"Nem szabad pökhendinek lenni, folyamatosan egyeztetni, tárgyalni kell, miközben az idő sürget, a gazdasági visszaesés pedig nem ad túl nagy mozgásteret: június végéig tucatnyi ügyet kell lezárni, hogy az intézkedéseknek már idén legyen foganatja" - mondta egy miniszterelnökhöz közeli forrásunk arról, miként készül a szűkebb stáb az újabb megszorító csomag elfogadtatását szolgáló érdekegyeztetésre (a stáb összetételéről lásd Az elnöki keret című írásunkat). Az április második felében hivatalba lépett Bajnai-kabinetnek bőven lesz munkája: a múlt hónap végén nyilvánosságra hozott "Válságkezelés és bizalomerősítés" címet viselő kormányzati cselekvési terv majd' negyven oldalon keresztül sorolja azokat az intézkedéseket, melyeket a ciklusból hátra lévő kevesebb mint egy esztendő alatt akar véghezvinni.
A program az első negyedévi adatokat figyelembe véve újraírta a 2009-es makrogazdasági pályát. A Bajnai-kabinet az IMF legutóbbi prognózisánál - amely 3,3 százalékos GDP-visszaeséssel kalkulál - is borúlátóbb, a bruttó hazai termék zsugorodását 5,5-6 százalékra teszi. A kormány becslése szerint 12-14 százalékkal esik vissza az export, 7-8 százalékkal a belső fogyasztás, és közel 10 százalékkal csökkennek a beruházások. Határozott intézkedések nélkül egész ágazatok omolhatnak össze, a büdzsé százmilliárdos bevételektől eshet el. Miután továbbra is kiemelt cél a deficit három százalék alatt tartása, Bajnai csapata az idei és a következő évben csaknem 1300 milliárd forinttal kívánja viszszafogni az állami kiadásokat.
Több mint a Gyurcsány-csomag, kicsivel kevesebb mint a Reformszövetség javaslata - így jellemezték az új kabinet felvetéseit kormányzati forrásaink. Információink szerint a pénzügyminiszter, Oszkó Péter - a Reformszövetség adócsomagját kidolgozó adótanácsadó szakember - ennél meszszebb ment volna, ám végül több kérdésben politikai egyezség született. A szocialisták jelezték: attól, hogy a kabinet "szakértőinek" titulálja magát, még nem független az MSZP-től. A kabinet munkarendje szerint június végéig 26 törvényjavaslat vitáját kell lezárni az Országgyűlésben, amihez a szocialista és a liberális frakció fegyelmezettsége és kitartása szükséges.
Gyere, és ígérj!
"Három nagy feladat vár ránk az elkövetkező hetekben: a megszorítások és az egyes reformok elfogadtatása május közepéig, ezzel párhuzamosan a makropálya újratárgyalása a Valutaalappal, végül az ingatlanadót is magába foglaló jövő évi adócsomag kidolgozása júniusig" - beszélt a menetrendről a Narancsnak egy szocialista forrásunk. Egyébként a 2009-es javaslatok mindegyike már a parlament előtt fekszik - ezeket még március-áprilisban terjesztették be, sőt egy részük szerepelt a januárban elkészült törvényalkotási programban is -, a keményebb lépéseket elég csak bizottsági, esetleg képviselői módosítókkal beilleszteni a szövegbe (ezekről lapzártánk idején szavaznak az Országgyűlésben). Ám a feladat így is nagy: a tervek szerint két évre befagyasztják a közszféra béreit (pontosabban nem növelik a bérekre fordítható költségvetési előirányzatot), visszavonják a 13. havi fizetést és nyugdíjat, csökkentik az önkormányzati támogatásokat, megvágják az elkülönített állami pénzalapokat. Az idei nyugdíjkorrekciót eltolják 2010-re, a jövő évit végre sem hajtják. Befagyasztják a családi pótlékot, két évben maximalizálják a gyest (viszont az eredeti elképzeléshez képest békén hagyják a gyedet - lásd cikkünket a 16-17. oldalon), 10 százalékponttal visszavágják a táppénz arányát, csökkentik, illetve fokozatosan kivezetik a gáz- és távhőár-kompenzációt, hozzányúlnak a közmédiumok támogatásához. A cselekvési terv szerint a rászorultsági elv alapján alakítják át az utazási kedvezményeket, sőt, a megszorítások érintik a hazai - top-upnak nevezett - agrártámogatásokat is.
