„A trianoni kastélyba vagyunk bezárva” – Nádas Péter a kettős állampolgárságról

  • narancs.hu
  • 2014. december 9.

Belpol

Az évforduló újra felszínre hozta a kettős állampolgárság körüli vitákat. Tíz évvel ezelőtt Nádas Péterrel beszélgettünk a népszavazás tanulságairól.

Magyar Narancs: Amikor ilyen nagy felzúdulást okozó események történnek egy országban, amilyen az utóbbi két-három héten a népszavazás volt, akkor az ember mindig megpróbál fogalmi kapaszkodókat keresni, amelyek szerint elrendezheti a világot, mert ha csak a politikusi állításokra hagyatkozna, teljesen elkeveredne. Maga szerint mi az, aminek tanúi voltunk most, hol vannak ennek a gyökerei, miért lehet még mindig a nemzetfogalommal embereket manipulálni, és mitől függ, hogy a nemzeti szólam meddig lesz ennyire hatékony?

Nádas Péter: Az ösztöneim azt diktálnák, hogy nagy ívben kerüljük ki ezt a kérdést. Nem mintha tartanék tőle, hanem azért, mert magát a kérdést nem látom értelmesnek. Meg lehet magyarázni a jelenséget történeti szempontból, fogalmilag is le lehet írni, de nem látom értelmét. Az utóbbi fél évben öt európai fővárosban jártam. Ezekből a fővárosokból nézve, beleértve Pozsonyt és Ljubljanát, másként néz ki a történetünk. Azt a részletekbe menő történelmi vitát, amelyet ma Magyarországon folytatnak, másutt nem tartják aktuálisnak. A második világháború utáni európai történelem ezt a vitát nem tartja aktuálisnak. Trianon egy kastély, amelyről nagyon keveset tudnak, kivéve a franciákat. Nem foglalkoznak vele. Azzal sem, hogy a magyarok a trianoni kastélyba vannak bezárva. A második világháború óta, éppen a háború tapasztalatai alapján, az európai nemzetek úgy próbálják megőrizni a békét és az integritásukat, hogy tárgyalnak egymással. Nem mennek bele a konfliktusokba. A választási elv alapján állnak, és nem az etnikai elv alapján. Ez vízválasztó, nem lehet átlépni. A második világháború óta egyetlen nagy átlépési kísérlet történt. A szerbeket tíz éven át hagyták, szétdúlták az egykori Jugoszlávia országait. De hát maguk az európai választópolgárok nem járulhattak hozzá ahhoz, ami történt, mivel szemben állt a demokrácia alapelveivel. Etnikai alapon demokráciát csinálni nem lehet. Kénytelenek voltak bombázni. Nem tudom, miért kellene az európai történetnek ezt a cselekményszálát tovább gombolyítani.

MN: Például azért, mert sokan nem értik, nem tudják, miért ne lehetne etnikai alapon demokráciát csinálni.

Nádas Péter 2004-ben

Nádas Péter 2004-ben

Fotó: Sióréti Gábor

NP: A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a két fogalom nem egyeztethető. Egy újabb kísérletbe ma nem szívesen mennek bele az európai nemzetek. Lehet, hogy a világ ismét erre tart, vannak ilyen jelek. Arra is vannak jelek, hogy nem minden európai hatalomnak kedvező az európai integráció. Az integrációnak nemcsak Európán kívüli ellenfelei vannak. A népszavazás kérdései nálunk olyan ügyetlenül voltak feltéve, hogy az emberben felmerült a gyanú, vajon nem szándékos kísérlet volt-e az integrációs folyamat megzavarására. Könnyű próba. Mert hozzá kell tenni, hogy a nagy európai fővárosok szempontjából Magyarország nem jelentős hely. Ezt a magyaroknak éppen úgy tudomásul kell venniük, ahogy a dánok vagy a finnek tudomásul veszik. Nincs magyar primátus, nincs extra szerepvállalás, a magyarságnak nincs a térségben küldetése. A magyar nép egy a többi közt. A modern Európa alapelve az együttműködés, és nem a konfrontáció; a szolidaritás, és nem az egoizmus. Kész. A definíciós kísérlet itt véget ér.

MN: Csak ehhez tiszta fogalmak is kellenének, és a fogalmaink a népszavazási kampányban ismét zavarosabbak lettek. A magyar jobboldalnak például a szolidaritás volt az egyik kulcsszava. Szolidárisnak kell lennünk a határon túli magyar testvéreinkkel, ezért adnunk kell nekik abból, amivel csak mi rendelkezünk.

NP: A szolidaritást nem etnikai, hanem választási alapon kell megvalósítani. Minden választópolgárnak vannak egyéni kötelezettségei a saját államával szemben, és az államnak vannak kötelezettségei a nemzettel szemben, amely ez esetben valóban túlnyúlik az ország határain. De a kötelezettségek meghatározása nem állhat etnikai alapon, mert abban a pillanatban más etnikumokat kezd sérteni. Az európai politikának az lett az alapelve, hogy olyan fogalmat kell keresnie vagy olyan megegyezési pontokat, olyan közös nevezőt, amely az etnikai elvet felülírja. Erre való módszer a tárgyalás, formája a konszenzus vagy a kompromisszum. Mindent meg kell tennem, hogy mindenkivel minden pillanatban beszédhelyzetben maradjak. A bajok akkor kezdődnek, amikor lemondok a beszédről, amikor a másikat nem veszem komolyan.

*

Mihancsik Zsófia interjújában az író arról is beszél, miért nincsenek Magyarországon konzervatívok, és hogy miért követett el helyrehozhatatlan hibát Orbán Viktor, az egykor „nagyon tehetséges fiatalember”, amikor nem tudta meghatározni, „hol a határ a jobboldal és a fasiszták között”.

A teljes beszélgetést itt olvashatják. A népszavazás előtt szerkesztőségi cikkben foglalkoztunk a kérdés politikai hátterével és lehetséges következményeivel, Ungváry Krisztián pedig A megtagadhatatlan igen címmel közölt nálunk publicisztikát.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.