Békési gázmező: politikai elvárások, technológiai aggályok, hatósági úthenger

Mire hármat számolnak

Belpol

Az észak-békési gázmezők minél hamarabbi kiaknázása a Corvinus-projekt célja. A remélt félmillió köbméter földgáz felszínre hozatalának költséghatékonysága azonban legalábbis vitatott. Mindeközben az érintett földtulajdonosokat komolytalan összegekkel kártalanítanák.

„Hogy mentálisan hol tart ez az ország, jól mutatta, hogy az érintett földtulajdonosok döntő többsége kérdés és szó nélkül, szolgalelkűen aláírta a titoktartásról szóló dokumentumot, az elhelyezési és üzemeltetési célú bányaszolgalom alapításához szükséges nyilatkozatot, és elfogadták azt az elképesztő alacsony árat, amit ezért az állam nevében eljáró cég felajánlott nekik. Amikor mi nem írtuk alá a titoktartásról szóló nyilatkozatot és vitattuk a kártérítés mértékét, akkor az ügyintézők nagyot néztek és nem értették, miért tesszük ezt, és miért jó ez nekünk. Pedig mi csak a saját érdekeinkért és édesanyámon keresztül a tulajdonunkért álltunk ki. Ez ma Magyarországon nagy csodálkozást kelt” – mondta a Narancsnak D. L. N. (aki csak neve kezdőbetűinek feltüntetéséhez járult hozzá). A középkorú gyulai nő édesanyja nevében jár el a nyékpusztai gázmező miatt; a földtulajdon Sarkad és Méhkerék között, a Viharsarok egyik eldugott szegletében található. Az ingatlanért felajánlott kártérítés és a tulajdonos képviselőjének megbízásából készített ingatlanforgalmi értékbecslés között megmagyarázhatatlanul nagy, ötvenegyszeres a különbség.

Corvinus

Hiába a kormány oroszbarátsága, a kőolaj és a földgáz ára drasztikusan emelkedik Magyarországon – ennek a következménye nemcsak a rezsicsökkentés részbeni eltörlése, hanem az a Magyar Közlönyben augusztus közepén megjelent rendelet, amely az ún. Corvinus-projektet kiemelten közérdekű beruházássá minősíti, és a megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja. A program célja az észak-békési földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) kutatása, termelésbe állítása. A lelőhely 3700–4500 méter mélységben helyezkedik el a Békés megyei – önálló településként amúgy nem létező – Nyékpuszta térségében. A célterület Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő kül­területeit foglalja magába, ez a megye egyik elmaradott térsége. A tervek szerint a jövő év elején már földgázt termelhetnek itt. A hazai termelést „nagyon rövid időn” belül 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre kellene emelni. Orbán Viktor a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető Takács Árpád főispánt bízta meg a feladattal.

A Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet szerint építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. A különböző hatósági ügyek elintézésének határideje is jelentősen csökkent.

A projekt ugyanakkor technológiai kérdések sokaságával szembesíti a szakembereket, miközben egyértelmű politikai elvárásnak és megrendelésnek kell megfelelniük. Többen arra emlékeztetnek, hogy hasonló geodéziai adottságok és földrajzi körülmények között Makó környékén 10–15 évvel ezelőtt amerikai specialistáknak sem sikerült az, hogy a szokásosnál jóval mélyebbről, sok rétegen áttörve értékelhető mennyiségű földgázt hozzanak a felszínre – ez a kudarc a békési gázmező esetében is megismétlődhet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.