A Szputnyikkal oltottak nem utazhatnak szabadon, Orbán és Szijjártó hallgat
Koronav?rus - Olt?s Gy?rben
Gy?r, 2021. ?prilis 18. Els? olt?shoz haszn?latos, orosz fejleszt?s? Szputnyik V koronav?rus elleni vakcin?k a gy?ri Petz Alad?r Megyei Oktat? K?rh?z olt?pontj?n 2021. ?prilis 18-?n. MTI/Krizs?n Csaba

A Szputnyikkal oltottak nem utazhatnak szabadon, Orbán és Szijjártó hallgat

Belpol

Hiába ígérte meg a miniszterelnök, hogy oda utazhatunk vele, ahova akarunk, az uniós országok többségében nem ismerik el az orosz vakcinát.

Üzbegisztán, Kirgizisztán, esetleg Bahrein. Ezek mellett további 25 ország lehet a célpont azoknak, akik annak idején bizakodva vették fel az orosz vakcinát. A Konzuli Szolgálat oldalán található lista azon országokat tartalmazza, amelyek elfogadják a Szputnyikot. EU-s tagállam mindössze hat van köztük (Ciprus, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), nyugat-európai állam egy sem (ha San Marinót nem soroljuk ide). Azok többségébe csak 72 óránál nem régebbi PRC-, vagy 48 óránál nem régebbi antigén teszttel léphetnek be a Szputnyik V-vel oltottak. A tesztek költségét az állam azonban nem állja. Az operatív törzs csupán most jutott el odáig, hogy vizsgálja a PCR-tesztek ingyenessé tételét. (A Szputnyikot elfogadó országok közül hiányzik Görögország, ami korábban elfogadta az orosz oltóanyagot, de most PCR-teszthez köti a magyar állampolgárok beutazását, legalábbis 2022. január 6-ig. Bulgária szintén nincs a Konzuli Szolgálat listáján, holott az ország elvileg elfogadja a Covid elleni védőoltások többségét, így a Szputnyikot is.)

Orbán Viktor miniszterelnök április végén úgy nyilatkozott, „biztosak lehetünk abban, hogy semmilyen korlátozás nem lesz ... tehát akármilyen vakcinával oltottak be egy magyar embert, mindenképpen utazhat, ha utazni akar.” 

Ez a Szputnyikkal oltottak esetében annyiban igaz, hogy végül is utazhatnak, mégis más feltételekkel, mint a nyugati vakcinákkal oltott állampolgárok. Kicsit könnyebb helyzetben vannak a másik keleti oltóanyaggal, a Sinopharmmal oltottak: erre az oltóanyagra ugyanis legalább a WHO megadta az engedélyt, ha az EMA, az Európai Gyógyszerügynökség nem is. A kínai oltással rendelkezőnek ez szabad beutazást jelent nyolc nyugat-európai országba.

Az EMA elvileg már március óta vizsgálja a Szputnyik V-t, aminek hatékonyságát és biztonságosságát 2020 szeptemberében a Lancet című, nagy presztízsű szakmai folyóiratban megjelent cikk tudományosan validálta. Az EMA azonban a gyártási folyamat során talált visszásságokra hivatkozva továbbra sem engedélyezte az oltóanyagot, és sajtóhírek szerint 2022 első negyedévénék végéig nem is várható döntés erről.

Az emiatt hátrányba került magyar állampolgárok helyzetéről a külügyminisztériumot kérdeztük. Azt szerettük volna megtudni, hogy mire számíthatnak a Szputnyikkal oltottak, illetve, hogy legalább az utazáshoz szükséges PCR tesztek költségeit szándékozza-e állni az állam. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervez-e kétoldalú megállapodást a szputnyikosok szabad beutazásáról nyugat-európai országokkal is a kormány. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályának válasza ennyiben merült ki: "A tárgyalások jelenleg is folynak."

Emellett Szijjártó Péter egy november végi, a WHO és a Nemzetközi Migrációs Szervezet genfi ülésén tett nyilatkozatára hívták fel a figyelmünket.

Ebben a külügyminiszter a migrációt némileg összemosta a pandémiával: "Épp itt az ideje annak, hogy a nemzetközi szervezetek végre feladják képmutató politikájukat, hiszen a helyzet jelenleg úgy áll, hogy nem akarják engedélyezni az oltóanyagokat teljes egészében, közben pedig támogatják a migrációt." Hozzátette, nem lenne szabad politikai kérdést csinálni abból, hogy melyik vakcinát hagyják jóvá, és melyiket nem. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az oltóanyagok engedélyezésének megtagadása, illetve a migrációs folyamatok támogatása egyaránt a járvány további gyors terjedését eredményezi.

