Merkely Janssent oltatott Szputnyikra, de megmagyarázta

  • narancs.hu
  • 2021. november 17.

Belpol

Saját korábbi ajánlásával ment szembe a rektor.

Két dózis Szputnyik-vakcina után a Janssent kérte és kapta harmadik oltásként Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Erről ő maga számolt be az RTL Klub reggeli műsorában.

Mint a 24.hu írja, ez azért érdekes, mert korábban maga Merkely nyilatkozott arról, hogy akit vektorvakcinával oltottak (ilyen a Szputnyik és a Janssen is), az harmadik oltásként más típusú vakcinát kérjen.

Az augusztusban kiadott központi kormányzati ajánlás szerint sem javasolt Szputnyikra Janssent oltatni.

Ezzel a kombinációval élt ugyanakkor korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is. A megoldásnak kétségtelen előnye, hogy a Janssenből egyetlen adag kitesz egy teljes oltási sort, így ha ezt kérik harmadik oltásként, a "szputnyikosok" is érvényes oltási igazolást szerezhetnek azokba az országokba, amelyek amúgy nem fogadják el az orosz vakcinát a beutazáshoz.

A Semmelweis Egyetem közleménye szerint Merkely Béla a nemzetközi gyakorlatnak és ajánlásnak megfelelően, az oltóorvossal egyeztetve vette fel a harmadik oltást. Mint írják, nyár óta már rendelkezésre állnak olyan klinikai eredmények, melyek alapján "adható vektor alapú oltóanyagra azonos adenovírust tartalmazó vektor alapú vakcina."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.