Mikor élesíti az EU a jogállamisági mechanizmust?

Mocorog a furkós

Belpol

A tavaly decemberi költségvetési vétó fenyegetéssel Orbán időt nyert, de így sem biztos, hogy a ’22-es választásig megússza az uniós pénzek felfüggesztését.

Az Európai Bizottság két illetékese is kifejtette a közelmúltban, hogyan tervezik alkalmazni a decemberben elfogadott jogállamisági mechanizmust, hivatalos nevén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. Május 26-án Gert-Jan Koopman, a testület költségvetési főigazgatóságának vezetője arról beszélt az Európai Parlament meghallgatásán, hogy már megkezdték a rendelet hatókörébe tartozó ügyek felderítését, és várhatóan kora ősszel indítják az első eljárásokat. Pár nappal később Věra Jourová, a Bizottság egyik alelnöke arról tájékoztatta a Bloomberget, hogy amennyiben az EU Bírósága túl lassan döntene a rendelet jogszerűségéről, a Bizottság nem fogja megvárni az ítéletet, anélkül is beveti a jogállamisági mechanizmust.

Az Eur?pai Uni? jog?llamis?gi mechanizmusa

 

Egyelőre csak szavak: Věra Jourová a jogállamiságot védi
Fotó: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Pedig decemberben úgy tűnt, Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megint foglyul ejtette az EU-t. A két illiberális vezető érthető okokból elégedetlen volt a jogállamisági rendelet kompromisszumos szövegével, hiszen az lehetővé tette az uniós támogatások folyósításának felfüggesztését akkor, ha egy tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése veszélyezteti a támogatások szabályszerű felhasználását, és így az unió pénzügyi érdekeit. Orbán és Kaczyński azzal fenyegetőzött, hogy ha átmegy a jogállamisági mechanizmus, megvétózzák az EU következő hétéves költségvetését (lásd: A dac ára, Magyar Narancs, 2020. november 26.). Az állam- és kormányfők december 10–11-i találkozóján sajátos módon oldották fel a patthelyzetet: bár a rendelet az eredeti szövegezéssel hatályba lépett, a Bizottság lényegében megígérte, hogy nem fogja alkalmazni a jogszabályt, amíg az EU Bírósága nem vizsgálja meg, hogy összhangban van-e az uniós alapszerződéssel. Márciusban a magyar és a lengyel kormány a várakozásoknak megfelelően megtámadta a rendeletet a bíróságon, és mivel az ilyen perek híresen hosszadalmasak, azt lehetett gondolni, hogy Orbánnak a 2022-es választásig biztosan nem kell szankcióktól tartania. A Bizottság felől elhangzottak azonban más forgatókönyvet vetítenek előre.

A Parlament bekeményít

A Bizottság saját értelmezése szerint azért halasztgatja a január 1. óta hatályban lévő rendelet érvényesítését, hogy előbb „irányelveket” állíthasson össze a helyes alkalmazásról, és ezekbe beépíthesse a majdani bírósági ítélet megállapításait is. Az irányelvek draft változatával egyébként már elkészültek, és Koopman azt ígérte, a napokban az Európai Parlamenttel is megosztják a dokumentumot. Az EP-képviselők azon­ban türelmetlenek, a költségvetési főigazgató meghallgatásán egyértelművé tették, hogy szerintük a rendelet szövege kellően világos, nincs szükség pontosító irányelvekre. Az is kiderült, hogy a képviselők rendkívül aggasztónak tartják a jogállamiság helyzetét több tagállamban, elsősorban Magyarországon és Lengyelországban. Terry Reintke német zöldpárti politikus szerint olyan a Bizottság időhúzása, mintha egy égő házban ülve irányelveket állítanának össze arról, hogyan kell kihívni a tűzoltókat.

A Parlament többségét adó frakciók arra készülnek, hogy hivatalosan is felszólítják a Bizottságot a jogállamisági rendelet alkalmazására, és amennyiben továbbra is elmaradna az eljárások megindítása, ők is az EU Bíróságához fordulnak. Az erről szóló állásfoglalásról lapzártánk után, szerda este szavaz a Parlament, de Cseh Katalin momentumos EP-képviselő tájékoztatása szerint a szociáldemokrata, a centrista, a zöld és a baloldali frakciók mellett az Európai Néppárt is egyetért a javaslattal, így nagy valószínűséggel meglesz a szükséges többség. Persze, ha a Bizottság kora ősszel tényleg megteszi az első lépéseket, akkor a perig talán el sem jutunk, a Parlament döntésének inkább szimbolikus jelentősége van, illetve a perrel fenyegetés egy újabb eszköz arra, hogy nyomást helyezzenek a Bizottságra. „Az EU több mint tíz éve nézi tétlenül, hogy az uniós pénzek oligarchákat gazdagítanak Magyarországon. Részt vettem a jogállamisági rendelet kidolgozásában, végig egyetértés volt abban, hogy január 1-jétől alkalmazni kell, irányelvekről a jogalkotási folyamatban szó sem volt” – mondja Cseh Katalin. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.