Mikor élesíti az EU a jogállamisági mechanizmust?

Mocorog a furkós

Belpol

A tavaly decemberi költségvetési vétó fenyegetéssel Orbán időt nyert, de így sem biztos, hogy a ’22-es választásig megússza az uniós pénzek felfüggesztését.

Az Európai Bizottság két illetékese is kifejtette a közelmúltban, hogyan tervezik alkalmazni a decemberben elfogadott jogállamisági mechanizmust, hivatalos nevén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. Május 26-án Gert-Jan Koopman, a testület költségvetési főigazgatóságának vezetője arról beszélt az Európai Parlament meghallgatásán, hogy már megkezdték a rendelet hatókörébe tartozó ügyek felderítését, és várhatóan kora ősszel indítják az első eljárásokat. Pár nappal később Věra Jourová, a Bizottság egyik alelnöke arról tájékoztatta a Bloomberget, hogy amennyiben az EU Bírósága túl lassan döntene a rendelet jogszerűségéről, a Bizottság nem fogja megvárni az ítéletet, anélkül is beveti a jogállamisági mechanizmust.

Az Eur?pai Uni? jog?llamis?gi mechanizmusa

 

Egyelőre csak szavak: Věra Jourová a jogállamiságot védi
Fotó: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Pedig decemberben úgy tűnt, Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megint foglyul ejtette az EU-t. A két illiberális vezető érthető okokból elégedetlen volt a jogállamisági rendelet kompromisszumos szövegével, hiszen az lehetővé tette az uniós támogatások folyósításának felfüggesztését akkor, ha egy tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése veszélyezteti a támogatások szabályszerű felhasználását, és így az unió pénzügyi érdekeit. Orbán és Kaczyński azzal fenyegetőzött, hogy ha átmegy a jogállamisági mechanizmus, megvétózzák az EU következő hétéves költségvetését (lásd: A dac ára, Magyar Narancs, 2020. november 26.). Az állam- és kormányfők december 10–11-i találkozóján sajátos módon oldották fel a patthelyzetet: bár a rendelet az eredeti szövegezéssel hatályba lépett, a Bizottság lényegében megígérte, hogy nem fogja alkalmazni a jogszabályt, amíg az EU Bírósága nem vizsgálja meg, hogy összhangban van-e az uniós alapszerződéssel. Márciusban a magyar és a lengyel kormány a várakozásoknak megfelelően megtámadta a rendeletet a bíróságon, és mivel az ilyen perek híresen hosszadalmasak, azt lehetett gondolni, hogy Orbánnak a 2022-es választásig biztosan nem kell szankcióktól tartania. A Bizottság felől elhangzottak azonban más forgatókönyvet vetítenek előre.

A Parlament bekeményít

A Bizottság saját értelmezése szerint azért halasztgatja a január 1. óta hatályban lévő rendelet érvényesítését, hogy előbb „irányelveket” állíthasson össze a helyes alkalmazásról, és ezekbe beépíthesse a majdani bírósági ítélet megállapításait is. Az irányelvek draft változatával egyébként már elkészültek, és Koopman azt ígérte, a napokban az Európai Parlamenttel is megosztják a dokumentumot. Az EP-képviselők azon­ban türelmetlenek, a költségvetési főigazgató meghallgatásán egyértelművé tették, hogy szerintük a rendelet szövege kellően világos, nincs szükség pontosító irányelvekre. Az is kiderült, hogy a képviselők rendkívül aggasztónak tartják a jogállamiság helyzetét több tagállamban, elsősorban Magyarországon és Lengyelországban. Terry Reintke német zöldpárti politikus szerint olyan a Bizottság időhúzása, mintha egy égő házban ülve irányelveket állítanának össze arról, hogyan kell kihívni a tűzoltókat.

A Parlament többségét adó frakciók arra készülnek, hogy hivatalosan is felszólítják a Bizottságot a jogállamisági rendelet alkalmazására, és amennyiben továbbra is elmaradna az eljárások megindítása, ők is az EU Bíróságához fordulnak. Az erről szóló állásfoglalásról lapzártánk után, szerda este szavaz a Parlament, de Cseh Katalin momentumos EP-képviselő tájékoztatása szerint a szociáldemokrata, a centrista, a zöld és a baloldali frakciók mellett az Európai Néppárt is egyetért a javaslattal, így nagy valószínűséggel meglesz a szükséges többség. Persze, ha a Bizottság kora ősszel tényleg megteszi az első lépéseket, akkor a perig talán el sem jutunk, a Parlament döntésének inkább szimbolikus jelentősége van, illetve a perrel fenyegetés egy újabb eszköz arra, hogy nyomást helyezzenek a Bizottságra. „Az EU több mint tíz éve nézi tétlenül, hogy az uniós pénzek oligarchákat gazdagítanak Magyarországon. Részt vettem a jogállamisági rendelet kidolgozásában, végig egyetértés volt abban, hogy január 1-jétől alkalmazni kell, irányelvekről a jogalkotási folyamatban szó sem volt” – mondja Cseh Katalin. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.