A rendőrség szerint nincs semmi gyanús Mészáros 338 milliárdos vasútépítési megbízásában

Belpol

Kilométerenként 56 milliárd forintért épül a Déli Körvasút, a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint lehet tovább haladni.

Feljelentésként értékelte és a Nemzeti Nyomozóirodának továbbította Polt Péter legfőbb ügyész azt a levelet, melyben Mészáros Lőrinc közpénz százmilliárdokat felemésztő vasúti projektjéről faggatták.

Poltot Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője kérdezte: teljesen rendjén valónak látja, hogy  a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. 338 milliárd (!) forintért vállalta el a Ferencváros és Kelenföld pályaudvar közötti, hat kilométeres vasúti pálya bővítését?

Ez akkora összeg – idézte a G7 portál témában írt cikkét Vadai – amennyiből Wien Hauptbahnhoft-ot, azaz a Bécsi Főpályaudvart is fel lehetett építeni, mélygarázzsal, buszpályaudvarral, száz kilométeres sínhálózattal és plázával együtt

Mészárosék kilométerenként 56 milliárd forintért dolgoznak az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megbízásából.

A G7-nek nyilatkozó szakértők úgy gondolták, egy ilyen munka legfeljebb 30-50 milliárd forintba kerülhet. A tizedesjegynyi különbség ugyanakkor nem keltette fel a rendőrség figyelmét: Polt Péter válasza szerint az NNI bűncselekmény gyanújának hiányában visszautasította a feljelentést.

A túlárazottnak tűnő megbízás kapcsán Arató Gergely (DK) és Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) is próbálkoztak válaszokat kicsikarni a kormányból; érdeklődésüket Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára hárította rutinosan.

Orbán arról válaszlevelében arról írt, hogy a Déli Körvasút beruházás az elmúlt több mint 100 év legnagyobb vasútfejlesztése Magyarországon, a G7 által közölt szakértői nyilatkozatok pedig túlzóak. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy összesen hét vasúti híd is épül a vasút mentén, több mint 5 kilométer hosszú új vasbeton támfallal együtt – azt viszont nem tette hozzá, hogy hídépítés munkáját nem Mészáros vállalata, hanem az állami megrendelésekkel szintén jól kitömött, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Dunaaszfalt Zrt. végzi, közel 36 milliárd forintért.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.