„A Tanítanék mozgalmat nehéz megfogni”

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár

Belpol

Lesz állandó közoktatási tanács, de nem biztos, hogy abban a leghangosabb tiltakozók is helyet kapnak. A Kliket nem szüntetik meg, nem nevezik át, csak megreformálják, a tananyag viszont már szeptembertől csökkenhet.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Magyar Narancs: A héten kezdődött az érettségi, a legnagyobb pedagógus-szakszervezet egyértelműen kijelentette, hogy a tanév végéig nem fognak újabb sztrájkot szervezni. Túl vannak a nehezén?

Palkovics László: A sztrájk mindig nehéz dolog, lehetne vitatkozni azon, hogy mennyi indoka van a szakszervezetnek sztrájkolni. Az egy másik kérdés – és szerintem bölcsességre vall –, hogy a gyerekek teljesítményét semmiképp nem akarják veszélyeztetni, ezért nyár végéig nem terveznek újabb megmozdulást.

MN: Három hónapja vette át a köznevelést. Amikor megkapta a feladatot a miniszterelnöktől, volt valamilyen konkrét elvárás, ameddig el kell jutnia a tanév végéig?

PL: A konkrét elvárás az volt, hogy legyen egy jól működő köznevelési rendszerünk. Ehhez persze hozzájárul, ha nyugalom van az iskolákban, ha a gyerekeket nem zavarja semmilyen külső, akár politikai körülmény. Ügyeket vetünk fel, ügyeket oldunk meg, és ez reményeink szerint elvezet ahhoz az állapothoz, amikor mindenki elégedett lesz.

MN: Olyan típusú elvárást sem fogalmazott meg a miniszterelnök, hogy a sztrájkot el kell kerülni?

PL: Nem volt ilyen elvárás. Egyébként nem is kerültük el a sztrájkot.

MN: Elégedett az eddig történtekkel?

PL: A Köznevelési Kerekasztal munkájával mindenképp. A legtöbb felvetett ügyben kifejezetten jól állunk. Ugyan április 20-án sztrájkot szervezett a három szakszervezet, de a 25 pontjukból 18-ban egyetértettünk. Az újabb négy pontjukból is volt javaslatunk kettőre: az oktatást segítő dolgozók béremelésére és az állami fenntartás átalakítására. Tárgyalunk tovább.

MN: Minden szakszervezeti vezető elmondta, hogy igazgatók, tankerületi vezetők hatalmukkal visszaélve próbáltak lebeszélni tanárokat a csatlakozásról. Kivizsgálják ezeket az eseteket?

PL: Akkor tudunk reagálni, ha a minisztériumhoz konkrét bejelentés érkezik. Eddig semmilyen irányú presszióról nem kaptunk jelzést. A sztrájkjog alapvető jog, senkinek nem volt olyan szándéka, hogy bárkit lebeszéljen a sztrájkról, vagy éppen rábeszéljen a csatlakozásra.

MN: Mit szól ahhoz a vádhoz, hogy a minisztérium az elégséges szolgáltatás szigorú értelmezésével lényegében kiüresítette a sztrájkjogot?

PL: Ezt a vádat nehéz értelmezni. A sztrájk azt jelenti, hogy valaki bemegy a munkahelyé­re, de nem veszi fel a munkát. Más kérdés, hogy az iskola nem gyár, ahol le lehet kapcsolni a szerelősort, a gyerekek felügyeletét meg kell oldani. De ez maximum ott okozhatott gondot, ahol a teljes tantestület sztrájkolt, egyébként az intézményvezető a nem sztrájkoló kollégákhoz osztotta be a gyerekeket.

MN: Hogyan folytatják a tárgyalásokat? A Pedagógusok Szakszervezetének egyik követelése a törvényben szabályozott összetétellel és jogkörökkel rendelkező Közoktatás-politikai Tanács visszaállítása volt.

PL: Ebben meg is állapodtunk, az elnevezés még kérdéses, de a kerekasztal funkcióit le fogjuk képezni egy rendelettel létrehozott egyeztető testületben. A Közoktatás-politikai Tanácsnak egyébként lényegesen limitáltabbak voltak a jogkörei, és szűkebb volt a résztvevői köre, mint a kerekasztalé.