Mindez folyamatos egyeztetéseket igényel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, az Idősügyi Tanácsban, a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban és a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumán. A szakszervezetek már jelezték, hogy nem támogatják a Bajnai-kormány javaslatait. A Liga elnöke, Gaskó István arra hivatkozva, hogy a kabinet a Reformszövetség - értelmezése szerint "a jó érdekérvényesítő munkaadói szervezetek" - javaslatait tette magáévá, május 8-ra országos sztrájkot hirdetett. A top-up megkurtítását a kormányprogram azzal magyarázza, hogy jövőre úgyis átáll a mezőgazdaság az összevont támogatási rendszerre (SPS). Csakhogy a gazdaszervezetek egy része ellenzi az SPS bevezetését - a tervezetet megtámadták az Alkotmánybíróság (AB) előtt -, a hazai támogatások visszafogása pedig ismét útlezárásokat, tüntetéseket válthat ki. Ugyanakkor a munkaadói oldal - miközben támogatásáról biztosította az áfa 25 százalékra emelését, a jövedéki adó növelését, az szja alsó sávhatárának emelését, a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) jövőre tervezett eltörlését és a bérek összbruttósítását - kevesli a 2009-es járulékcsökkentést (az öt százalékpontos tehermérséklés idén a minimálbér kétszereséig terjedne ki, csak jövőre terjesztenék ki minden jövedelemre). Oszkó a Népszabadságnak azt mondta, amikor a Reformszövetség ennél határozottabb intézkedési javaslatát kidolgozták, még csak háromszázalékos visszaeséssel kalkuláltak, de azóta jelentősen romlottak a kilátások, felelőtlenség lenne ennél nagyobb járulékcsökkentést ígérni.
13.
Ám nemcsak a munkaadói vagy a munkavállalói oldal elégedetlen. Hallani, hogy a szocialisták erős emberei is puhítják a Bajnai-csomagot - igaz, forrásaink állítják, hogy a vita végig konstruktív mederben zajlott. Információink szerint a Gúr Nándor megyei elnök által vezetett borsodi MSZP-sek azért lobbiztak, hogy legyen méltányosabb a nyugdíjkorhatár-emelés. Ugyanis a Bajnai-kabinet két évvel előre hozta a Gyurcsány által 2014-re (előre hozott nyugdíj), illetve 2016-ra (öregségi nyugellátás) tervezett reformot. A borsodiak ekkor azt kérték, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkező férfiaknak mégiscsak biztosítsanak egy kiskaput, hogy hamarabb elmehessenek nyugdíjba, ugyanakkor figyelmeztettek: ha a Pénzügyminisztérium elképzelése valósul meg, akkor túl sok idős ember marad a munkaerőpiacon - ami válság idején nem igazán üdvös. Szintén kompromisszumos megoldásra törekedtek a távhő-kompenzáció kérdésében a Hagyó Miklós vezette fővárosi szocialisták. Úgy tudjuk, a budapestiek szerettek volna egy külön ötszázalékos kedvezményes áfakulcsot, ám végül megelégedtek a 18 százalékossal. Igaz, a kormány kész volt az igényeiket figyelembe venni a gázár kialakításánál úgy, hogy a távhő továbbra is versenyképes maradjon az egyéni gázfűtéssel szemben.
