Mikor élesíti az EU a jogállamisági mechanizmust?

Mocorog a furkós

Belpol

A tavaly decemberi költségvetési vétó fenyegetéssel Orbán időt nyert, de így sem biztos, hogy a ’22-es választásig megússza az uniós pénzek felfüggesztését.

Az Európai Bizottság két illetékese is kifejtette a közelmúltban, hogyan tervezik alkalmazni a decemberben elfogadott jogállamisági mechanizmust, hivatalos nevén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. Május 26-án Gert-Jan Koopman, a testület költségvetési főigazgatóságának vezetője arról beszélt az Európai Parlament meghallgatásán, hogy már megkezdték a rendelet hatókörébe tartozó ügyek felderítését, és várhatóan kora ősszel indítják az első eljárásokat. Pár nappal később Věra Jourová, a Bizottság egyik alelnöke arról tájékoztatta a Bloomberget, hogy amennyiben az EU Bírósága túl lassan döntene a rendelet jogszerűségéről, a Bizottság nem fogja megvárni az ítéletet, anélkül is beveti a jogállamisági mechanizmust.

Az Eur?pai Uni? jog?llamis?gi mechanizmusa

 

Egyelőre csak szavak: Věra Jourová a jogállamiságot védi
Fotó: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Pedig decemberben úgy tűnt, Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megint foglyul ejtette az EU-t. A két illiberális vezető érthető okokból elégedetlen volt a jogállamisági rendelet kompromisszumos szövegével, hiszen az lehetővé tette az uniós támogatások folyósításának felfüggesztését akkor, ha egy tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése veszélyezteti a támogatások szabályszerű felhasználását, és így az unió pénzügyi érdekeit. Orbán és Kaczyński azzal fenyegetőzött, hogy ha átmegy a jogállamisági mechanizmus, megvétózzák az EU következő hétéves költségvetését (lásd: A dac ára, Magyar Narancs, 2020. november 26.). Az állam- és kormányfők december 10–11-i találkozóján sajátos módon oldották fel a patthelyzetet: bár a rendelet az eredeti szövegezéssel hatályba lépett, a Bizottság lényegében megígérte, hogy nem fogja alkalmazni a jogszabályt, amíg az EU Bírósága nem vizsgálja meg, hogy összhangban van-e az uniós alapszerződéssel. Márciusban a magyar és a lengyel kormány a várakozásoknak megfelelően megtámadta a rendeletet a bíróságon, és mivel az ilyen perek híresen hosszadalmasak, azt lehetett gondolni, hogy Orbánnak a 2022-es választásig biztosan nem kell szankcióktól tartania. A Bizottság felől elhangzottak azonban más forgatókönyvet vetítenek előre.

A Parlament bekeményít

A Bizottság saját értelmezése szerint azért halasztgatja a január 1. óta hatályban lévő rendelet érvényesítését, hogy előbb „irányelveket” állíthasson össze a helyes alkalmazásról, és ezekbe beépíthesse a majdani bírósági ítélet megállapításait is. Az irányelvek draft változatával egyébként már elkészültek, és Koopman azt ígérte, a napokban az Európai Parlamenttel is megosztják a dokumentumot. Az EP-képviselők azon­ban türelmetlenek, a költségvetési főigazgató meghallgatásán egyértelművé tették, hogy szerintük a rendelet szövege kellően világos, nincs szükség pontosító irányelvekre. Az is kiderült, hogy a képviselők rendkívül aggasztónak tartják a jogállamiság helyzetét több tagállamban, elsősorban Magyarországon és Lengyelországban. Terry Reintke német zöldpárti politikus szerint olyan a Bizottság időhúzása, mintha egy égő házban ülve irányelveket állítanának össze arról, hogyan kell kihívni a tűzoltókat.

A Parlament többségét adó frakciók arra készülnek, hogy hivatalosan is felszólítják a Bizottságot a jogállamisági rendelet alkalmazására, és amennyiben továbbra is elmaradna az eljárások megindítása, ők is az EU Bíróságához fordulnak. Az erről szóló állásfoglalásról lapzártánk után, szerda este szavaz a Parlament, de Cseh Katalin momentumos EP-képviselő tájékoztatása szerint a szociáldemokrata, a centrista, a zöld és a baloldali frakciók mellett az Európai Néppárt is egyetért a javaslattal, így nagy valószínűséggel meglesz a szükséges többség. Persze, ha a Bizottság kora ősszel tényleg megteszi az első lépéseket, akkor a perig talán el sem jutunk, a Parlament döntésének inkább szimbolikus jelentősége van, illetve a perrel fenyegetés egy újabb eszköz arra, hogy nyomást helyezzenek a Bizottságra. „Az EU több mint tíz éve nézi tétlenül, hogy az uniós pénzek oligarchákat gazdagítanak Magyarországon. Részt vettem a jogállamisági rendelet kidolgozásában, végig egyetértés volt abban, hogy január 1-jétől alkalmazni kell, irányelvekről a jogalkotási folyamatban szó sem volt” – mondja Cseh Katalin. 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk