Békési gázmező: politikai elvárások, technológiai aggályok, hatósági úthenger

Mire hármat számolnak

Belpol

Az észak-békési gázmezők minél hamarabbi kiaknázása a Corvinus-projekt célja. A remélt félmillió köbméter földgáz felszínre hozatalának költséghatékonysága azonban legalábbis vitatott. Mindeközben az érintett földtulajdonosokat komolytalan összegekkel kártalanítanák.

„Hogy mentálisan hol tart ez az ország, jól mutatta, hogy az érintett földtulajdonosok döntő többsége kérdés és szó nélkül, szolgalelkűen aláírta a titoktartásról szóló dokumentumot, az elhelyezési és üzemeltetési célú bányaszolgalom alapításához szükséges nyilatkozatot, és elfogadták azt az elképesztő alacsony árat, amit ezért az állam nevében eljáró cég felajánlott nekik. Amikor mi nem írtuk alá a titoktartásról szóló nyilatkozatot és vitattuk a kártérítés mértékét, akkor az ügyintézők nagyot néztek és nem értették, miért tesszük ezt, és miért jó ez nekünk. Pedig mi csak a saját érdekeinkért és édesanyámon keresztül a tulajdonunkért álltunk ki. Ez ma Magyarországon nagy csodálkozást kelt” – mondta a Narancsnak D. L. N. (aki csak neve kezdőbetűinek feltüntetéséhez járult hozzá). A középkorú gyulai nő édesanyja nevében jár el a nyékpusztai gázmező miatt; a földtulajdon Sarkad és Méhkerék között, a Viharsarok egyik eldugott szegletében található. Az ingatlanért felajánlott kártérítés és a tulajdonos képviselőjének megbízásából készített ingatlanforgalmi értékbecslés között megmagyarázhatatlanul nagy, ötvenegyszeres a különbség.

Corvinus

Hiába a kormány oroszbarátsága, a kőolaj és a földgáz ára drasztikusan emelkedik Magyarországon – ennek a következménye nemcsak a rezsicsökkentés részbeni eltörlése, hanem az a Magyar Közlönyben augusztus közepén megjelent rendelet, amely az ún. Corvinus-projektet kiemelten közérdekű beruházássá minősíti, és a megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja. A program célja az észak-békési földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) kutatása, termelésbe állítása. A lelőhely 3700–4500 méter mélységben helyezkedik el a Békés megyei – önálló településként amúgy nem létező – Nyékpuszta térségében. A célterület Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő kül­területeit foglalja magába, ez a megye egyik elmaradott térsége. A tervek szerint a jövő év elején már földgázt termelhetnek itt. A hazai termelést „nagyon rövid időn” belül 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre kellene emelni. Orbán Viktor a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető Takács Árpád főispánt bízta meg a feladattal.

A Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet szerint építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. A különböző hatósági ügyek elintézésének határideje is jelentősen csökkent.

A projekt ugyanakkor technológiai kérdések sokaságával szembesíti a szakembereket, miközben egyértelmű politikai elvárásnak és megrendelésnek kell megfelelniük. Többen arra emlékeztetnek, hogy hasonló geodéziai adottságok és földrajzi körülmények között Makó környékén 10–15 évvel ezelőtt amerikai specialistáknak sem sikerült az, hogy a szokásosnál jóval mélyebbről, sok rétegen áttörve értékelhető mennyiségű földgázt hozzanak a felszínre – ez a kudarc a békési gázmező esetében is megismétlődhet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Bányai Kelemen Barna: Engem a szerelem vezérelt

A színész hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.