MN: A kerekasztalnak semmilyen jogköre nincs, éppen az a probléma vele, hogy az összehívását nem garantálja semmilyen jogszabály.

PL: Ezért írnánk új jogszabályt, szélesebb érdekeltségi körrel, mint amilyennel a Közoktatás-politikai Tanács működött.

MN: A szakszervezeteket meghívják?

PL: A szakszervezetek eddig is meg voltak híva a kerekasztalhoz, az új szervezetbe is meg lesznek.

MN: Fenntartják a Tanítanék mozgalom meghívását is?

PL: A Tanítanék mozgalmat nehéz megfogni, mert nem szakszervezet, nem fenntartó. A pedagógusszakmai szervezetek közé férhet be, ezeknek a szervezeteknek kell majd egymás között eldönteniük, hogy kit delegálnak az új egyeztető fórumra.

MN: Tehát csak a munkacsoportba hívnák meg a Tanítanék mozgalmat, a plenáris ülésre nem?

PL: Nem, nem, nem. Mi a pedagógusszakmát mint érdekeltségi kört hívjuk meg, és a szakmának kell eldöntenie, hogy kiket akar delegálni.

MN: Két hónapja arra várnak, hogy Pukli Istvánék elmenjenek a kerekasztalra. Erre hoznak egy rendeletet, amibe nem írják bele őket?

PL: Miért írnánk bele? Mindenkit nem írhatunk bele, hatezer fővel nem tud működni egy testület. A szakmai szervezetek majd eldöntik, kiket küldenek. A Közoktatás-politikai Tanács is így működött korábban. Szóljon bele a kormány abba, hogy kit delegálnak a szakmai szervezetek? Ott a pedagóguskar, a gimnáziumi igazgatók, az általános iskolai igazgatók szervezetei és a Tanítanék mozgalom, amely, gondolom, szintén szakmai szervezetként definiálja magát. Jöjjenek össze, beszéljék meg, döntsék el. Ez volt a szakszervezet kérése, mi csak teljesítjük.

MN: Lázár János múlt heti bejelentése óta tudjuk: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) úgy decentralizálják, hogy bővítik a jogköreit, a nagyobb települések iskoláinak működtetése is a központba kerül.

PL: Lázár János azt mondta, hogy az államtitkár a fenntartás és a működtetés egységesítését javasolta a kormánynak. Döntés nem született.

MN: De miért javasolta ezt?

PL: A Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportja is úgy látja, hogy nem szerencsés az osztott fenntartás és működtetés. Ha megnézi, a Herman-gimnázium leveléhez zömmel olyan iskolák csatlakoztak, amelyek működtetője az önkormányzat. Ők több problémával szembesültek, ezért változtatni kell a vegyes rendszeren.

MN: Ezt kevesen vitatják, de változtatni abba az irányba is lehetne, hogy az ezt vállaló önkormányzatok kapják vissza a működtetés mellé a fenntartást is.

PL: Mitől alkalmasabb egy önkormányzat az iskolák szakmai irányítására, mint egy tankerület? Hol vannak az önkormányzatoknál azok a szakemberek, akik ezt el tudják végezni?

MN: Ugyanúgy lehet oktatási szakértőket alkalmazni egy önkormányzatnál, mint a Kliknél.

PL: És akkor minden településnek lennének külön szakértői, szemben azzal a javaslatunkkal, hogy 57 tankerület jöjjön létre, egyenként nagyjából 10 milliárdos költségvetéssel, 50-80 feladatellátási hellyel. Méretgazdaságossági szempontból biztosan ez a jobb megoldás.

MN: Eddig 198 tankerület volt, az önök első javaslata tartalmaz 57-et. Tehát távolabb kerülnek a döntések az intézményektől.

PL: A mostani rendszerben a döntés a piramis tetején, az országos központban születik meg, az iskola és a valós döntések közé be­épül a tankerületi és a megyei szint. Ezt iktatná ki a javaslat, az új szervezetben a döntések regionális szinten, az iskoláktól maximum 40 kilométerre születnének.

