A tüntetők áttörték a rendőrsorfalat a Kossuth téren

  • narancs.hu-MTI
  • 2018. december 8.

Belpol

A rabszolgatörvény visszavonását követelik, hétfőtől útlezárásokat helyeztek kilátásba.

Szombaton pár ezer ember tüntetett a rabszolgatörvény ellen Budapesten. A tüntetésről készült galériánkat itt tekintheti meg.

Tüntetés Budapesten a rabszolgatörvény ellen

Képgalériánk a helyszínről.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a munka törvénykönyve tervezett módosításának azonnali visszavonását követelik, 2019. január 1-jétől két számjegyű béremelést akarnak és azt, hogy visszaadják a cafeteria megszüntetett elemeit.

A MaSzSz által szervezett tiltakozó akción a szövetség elnöke bejelentette, a munkaidőkeret emelését és a túlmunkaórák számának jelentős növelését tartalmazó törvénytervezet mielőbbi visszavonása érdekében a munkavállalói érdekképviselet hétfőtől országos útlezárásokat szervez, első körben Pécsen és Győrben.

Kinek jó a rabszolgatörvény?

Magyar Narancs annak járt utána, hogy kinek állt érdekében szabadjára engedni a túlóráztatást és mi várható a javaslat életbe lépése után. Ez nem lehet több üres blöffnél - állítja reménykedve Balczer Balázs, a Vasutasok Szakszervezetének jogtanácsosa a Munka törvénykönyvének „rabszolgatörvényként" elhíresült módosítási javaslatáról.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.