A neheze még hátravan: lapunk megjelenése idején tárgyalja a kabinet a 2010-es adóváltoztatásokat és az Oszkó-program kulcselemét, az ingatlanadót; mindkettővel igyekezni kell, hogy a nyáron le lehessen zárni a jövő évi költségvetés tervezését. A szocialisták az utóbbinak nagy ellenségei: Medgyessy Péter idején egyszer már megakadályozták az ingatlanadó kivetését, majd 2007-ben is levették a napirendről (lásd: Kapuk, Magyar Narancs, 2007. július 12.). A párt Ésszerűség és Felelősség Platformja már jelezte: nem támogatja a bevezetését, mert az új adónem "életveszélyes lehet egy jelzálogpiaci válság idején", és végleg tönkreteheti az egyébként is padlón lévő építőipart. A kormányfő és a pénzügyminiszter az elmúlt hetekben számos fórumon jelezte: bár az ingatlanadó univerzális, igazán csak a nagyobb értékű lakásokat érinti majd - ezeknél sávos és progresszíven emelkedő lesz -, a nyugdíjasok viszont kaphatnak valamiféle mentességet. Kérdés, hogy a hátralévő fél év elegendő-e a speciális, vagyoni típusú adónem kivetésére. Ugyanis még nem tudni, ki és hogyan állapítja meg az ingatlanok értékét, ki fogja beszedni, ugyanakkor lehetnek alkotmányossági aggályok is - ne feledjük, az AB nemrég törölte el a luxusadót.
"Rendben, jöjjenek az újabb megszorítások, de mi lesz, ha a gazdaság lejtmenete folytatódik? Honnan veszünk el újabb százmilliárdokat, így is mélyponton van a népszerűségünk" - ecsetelte egy kormánypárti forrásunk, milyen lelkiállapotban van a frakció. A szocialista képviselők attól félnek, hogy az egyre harciasabb Fidesz név szerinti szavazást kér majd a parlamentben a különféle juttatások visszavételéről, majd teleplakátolják a választókerületeket, hogy adott baloldali képviselő fosztotta meg a nyugdíjasokat a 13. havi járandóságuktól.
Hosszabbítás
"A végén csak annyit mondhatunk, hogy erősebb lett a forint, de ez nem fogja tűzbe hozni a szavazókat, mert biztos, hogy még egyszer nem lesz olyan alacsony a devizások törlesztőrészlete, mint a válság előtt" - szögezte le a név nélkül nyilatkozó politikus, hozzátéve, hogy ennek ellenére a pártban már nincs napirenden az előre hozott választások ügye, várhatón fegyelmezetten nyomják a gombot a parlamentben.
Ha a legfőbb elvonások keresztülmennek az Országgyűlésen, akkor nem lesz különösebben nehéz megegyezni a makropályáról a hitelt biztosító IMF-fel, a Világbankkal és az Európai Unióval - a tárgyalások május 6. és 18. között zajlanak. Nemrég híre ment, hogy a magyar kormány szeretné fellazítani a túl szigorú hiánycélt, hogy több pénz jusson a gazdaságélénkítésre. Néhány hete a Bloomberg hírügynökség arról tudósított, hogy a pénzügyminiszter Washingtonban leszögezte: meg akarnak felelni az IMF 2,9 százalékos feltételének. Erre Oszkó úgy reagált, hogy ki sem ejtette a fenti számot a száján: mindenképpen szeretnének 3 százalék alatt maradni, de a pontos számot a tárgyalások eredményeként határozzák majd meg. Információink szerint a szokásos, negyedéves vizsgálattal egybekötött egyeztetésen magyar részről felvetik a jövő áprilisban lejáró hitelszerződés meghosszabbítását is.
