A választásig mintha jegelték volna az akkuüzem ügyét, de mi lesz utána Érden, Sóskúton és Tárnokon?

Sóskúton épül akkuüzem, mégis Érden rendeznek erről népszavazást. A választókerület több településén nagy a felzúdulás a tervezett beruházás miatt. A Fidesz­nek eddig nem sikerült kezelni e problémát, és ez helyben döntően befolyásolhatja a júniusi önkormányzati választásokat.

„Nem tudom. Dolgozunk, csináljuk a munkánkat. Készülünk, mint minden évben” – mondja kissé lehangoltan König Ferenc, Sóskút független polgármestere azon kérdésünkre, hogy szerinte miként hat a választásokra az Andrada akkumulátor-újrahasznosító üzem megjelenése. Bővebben nem akar nyilatkozni, de annyit még megjegyez, hogy a tervezett üzem miatti népszavazási kezdeményezésüket elkaszálták, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, megvárják, ott mire jutnak.

Januárban derült ki, hogy 13 milliárd forintos beruházással csúcstechnológiás üzemet hoz létre Sóskúton a szlovén tulajdonú Andrada-csoport „zöld energiatároló rendszerek” újrahasznosítására. A vállalat terve korábban az volt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolcán indítja el első üzemét, ám a helyiek ellenállása miatt a cég inkább lemondott erről. Január végén egy közmeghallgatást terveztek tartani Sóskúton, ahová csak sóskúti lakcímkártyával rendelkező embere­ket akartak beengedni. A rendezvény káoszba fulladt: tüntetők, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Mi Hazánk országgyűlési képviselői, szimpatizánsai, valamint egy szélsőjobboldali szervezet, a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai is be akartak menni. Utóbbi csoport agresszív, káoszt okozó fellépése miatt König Ferenc lefújta a tájékoztatót, és rendőri kísérettel távozott a helyszínről.

Többen úgy vélik, hogy Könignek valójában nincs is mozgástere: ha ellenáll a beruházásnak, a kormány különleges gazdasági övezetet (kgö) hoz létre Sóskúton. Ezután a településnek nemcsak beleszólása nem lenne abba, mi zajlik a területen, hanem még a helyi ipari park adóbevételeit sem Sóskút, hanem a fideszes vezetésű Pest megyei önkormányzat kapná – 2020-ban ugyanez történt Gödön is. (A januári eseményekről részletesen lásd: Zsarolással a jövőért, Magyar Narancs, 2024. február 7.)

Pánikreakció

A szomszédos Érdnek 2006 és 2019 között kormánypárti vezetése volt: a választókerület és Pest megye legnagyobb települését T. Mészáros András vezette. A legutóbbi választáson az ellenzéki Csőzik László győzött. Értesülé­seink szerint a Fidesz eredetileg ismét T. Mészárossal próbálkozott volna, de a népszerűsége annyira alacsony, hogy a városban komoly támogatottsággal rendelkező Csőzik ellen a párt végül Kardosné Gyurkó Katalint indítja. A 24.hu beszámolója szerint az Érden megnyílt Civil Közösségi Szolgáltató Központ élére Kardosné került, aki a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) az elnöke, tagja a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának, valamint ő vezeti az ÉRteD Családbarát Egyesületet is. Utóbbi szervezet korábban budapesti e-sport egyesületként volt bejegyezve, majd az átalakulás után 9 millió forintot kapott a Miniszterelnökség alá tartozó Városi Civil Alaptól.

Az akkumulátoripari fejlesztések terve Érdet is felbolygatta: tavaly augusztusban, még az Andrada sóskúti megjelenése előtt a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség megkereste a várost azzal, hogy egy akkumulátoripari ágazatban működő vállalat számára keresnek 6–10 hektáros ipari területet. Ekkor már az önkormányzatnak volt egy elfogadott határozata, amelynek értelmében nem járulnak hozzá akkumulátorgyár vagy akkumulátoripari veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítéséhez.

A kormányhivatal közben engedélyezte egy 15 négyzetméteres városszéli műhely létesítését, ahol évi ezer darab akkumulátort raknának össze telefonokhoz, laptopokhoz vagy fűkaszákhoz – tehát nem méretes üzemről van szó, ennek ellenére plakátokon megjelent, hogy Csőzik akkumulátorgyárat telepítene Érdre. Pedig a polgármester az elsők között tiltakozott a sóskúti újrahasznosító létesítése ellen: február végén tartottak egy lakossági fórumot Érden, a helyi színház teljesen megtelt, az esemény élő közvetítését több ezren követték. Aradszki András fideszes országgyűlési képviselőt a rendezvényen nemegyszer kifütyülték, a politikus állítólag nem tudott arról a rendelettervezetről, amely a sóskúti beruházást kiemeltté nyilvánítaná. (A környékbeliek tiltakozásától talán nem függetlenül Lázár János építési miniszter márciusban egy sajtótájékoztatón közölte, nem lesz kiemelt a beruházás – de magát a tervezetet nem tették ad acta.)

Egy héttel a fórum után Aradszki András és Kardosné Gyurkó Katalin Érden helyi népszavazást kezdeményezett az akkumulátorügy miatt. Két kérdést terjesztettek elő: az egyik, hogy egyetértenek-e azzal, hogy ne létesüljön akkumulátorüzem Érd területén, a másik, hogy Érddel határos településen se épüljön ilyen egység. Másnap Csőzik László együttműködést javasolt: ha ugyanis érdi önkormányzati képviselők kezdeményezik a népszavazást, akkor 75 napnál is kevesebb lehet a bürokratikus procedúra.

 

Tiltakozik öreg s fiatal

Fotó: erdmost.hu

 

Április 4-én a helyi választási bizottság a beadvány első kérdését hitelesítette, a másodikat viszont nem, mondván, az Érddel határos településekre a helyi népszavazás hatálya nem terjedhet ki. Kardosné erre azzal vádolta meg az érdi vezetést, hogy megakadályozták a kezdeményezést, és kérdésünkre Aradszki is hasonlóan nyilatkozott. „A polgármesterjelölt, Kardosné Gyurkó Katalin és jómagam az emberek véleményét kérjük a népszavazási kezdeményezéssel. Csőzik László hónapokig halogatta a népszavazási kezdeményezést, amit ő és a mögötte álló baloldal vissza akart vonatni. A helyi választási bizottság (hvb) pedig addig húzta az időt a két egyszerű kérdés jogszerűségének mérlegelésével, hogy végül a választásig már nem tartható meg a népszavazás. Csak összehasonlításként: hasonló kérdések vizsgálatára Sóskúton két munkanap is elegendő volt az ottani grémiumnak. A hvb indokolatlan késlekedése miatt, leghamarabb a választás után lehet támogató aláírásokat gyűjteni.”

Csőzik László szerint az általa kezdeményezett és szervezett februári érdi akkuügyi fórumon Aradszki András totális felkészületlenségről tett tanúbizonyságot: nem tudta, hogy mi a fórum tárgya, ahogyan azzal sem volt tisztában, hogy a beruházási célterületet kiterjesztették több mint 30 hektárral. „Nemhogy nem védi meg az embereket az akkuüzemtől, hanem kérdésekre sem válaszolt, idő előtt elment” – idézte fel a polgármester.

Csőzik úgy véli, az akkuügy beszorította a Fideszt, és ez vezetett oda, hogy akkor legalább népszavazást kezdeményezzenek Érden – még véletlenül sem Sóskúton, ahová közigazgatásilag az akkuüzem tartozna. Az érdi önkormányzat másfél évvel korábban foglalta határozatba, hogy nem tűr meg ilyen gyárat a közigazgatási területén belül, a helyi építési szabályzatba is beírták „nagybetűkkel”, hogy nem lehet akkugyár Érden. A polgármester szerint Aradszkiék lépései arra utalnak, igazából nem is akarnak népszavazást. A vonatkozó törvény szerint, mint említettük, ha önkormányzati képviselők kezdeményeznek népszavazást, akkor nem kell az aláírással, illetve azok ellenőrzésével időt tölteni, és akár 75 nappal hamarabb voksolhatnának az érdiek. A Csőzik mellett álló városi képviselők be is adtak egy ilyet a választási irodára, de hiába: a törvény szerint meg kell várni, amíg Aradszkiék kezdeményezése kifut. Kérték az országgyűlési képviselőt, fogjanak össze, hogy már június 9-én, az EP- és az önkormányzati választás napján lehessen az akkuügyben is voksolni, de Aradszki teljesen elzárkózott ettől. Pedig, ha június 9-én tartották volna, a magas részvétel miatt nemcsak eredményes lehetett volna a helyi referendum, de 15 millió forintot spórolhatott volna a város.

Középpontban a beruházás

„Az Andrada, ismereteim szerint, nem akkumulátor-újrahasznosító üzem létesítésében gondolkozik, hanem a zöldenergia-tároló rendszer gyártása során keletkezett hulladékok újrahasznosítását tervezi. A sóskúti polgárok tájékoztatását akadályozta meg többekkel együtt Csőzik László érdi polgármester Sóskúton februárban”– írta megkeresésünkre Aradszki András kormánypárti országgyűlési képviselő.

A leendő üzemről az egyik érintett település, Tárnok polgármestere merőben másként vélekedik. Lukács László többször elmondta, hogy bár az egység Sóskút közigazgatási területén lesz, a valóságban közelebb fekszik majd Tárnok lakosságához. „A Fidesz megpróbált valami kis előnyt kicsikarni, ezért Érden és Tárnokon népszavazási kezdeményezést indítottak. De ez nagyon átlátszó próbálkozás volt. A sóskútit pedig úgy intézték, hogy ne lehessen megcsinálni” – mutatott rá Lukács László, aki szerint az akkuügy miatt a Fidesz nagyon nehezen fog kampányolni a térségben. A jelenlegi tárnoki polgármesternek is lesz kormánypárti kihívója, és a Fidesz minden egyéni körzetben indít jelölteket, akiket Lukács László szerint csak nehezen tudtak összeszedni. Mint fogalmazott, a közhangulat az, hogy ő „ezt már megnyerte”, de ezzel együtt sem bízza el magát, a választásig még „kell futni egy-két kört”. Arra számít, hogy minden körzetben szervezetének, a Tárnoki Civil Fórumnak a képviselője nyer majd, azaz végső soron ő is „erős győzelmet” remél. A figyelmet mindenképpen magára irányította azzal, hogy határozattan tiltakozik az Andrada betelepülése ellen.

Ha ismét nyerne, mindenképpen rendezné a viszonyát a térség országgyűlési képviselőjével. Aradszki András az év elejei sóskúti fórum után őt és Csőzik Lászlót hisztériakeltéssel vádolta meg. „Hangoztak el nem baráti dolgok. Az igazi harag nem az én irányomba történt, hanem az érdi vezetés irányába. Érd nagyobb, erősebb, mindig is egymás ellen voltak. Remélem, hogy a választások után a kapcsolatunk rendeződni fog, és együtt fogunk dolgozni akkor is, ha egy-két fideszes képviselő bejut a testületbe.”

A tárnoki településvezető emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben márciusban azt mondta: „Semmilyen szándékunk nincs arra nézve, hogy bármilyen közösségnek a saját életéről szóló döntését megakadályozzuk, sőt épp ellenkezőleg.” A polgármester szerint „most kegyelmi helyzet van”, nincsenek hírek az Andradáról, és ez június 9-ig nyilván így marad. „Aztán lehet, hogy 10-én arra ébredünk, hogy hopp, elindul valami.”

Fasírtban

Lukács László is utalt rá, de a kívülálló számára is világos, hogy – különösen választások idején – az igazi ellentét Aradszki és az érdi vezetés között feszül. Mindkét fél a másikat vádolja azzal, hogy folyamatosan lejá­rató kampányt folytat. A Fidesz és Aradszki a permanens „baloldalizás” mellett időnként a felesége miatt is támadja Csőziket, azzal próbálva jelentékteleníteni a városvezető személyét, hogy tulajdonképpen nem is Érd, hanem a 2022-ig országgyűlési képviselő, majd azután budapesti főpolgármester-helyettes Bősz Anett polgármestere. (Bősz Anett 2022-ben az érdi választókerületben az ellenzék közös jelöltje volt, de Aradszkit az előzetes várakozás ellenére nem tudta legyőzni.)

Kérdésünkre, hogy amennyiben június 9-én a választók Tárnokon és Érden is bizalmat szavaznak a jelenlegi polgármestereknek, rendezi-e a viszonyát Lukács Lászlóval és Csőzik Lászlóval, Aradszki András ezt válaszolta: „Országgyűlési képviselőként mindig is korrekt viszonyom volt és remélhetőleg lesz a polgármesterekkel. Az érdiek érdekeit szem előtt tartó viszonyra törekedtem Csőzik Lászlóval is. Azt vallom, hogy a nézeteink lehetnek különbözőek, de a város érdeke minden személyes és politikai érdeknél előrébb való. Ezért is kezdeményeztem 2019-ben szinte rögtön a választás után egyeztetést az új polgármesterekkel. Erre egyedül Csőzik László nem jött el. Azok a baloldali politikusok, mint Csőzik László is, akik 2019-ben jutottak hatalomra, megmutatták, hogy a pártpolitizáláson kívül semmire sem képesek és nem is hajlandók másra. Érden egyetlen innováció történt az elmúlt öt évben: közel egymilliárd forintot költöttek propagandára, hogy elfedjék a semmittevésüket. Közben az egészségügyre fenntartóként mindössze évi 30 milliót. Ez szörnyű, és ennek következményeit nemcsak én, hanem valamennyi érdi a bőrén érzi.”

„Nyilvános fórumon soha nem mondtam Aradszki Andrásról semmi rosszat, de ezzel most szakítok. Ő sajnos nem a helyieket képviseli a parlamentben, hanem a kormány érdekeit az érdiekkel szemben. Emberileg nincs vele bajom, de a politikai teljesítménye a nullához konvergál. Kialakítottam a saját kapcsolatrendszeremet a kormányzattal, amely gyümölcsöző, nem szorulok a támogatására” – reagált az érdi polgármester, aki szerint a képviselő talán egyszer volt bent nála a városházán a ciklus alatt.

Csőzik László nem tudja, hogy az egymilliárdos propagandaköltést hogyan számolta ki Aradszki, valószínűleg a teljes érdi médiára (újság, rádió, közösségi portál) gondolhatott, és ezeknek az ötéves költségeit adhatta össze. Szerinte ez az állítás nemcsak azért is vérlázító, mert egy olyan párt képviselője teszi, amely tíz év alatt közel 1000 milliárdot költött propagandára, de azt sem veszi Aradszki figyelembe, hogy az önkormányzati lap kiadásainak legnagyobb részét a nyomdaköltségek teszik ki, és itt a Fidesz-közeli cég, a Mediaworks diktálja az árakat. Az egészségügyi költésről Csőzik László azt emelte ki, hogy a szakrendelő része az állami egészségfinanszírozási rendszernek, bevételeinek zöme az érdiek fizetéséből vont járulékból származik, éppen ezért a forrás nem az önkormányzaton, hanem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül érkezik a szakrendelőhöz. Ám sajnos a központi finanszírozás nem elég, ezért – bár az önkormányzatok kasszáját az utóbbi években a kormány jelentősen megkurtította – az érdi városháza igyekszik évről évre kiegészíteni az egészségügyi büdzsét.