Mussolini, a fasiszta magyarok istene

A rossz példa ragadós

Belpol

100 éve nevezte ki II. Viktor Emánuel király miniszterelnökké Benito Mussolinit. A Duce példája számos magyar követőjét ihlette meg, akik nem biztos, hogy mindenben pontosan értették fasiszta példaképeiket.

Az olasz fasiszta mozgalom felemelkedését, majd hatalomra jutását élénk figyelemmel követte a húszas évek elejének magyar közvéleménye. Miközben megpróbálták megérteni a számukra is szokatlan fejleményeket, az új típusú politikai tömegmozgalmat, a kezdetektől akadtak, akiket inspirált a fasiszta mozgalom feltűnése – majd később a diktatúra, a korporációs (hivatásrendi) állam kiépülése Olaszországban. Mindenekelőtt a hazai szélsőségesen nacionalista, fajvédő (szélső)jobboldal látott hozzá, hogy legalábbis szavakban importálja a fasiszta gondolatot. Meglepő, de már 1922-ben két, a nevében is a fasiszta jelzőt (annak eredeti olaszos formájában) viselő szervezet alakult: a Magyar Fascista Tábor, illetve a Magyar Fascista Hungarista Tábor. Az előbbi szervezet léte, majd gyors elmúlása szerepet is kapott a magyarországi belpolitikai küzdelmekben. 1922 őszén éppen közeledni látszott egymáshoz a magyarországi radikális jobboldal több fontos (addig például a királykérdésben erősen megosztott) irányzata és figurája. Úgy tűnt, hogy össze tud fogni a gróf Bethlen István miniszterelnök belső, fajvédő ellenzékét vezető Gömbös Gyula, a keresztény párt akkor éppen ellenzéki frakcióinak vezetősége (a fővárosi Keresztény Községi Pártot vezető Wolff Károly, illetve a keresztényszocialista Haller István), no meg az intranzigens legitimista és erőteljesen jobboldali volt miniszterelnök, Friedrich István. Utóbbi alapította a Magyar Fascista Tábort, amely valószínűleg a teljes visszhangtalanság miatt múlt volna ki, ám ehelyett Bethlen személyesen oszlatta fel a pártkezdeményt.

A miniszterelnök Hódmezővásárhelyen tartott beszédében (amelyből Romsics Ignác idéz Bethlen-monográfiájában) üzen is a magyar fasiszta mozgalmároknak: „Ez a kormány keresztény alapon áll és marad is, minden körülmények között. Nincs tehát is szükség semmiféle fasizmusra, egy idegen intézményre, amely beválhat (…) más államban, de mi maradjunk meg magyaroknak.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.