Endometriózissal élni Magyarországon

Magánútra megy

Belpol

A Fidesz el sem ment arra a parlamenti ülésre, ahol a női meddőség egyik legismertebb okáról, az endometriózisról lett volna szó.A reproduktív betegségekkel küzdő nők a magánellátásba kényszerülnek, a fájdalmaikkal nem törődik az állam.

Petíciót indított az endometriózisban szenvedő nők közfinanszírozott ellátásáért Szél Bernadett független országgyűlési képviselő május 4-én. Azután fordult a nyilvánossághoz, hogy a Fidesz-frakció még csak arra sem méltatta vonatkozó törvényjavaslatát, hogy tárgyaljanak róla – a javaslat megvitatására kitűzött ülésre egyszerűen nem mentek el a fideszes politikusok. Szél a petícióban arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény miatt súlyosan sérült az endometriózissal élő nők ellátása, ezért azt kéri, hogy az ilyen speciális szakértelmet igénylő betegségekkel szenvedők esetében biztosítsanak kivételt az összeférhetetlenségi szabályok alól.

Bár a politikus elsősorban azzal érvel, hogy az endometriózis kezelésében jártas szakemberek az új törvény után a magánellátásba vándoroltak, a helyzet ennél bonyolultabb. Az endometriózis és más, nőket érintő reproduktív megbetegedések, mint például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy a méhet érintő miómák, valóban olyan problémák, amelyek speciális szakértelmet igényelnek, és – Magyarországon legalábbis – nem is egyszerű megtalálni hozzájuk a minden szempontból megfelelő szakembert. Ennek egyik oka, hogy sok esetben már a diagnózis felállítása sem könnyű: az endometriózist ultrahangos vizsgálat alapján többnyire nem lehet egyértelműen szűrni, a panaszokat (legtöbbször a rendkívül fájdalmas menstruációt) pedig sok nőgyógyász elintézi annyival, hogy a női lét „kellemetlen” velejárói. A kutatásokból úgy látszik, hogy átlagosan 8–10 év telik el, mire diagnózist kapnak az endometriózisban szenvedő nők, noha a betegség a termékeny életkorban lévők 10 százalékát érinti. A PCOS esetében a hormonrendszer érintettsége miatt endokrinológus-nőgyógyász szakértelmére van szükség, de egy miómánál sem mindegy, hogy mennyire tapasztalt az adott orvos. Az egyes betegségekre specializálódott legképzettebb, legfelkészültebb orvosok jelentős része már jó néhány éve magánpraxisban dolgozik, az állami szférában maradtaknál pedig hosszú várólisták nehezítik az ellátást.

Woman at gynecologist office sitting and waiting for a doctor wi

 
Képünk illusztráció.
Fotó: 123RF

Szerencse kérdése

Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus szerint a tudásanyag felhalmozódása az orvostudományban ma már lehetetlenné teszi, hogy egy adott orvos szakmája minden területén a lehető legmagasabb szintű ismeretre tegyen szert, ennél sokkal reálisabb lenne adott problémákra specializálódott centrumokban gondolkodni. „Ezt a helyzetet az egészségügy részben úgy próbálja megoldani, hogy újabb és újabb, az adott szakterületre épülő szakvizsgákat tehetnek az orvosok, de persze nincs minden részterülethez, eljáráshoz külön vizsgalehetőség. Ettől függetlenül a szakmán belül mindenki tudja, hogy ki az, aki mondjuk, miómákra vagy endometriózisra specializálódott.” A nőgyógyász szerint rengeteg állami kórház van Magyarországon, ahol nagyon magas szintű ellátást biztosítanak, inkább azzal van gond, hogy intézményenként és akár orvosonként meglehetősen egyenetlen lehet az ellátás színvonala, illetve nagy lehet a szaktudásbeli különbség. „A magánintézmények előnye, hogy ott megmaradt az orvosválasztás lehetősége, míg az állami rendszerben gyakran szerencse kérdése, hogy a páciens kihez kerül.” Kelemen Csaba szerint sokat segítene, ha a magyar egészségügyet egységes, korszerű irányelvek szerveznék, azt viszont nem gondolja, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése bármire is megoldást hozna. A szakember úgy látja, ha a nőgyógyászok kivételt képeznének az új jogviszony alól (ahogyan arról már a törvény bevezetésének kezdetén is szó volt), az egyrészt bebetonozná az előző rendszert annak minden problémájával együtt, másrészt óriási feszültségeket generálna az orvostársadalmon belül. „A magán- és az állami rendszer összefonódása a tisztességes betegellátás ellen dolgozott: a hálapénzrendszer például nem igazán motiválta az orvosokat, hogy egy kompetenciahatáraikon kívül eső probléma esetén inkább másik kollégához irányítsák a páciensüket. Így sokan még akkor is elvégeztek egy beavatkozást, ha nem annyira voltak jártasak benne. Ki lehet emelni néhány példát a női reproduktív betegségek kapcsán, amikor az összeférhetetlenség megszüntetése valóban a páciens javát szolgálná, de lehet mondani millió másikat, amikor a betegek rosszabbul járnak miatta. Az volna a cél, hogy ha valakinek endometriózisa van, akkor mindegy, melyik ellátási területhez tartozik, mindegy, milyen betegutat jár be, mindenképpen megkaphassa a legjobb ellátást.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.