MN: Mi a garancia arra, hogy az intézmények költségvetési tervezése az eddiginél biztosabb lesz?

PL: Idénre és jövőre is alapvetően alulról terveztük meg a költségvetést, ami látszik a számokon: 100 milliárdos többlettel gazdálkodhat a most még Kliknek nevezett szervezet vezetése.

MN: Lehet már tudni, hogy később hogy hívják majd az állami fenntartót?

PL: Az irányító központ maradhat Klebelsberg, ez nagyon jó név, nem kell szégyellnünk. Az új tankerületek egyelőre még nem kaptak nevet.

MN: Visszatérve a költségvetésre, kormánytagok eltérő számokat kommunikáltak 2017-es többlet címén.

PL: Egyféle szám van. 103 milliárddal nő az állami fenntartó költségvetése. Balog miniszter úr a köznevelés egész rendszerére említett 130 milliárd többletet, ebben a nem klikes fenntartású iskolák is benne vannak. Varga Mihály 270 milliárdja pedig tartalmazza az óvo­dáknak, a felsőoktatásnak és a szakképzésnek adott pluszt is.

MN: Bejelentették a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát. Ehhez új tankönyvek kellenek majd, látszólag remek alkalom a tankönyvpiac újranyitására. Miért zárkózik el ettől a kormány?

PL: 2017 végéig tekinti át a tantervet egy munkabizottság, az új tanterv 2018 szeptemberétől vezethető be. Hogy ennek milyen lesz a tankönyvi igénye, azt majd akkor meglátjuk. Ettől függetlenül már 2016 szeptemberétől szeretnénk csökkenteni a gyerekek terhelését. Erről a kormányon kívül valamiért már senki nem beszél.

MN: A szakszervezet konkrét javaslatot tett: mínusz két tesióra plusz a hit- és erkölcstan eltörlése.

PL: Ez miért is csökkentené a gyerekek terhelését? A testnevelésórára nem kell készülni, nincsen lecke, a gyerekeket nem szellemileg veszi igénybe. Az etikaóra sem igényel felkészülést, számonkérést. A gyerekek terhelését akkor lehet mérsékelni, ha a tananyagot csökkentjük. Az államtitkárság terve szerint már szeptembertől kevesebb lesz a kerettantervi óraszám – elsőben heti 3, tizenkettedikben heti 9 órával –, és nagyobb rugalmasságot is vinnénk a tantervbe. Ez a pedagógusok terhelését is csökkenti.

MN: Tankönyvpiac?

PL: Egyelőre nem látunk okot a változtatásra. Ha a kísérleti tankönyvekben hibák vannak, azokat ki kell javítani, egyébként pedig hatalmas a tankönyvválaszték.

MN: Ne vicceljen, a piaci kiadók könyvei folyamatosan kopnak ki a tankönyvjegyzékről, új közismereti tankönyveket nem akkreditálhatnak.

PL: Nem így van, idén is abból volt félreértés, hogy az igazgató, tankerületi vezető lehúzta a piaci kiadók könyveit a rendelésből. Tehát szerepeltek a listán. Felülbírálat pedig csak azért történhetett a törvény értelmében, mert különben a rendelés túllépte volna a megadott költségkeretet.

MN: Mi lesz az állami tankönyvkiadással, ha megszűnik az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet?

PL: A technikai rész, a menedzsment, a nyomtatás megy a Könyvtárellátóba (Kelló), a tankönyvírás, -kiadás feladatai az Eszterházy Károly Főiskolához kerülnek, de más felsőoktatási intézmények is részt vehetnek majd a munkában.

MN: A Kelló finoman szólva nem lopta be magát a pedagógusok szívébe.

PL: Az első évek nehézségei után, mióta professzionális menedzsmentje van, megszerették.

MN: Ön az MTA tagja, otthonosan mozog tudományos körökben. Mit szól a földrajztudósok, fizikusok, kémikusok tiltakozásához a szakképzés átalakításával szemben?

PL: Ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kell megkérdezni, ők egy meghatározott piaci igény alapján alakították így a rendszert. Az adott szakképesítéshez tartozó tárgyat – például gépészeknél a fizikát – továbbra is úgy fogják tanulni, hogy abból akár emelt szintű érettségit is tehessen a tanuló. Kérdés, hogy a többi természettudományos tárgy kikerülése jó-e vagy sem. Én támogatnám, hogy akár egy összevont science tantárgy keretében megmaradjanak.

MN: Ezt ki fogja eldönteni? Ön az NGM-re hivatkozik, de az egész tervezet a Köznevelési Kerekasztalról került nyilvánosságra.

PL: Ezeket a rendeleteket az Emmi adja ki, de az NGM dolgozza ki. A Köznevelési Kerek­asztalon is az NGM államtitkára mutatta be. Valószínűleg a kerekasztal még tárgyalni fog az általam is említett módosításról.

MN: Pedagógusok elbocsátásával számolnak?

PL: Nem tudom megmondani, hogy konkrétan emiatt kell-e pedagógust elbocsátani. Az biztos, hogy ez a kormány eddig nem bocsátott el pedagógust, sőt növeltük a számukat. Nem gondolom, hogy bárkit el akarnánk küldeni.

MN: Lehet, hogy nem akarnak, de a természettudományos tárgyak megvágásából más nem nagyon tud kijönni.

PL: Vannak olyan iskolák, például a kereskedelmiek, ahol meg a földrajzot fogják nagyobb mértékben tanítani. Az óraszám ki fogja magát egyensúlyozni. Egyébként sem érint nagyon nagy pedagógustömegeket a változtatás.

MN: Egy felsőoktatási témában kérdezném még. A Népszabadság cikke szerint az Oktatási Hivatal annak ellenére engedélyezte a jegybank által finanszírozott kecskeméti gazdálkodás és menedzsment alapszak elindítását, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szinte egyhangú döntése ezt nem támogatta.

PL: Alapképzést engedélyezhet a hivatal negatív MAB-vélemény ellenére is. Azért hagytuk meg ezt a jogkört, hogy ha egy régió gazdasági-társadalmi környezete igényli, legyen lehetőség egy képzés gyors elindítására. Később a szaknak ugyanúgy át kell esnie a MAB akkreditációján. A Kecskeméti Főiskolának egyébként az a szakmai véleménye, hogy a MAB rossz döntést hozott.

MN: A Kecskeméti Főiskola a most nyilvánosságra került támogatási adatok szerint több százmillió forintot kapott az MNB alapítványai­tól a közgazdasági képzés kidolgozására. Az államtitkárság részt vesz ebben a munkában?

PL: Az MNB közvetlenül és az alapítványain keresztül is támogat felsőoktatási intézményeket. Ez a támogató és az egyetem ügye, az államnak ebbe nem kell beleszólnia, mert sértenénk vele az autonómiát. Azt mindenképp üdvözlöm, hogy végre van Magyarországon olyan szervezet, amely kvázi mecénásként támogatja a felsőoktatást. Nemcsak a Kecskeméti Főiskolát, hanem egy sor másik intézményt is.

MN: Azzal nem is foglalkozik az államtitkárság, hogy ezek szakmai szempontból értelmes támogatások-e?

PL: Az egyetem autonóm intézmény, ha ebbe beleszólnék, ön kérné rajtam először számon, hogy miért nem tartom tiszteletben az egyetem szakmai önállóságát.

MN: A MAB-döntés felülbírálata mondjuk pont beavatkozás.

PL: Nem történt felülbírálat, a törvény ad rá lehetőséget, hogy negatív vélemény ellenére is elinduljon a szak. Az Orbán-kormány és az előző kormányok alatt is számos hasonló döntést hoztak a miniszterek. Egy-két éven belül a képzésnek így is meg kell felelnie a MAB akkreditációs követelményeinek.

MN: Ha jól tudom, a kecskeméti Pallas Athéné Domus Mentis alapítvány igazgatójának eredetileg önt kérte fel a jegybank. A botrányok fényében örül, hogy nem vállalta?

PL: Az államtitkári kinevezésem miatt nem vállaltam. De mint mondtam, jó dolognak tartom a mecenatúrát, és az ezt végrehajtó intézményeket.

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.