Érdeklődtünk a miniszterelnök hivatalánál is, ha már Orbán Viktor ígérte meg, hogy a Szputnyikkal szabadon lehet utazni. Havasi Bertalan sajtófőnöktől viszont nem kaptunk választ.

Még október elején számolt be a Telex arról, hogy Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője levelet írt az Európai Bizottság elnökének a szputnyikosok utazásával kapcsolatban. Ursula von der Leyen válasza szerint annak eldöntését, hogy milyen oltásokat ismernek el, továbbra is meghagyják a tagállamoknál, de meg fogják vitatni az Egészségbiztonsági Bizottságban, hogyan tudnák elősegíteni ennek a koordinációját.

Az Európai Unióban csak Magyarországon és Szlovákiában oltottak Szputnyikkal, illetve mintegy 15 ezer olaszt San Marinóban. A szlovákok ugyan kétmillió dózist foglaltak le az orosz vakcinából, de csak pár tízezer embert oltottak vele. Ennek az az oka, hogy Moszkva az ígért dózisoknak csupán 3 százalékát tudta leszállítani. 

Ha egy Szputnyik V-vel oltott magyar tehát Nyugat-Európába, a Baltikumba (Észtország kivételével, mert ott elfogadják a Magyarország által alkalmazott összes vakcinát), vagy Lengyelországba szeretne utazni, akkor különösen nehéz helyzetben van. Ahogy már említettük, néhány országban például a Sinopharmot a WHO engedélye alapján elfogadják, de önmagában a Szputnyikot Nyugat-Európában sehol. A Konzuli Szolgálat oldalán az országokra lebontott, december közepén érvényes szabályok szerint Olaszország beengedi a szputnyikosokat abban az esetben, ha két orosz vakcinára egy Janssent, Pfizert, vagy Modernát kaptak harmadikként. Spanyolország akkor, ha a Szputnyik V-vel oltott beutazó a WHO vagy az EMA által engedélyezett vakcinából kapott harmadik oltást. Franciaország kifejezetten jelzi, hogy az orosz oltóanyag nem elfogadott. Ugyanez érvényes Németországra, ahol ráadásul most még karanténkötelezettség is vár az általuk oltatlannak ítélt szputnyikos magyarokra, mert Magyarországot magas fertőzöttségű rizkikóterületnek nyilvánították. A Nagy-BritanniábaPortugáliába és Írországba történő beutazáshoz a szputnyikosoknak PCR-teszt szükséges. Ausztria nem ismeri el a Szputnyik V-t. Alapjában véve az egyes országokba a beutazáshoz kötött tesztkötelezettség napról napra változik az omikron vírusvariáns miatt, viszont a Szputnyikkal oltottak mindenképpen hátrányban vannak. És akkor nem beszéltünk arról, hogy a vendéglátóhelyekre, múzeumokba történő belépéshez uniós digitális Covid-igazolvány szükséges. Ez tehát azt jelenti, hogy hiába utazhat a nyugat-európai országok többségébe negatív PCR-teszttel egy szputnyikos, a közösségi terekbe ettől még nem engedik be.

A megoldás részben az lehet, amit itthon Gulyás Gergely és Merkely Béla alkalmazott: azaz ha Szputnyikra Janssent oltanak. Ezt azonban szakemberek nem javasolják. Nem azért, mert veszélyes lenne, hanem mert a homológ immunizáció - amikor hasonló technológiával készült vakcinákat alkalmaznak - kevésbé számít hatékonynak a heterológnál; utóbbi során a különféle típusú vakcinák egymást követő beadásával alakítják ki az immunrendszer vékezését.

De létezik egy kiskapu is. Lapunk tud olyan esetekről, amikor valaki két Szputnyikra adott harmadik Pfizerrel utazott Franciaországba. 
Az uniós digitális Covid-igazolvány ugyanis az utolsó megkapott vakcinát mutatja. Több olyan magyarral is előfordult, akik két Szputnyik után kaptak egy Pfizert, hogy a Covid-igazolványon az EMA által elfogadott vakcina szerepel úgy, mintha három dózist kapott volna belőle az illető. Ugyanakkor ez semmiképpen nem felel meg az uniós szabályoknak, viszont a kiskapukat eddig, legalábbis úgy tűnik, ki lehetett használni.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.