Az elnöki keret
Az ellenzék részéről - de a Magyar Szocialista Párt egyes köreiből is - gyakran éri az a kritika Bajnai Gordont, hogy változtatás nélkül folytatja a volt miniszterelnök politikáját. Bírálói szerint ezt bizonyítja az is, hogy átvette elődje csapatának jelentős részét. "Akik maradnak, okkal folytatják a munkát: szükség van a szakértelmükre, az igazgatási tapasztalataikra. Nem lehet és nem is kell a teljes apparátust lecserélni ilyen gyors váltás, ilyen ütemes menetrend idején" - mondta lapunknak egy, a kormányfőhöz közel álló forrásunk. Ennek ellenére a pártban sokan jelzésértékűnek tartják, hogy Gyurcsány egyik legközelebbi embere, Szilvásy György távozott (a nemzeti vagyonkezelőnél helyezték el), miként pozitív fejleménynek tartják Szigetvári Viktor visszatérését is. Igaz, Szilvásy felesége, Csáky Bernadett most lépett be a Miniszterelnöki Hivatalhoz: ő lett a működtetési és személyi ügyeket kezelő szakállamtitkár - ám ő sem ma kezdte, még az Orbán-kormány idején emelkedett főtisztviselői rangba. A miniszterelnök kabinetfőnöke, Szigetvári a 2006-os választási kampány irányítójaként igen jó munkakapcsolatot ápolt az MSZP prominenseivel, és viszonylag korán, még ugyanabban az évben otthagyta a posztját - korabeli sajtóértesülések szerint súrlódásai voltak a kormányzati kommunikációs stáb néhány tagjával. A kormányfő közvetlen környezetében tevékenykedik Fadgyas Gábor, aki a kormányfő nyilvános megjelenéseiért, médiaügyeiért felel. A szakállamtitkár Bajnai embere, együtt dolgoztak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. Az uniós politikákban otthonosan mozgó Banai Károly marad a kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkár, a miniszterelnöki kabinetiroda operatív ügyeit Sebián-Petrovszki László irányítja, míg Gyurcsány politikai főtanácsadója, Keszthelyi András stratégiai tanácsadóként folytatja. Új ember foglalkozik viszont a válságkezelő program projektmenedzselésével, a szakpolitikák szervezésével: a miniszterelnök-csere után felállított szűkebb csapatot Hegedűs Dóra, Bajnai korábbi kabinetvezetője irányítja majd kormánybiztosként. Ismét visszatért az igazgatásba Ujhelyi István, aki 2008 májusában állt fel az önkormányzati tárca államtitkári székéből - most a MeH államtitkára, a hivatalt vezető miniszter politikai helyettese lett. Marad a régi csapatból Tordai Csaba, aki a közigazgatási feladatokat, a parlamenti ügyeket fogja át, ő zsűrizi az előterjesztéseket és fésüli át alkotmányjogi szempontból a javaslatokat. Korábbi bejelentéséhez híven távozik viszont a kormányszóvivői posztról Daróczi Dávid, helyét Szollár Domokos, a Bajnai által 2006-ban elnökölt Budapest Airport szóvivője veszi át (aki nem kis megdöbbenést váltott ki az MSZP-ben, amikor bevallotta, hogy a családja hagyományosan jobboldali érzelmű). Rövidesen elhagyja a fedélzetet a Gyurcsány Ferenc iránti elkötelezettségét a blogbejegyzéseiben rendszeresen hangoztató Gréczy Zsolt, az exminiszterelnök média-tanácsadója. Sokan a kontinuitás fő bizonyítékának tartják Molnár Csabát, a hivatalt vezető minisztert és Ficsor Ádámot, a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli minisztert. Mindkét fiatal politikus (Molnár 34, Ficsor 29 éves) sokat köszönhet az őket felkaroló Gyurcsánynak, de mindketten ügyes önérvényesítő hírében állnak, évek óta következetesen építkeznek a pártban - Molnár egy rövid ideig Bajnai államtitkára volt a gazdasági minisztériumban. "Komoly szervezeti okosság jellemzi őket, tudásukra szükség van a kormány- és a kabinetüléseken is" - szögezte le a MeH egyik munkatársa. Forrásaink állítják: Bajnai rendszeresen kikéri a hivatal éléről távozott, jelenleg a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, Kiss Péter véleményét is, akinek évtizedes igazgatási tapasztalatait az MSZP-kormány nem akarja nélkülözni.
