Bár a kiszivárgott részleteket majd' egy hónapja vitatja az ország, a jövő héten hivatalba lépő pénzügyminiszter-jelölt "csomagjának" fő elemei hivatalosan ma is ismeretlenek. Nem tudni azt sem, a 135 milliárd miért pont 155 milliárd, ha egyszer 200, sőt 220. A miniszterek hápogtak, tiltakoztak, már-már kormányválság érződött a levegőben
- de lapzártánkkor mégis a miniszterelnök van nyeregben.
Annyi mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a lefaragások az államháztartás rendszereinek érdemi reformja nélkül és az egyes minisztériumok közötti kenyérharc eredményeképpen mennek majd végbe. Leendő kollégáinak küldött titkos levelében Draskovics az egyes tárcák működési költségeinek 5, a beruházási költségek 10, a minisztériumok által különböző programok finanszírozására fordított összegek 29 százalékos lefaragására hívta fel őket.
Struktúra
Bár értesülésünk szerint a kormányfő a megszorításokkal kapcsolatban fontosnak tartotta miniszterei tudomására hozni, hogy "nincsenek alkupozícióban", Draskovics (szinte azonnal kiszivárgott) levelének elküldése után megindult a birkózás. Ennek vesztesei a jelek szerint azok a tárcák lesznek, melyek az elmúlt években - az Orbán- és a Medgyessy-kormány alatt is előszeretettel alkalmazott gyakorlattal szemben - elmulasztották "háttérintézményeik" és gazdasági szervezeteik kiépítését és feladataik egy részének kihelyezését, illetve azok, melyek végrehajtották a tavaly nyári megszorítások során előírt létszámleépítéseket. Az államháztartási reform nélkül végrehajtott költségcsökkentés ilyenformán a viszonylag átláthatóan működő tárcákat bünteti, holott az Állami Számvevőszék januárban Medgyessy Péter felkérésére készített elemzésében többek között ennek veszélyére hívta fel a kormány figyelmét, az államigazgatási rendszer belső ellenőrzésének hatékony működtetését és a minisztériumi irányítású gazdasági társaságok számának csökkentését javasolva. Hasonló megoldást szorgalmazott Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere is, az állami tulajdonú cégek és az ÁPV Rt. felszámolását ajánlva utódai figyelmébe, ami kitűnő tanács, még akkor is, ha a közpénzek állami tulajdonú vállalkozásokba pumpálásának gyakorlatát éppen az Orbán-kormánytól leshette el a Medgyessy-kabinet.
A minisztériumi pénzek kihelyezése terén nem jeleskedő, ráadásul kis költségvetésű igazságügyi tárcának (IM) 46 milliárdos költségvetéséből 1,1 milliárdot kellene lecsípnie, amit Bárándy Péter miniszter a Magyar Hírlapnak nyilatkozva még a Draskoviccsal folytatott alkudozás előtt "szinte megoldhatatlannak" nevezett. A kis létszámú minisztérium költségvetésének kilenctizedét a büntetés-végrehajtási infrastruktúra fenntartása köti le; a hazai börtönök lelakottsága és 160 százalékos telítettsége pedig nemigen teszi indokolttá a felújítások és a bővítések várható elmaradását. Máshonnan pedig nehéz lenne lefaragni, mivel az egyik legolcsóbb tárcáról van szó: a mindössze 340 fős minisztérium igazgatási kiadásainak 80 százaléka bérköltség, ráadásul az IM-nek sem háttérintézményei, sem értékelhető ingatlanállománya nincs, így (a még ma is komoly ingatlanállománnyal rendelkező Belügyminisztériummal szemben) nem tudja "kirázni a kisujjából" az elvonásokat.
Megússzák?
Úgy tudjuk, a múlt heti, tízórásra nyúlt, a kormánnyal rokonszenvező napilapok által eufemisztikusan "ötletrohamnak" nevezett kormányülésen kemény összecsapásra került sor Medgyessy Péter és a megszorítások tárcáikat érintő része ellen tiltakozó igazságügyi, oktatási, egészségügyi és belügyminiszter között. Nem kizárt viszont, hogy a legsikeresebb érdekérvényesítők mégsem ezek a minisztériumok voltak: a másfél évtizede sikertelen válságmenedzserként, időnként válságok előidézőjeként ténykedő földművelési minisztérium például, ha hinni lehet a kiszivárgott híreknek, megússza a bejelentett visszafogást. Bár Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár a február 4-i Népszabadságban még 20 milliárd forintos elvonást emlegetett, néhánynappal később, amikor az agrárkerekasztaltól távozó ellenzéki politikusok a lefaragási szándékot a kormány szemére lobbantották, Németh Imre miniszter cáfolta államtitkára szavait (Népszabadság, 2004. február 7.). Draskovics agrárügyben mutatott engedékenységéhez hozzájárulhatott, hogy a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma februárra kéthetes, útelzárásokkal egybekötött demonstrációsorozatot hirdetett. Eközben a kormányzat adós a május után a magyar termelők által is igénybe vehető uniós támogatások pályázati rendszerének kidolgozásával; a folyósításhoz szükséges elektronikus kifizetési rendszer kiépítésével; előreláthatóan nem lesz gördülékeny az áttérés az uniós állat-egészségügyi és állatjóléti normákra, és nehézkesen halad a hazai élelmiszer-higiéniai intézményrendszer EU-szabványokhoz igazítása. Ez utóbbi annál kellemetlenebb, minthogy a hazai élelmiszer-kivitel közel fele az uniós országokba irányul, és az állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai előírások nemteljesítése valóban katasztrofális következményekkel járhat az agrárszektorra nézve.
Vesztesek
A legnagyobbat azok a tárcák szívják, melyek kiadásainak nagy részét különböző projektek (például pályázati úton történő) támogatása teszi ki. Ezért kerülhet nehéz helyzetbe az SZDSZ-es vezetésű és a kormányváltáskor ad hoc jelleggel létrehozott Informatikai és Hírközlési Minisztérium, de - a tárcát irányító Gyurcsány Ferenc Medgyessyhez és Draskovicshoz fűződő kapcsolatának ismeretében meglepő módon - a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) is, melyet minden jel szerint 5,6 milliárdos, összes kiadásának 29 százalékára rúgó elvonás sújt majd. Különösen érzékenyen érintheti az intézkedés a tárca ifjúságpolitikával és drogprevencióval foglalkozó részét, mivel Gyurcsány - megszorítás ide vagy oda - "tabuként" kezeli a sportfinanszírozás megkurtítását. Az elvárt megtakarítás összege azonban nagyobb, mint a tárca ifjúságpolitikára és drogprevencióra fordított éves kiadásai összesen (4,3 milliárd forint), így finoman szólva kérdéses, végre tudja-e hajtani a GYISM a pénzügyminiszter-jelölt által előírt megtakarítást.
Úgy tudjuk, az MSZP-n belüli pozícióját az utóbbi hetekben megerősítő Gyurcsány jóval kisebb eredménnyel lobbizott Draskovicsnál és Medgyessynél a GYISM-re vonatkozó előírások lazításáért, mint azon kollégái, akik a nyilvánossághoz fordultak sérelmeikkel; tudomásunk szerint javaslatait háromszor dobta vissza a kijelölt pénzügyminiszter.
Gavra Gábor
