgok, a hivatalnokok legjobb tudásuk és tisztességük szerint végzik munkájukat. Fazekas egyelőre tehát rendelkezik elegendő támogatottsággal ahhoz, hogy visszaszóljon.
Az ellenzék a szociktól a jobbikosokig gátlástalan „karriersenkinek”, fideszes talpnyalónak tartja a kamarai elnököt, és több ügyben is feljelentéssel támadják. Győrffyt több irányból reszelik – nagy kérdés, hogyan és meddig tud ellenállni.
*Helyreigazítás
2018. február 18. napján megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk Győrffy Balázsról, a Nemzeti Agrárkamara elnökéről, hogy nem rendelkezik egyetemi végzettséggel. Ezzel megsértettük Győrffy Balázs jó hírnevét, akitől ezúton elnézést kérünk.
