A Fidesz költségvetés-kritikája - Osztótábla

  • M. László Ferenc
  • 2010. január 7.

Belpol

Soha ilyen kiterjedt vita még nem folyt a makrogazdasági adatokról, a jövő évi hiányról, a költségvetési szigorról, mint a 2010-es büdzsé elfogadása körüli hetekben. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék mellett megszólalt a köztársasági elnök, a nemzetközi szervezetek illetékesei. A Fidesz attól fél, hogy a deficitcél betonba öntése ellehetetleníti a következő kabinet mozgásterét.
Soha ilyen kiterjedt vita még nem folyt a makrogazdasági adatokról, a jövő évi hiányról, a költségvetési szigorról, mint a 2010-es büdzsé elfogadása körüli hetekben. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék mellett megszólalt a köztársasági elnök, a nemzetközi szervezetek illetékesei. A Fidesz attól fél, hogy a deficitcél betonba öntése ellehetetleníti a következő kabinet mozgásterét.

"Nem szeretnénk magas költségvetési hiányt, mert mi eurót szeretnénk, az euróhoz vezető út pedig a költségvetési hiány csökkentésével van kikövezve" - ekképp bizonygatta a 29 Fidesz-közeli közgazdász büdzsébíráló jelentését bemutató sajtótájékoztatón Matolcsy György, hogy pártja elkötelezett a deficitcsökkentés politikája mellett. Igaz, rögtön hozzátette: azt sem tudja elfogadni, hogy a növekedésnek ne legyenek forrásai. A Fidesz ugyanis szeretné mesterséges eszközökkel felpörgetni a gazdaságot, ami a hiánycél - s vele a teljes konvergencia-program - megcsúszását eredményezné.

A legnagyobb ellenzéki párt a nyár óta következetesen következetlen ebben a kérdésben. A Matolcsy-féle gazdaságfilozófiát magáévá tevő - és a fiskális szigort szorgalmazó Járai Zsigmond-Szapáry György-Varga Mihály fémjelezte irányzatot igazodásra késztető - pártelnök júliusban még arra kérte a brüsszeli eurokratákat, tegyék lehetővé, hogy Magyarország kitolhassa deficitjét az uniós átlag szintjére (kb. hat-hét százalékra), és pár nappal később a Magyar Nemzetben közölt írásában már a tíz százalék elérését sem tartotta kizártnak. Fideszes forrásaink szerint Orbán Viktor a válság kirobbanása óta azon az állásponton van, hogy az export visszaesését a "motorok" beizzításával - a belső fogyasztás növelésével, az állami beruházások felpörgetésével, az adók és járulékok csökkentésével - kellene ellensúlyozni, különben a dekonjunktúra végére a zömükben hazai tulajdonú ágazatok (különösen a gépipari beszállítók, az építőipar és a mezőgazdaság) végletesen megroppannak.

Ám a Fidesz-vezetés azzal is tisztában van, hogy az országot 2008 ősze óta finanszírozó nemzetközi intézmények (IMF, Világbank, EU), a bizalmatlan pénzpiacok nem tolerálnák a hiány és az egyébként is magas - a GDP 80 százalékát közelítő - államadósság megfutását, ráadásul a Matolcsy-féle gazdaságpolitika is kulcskérdésnek tartja a kitörést az "adósságcsapdából". (A párton belüli vitákról lásd: Kalandra fel!, Magyar Narancs, 2009. augusztus 6.) Ezért is kapta feladatául az internacionális szervezetek megpuhítását Szapáry György, aki egykoron az IMF magyarországi megbízottjaként, majd MNB-alelnökként komoly tekintélyre tett szert - 2005-ben ő figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a Gyurcsány-kormány a deficit kiszámolásánál bizonyos tételekről "elfeledkezett".

Piros lámpa

Csakhogy őszre, a költségvetési vita időszakára kiderült: a gazdaságpolitikai széljárás nem kedvez a Fidesznek. Miközben a párt megőrizte roppant népszerűségi előnyét - azaz készülhet a kormányrúd átvételére, a szakpolitikák kidolgozására -, a Bajnai-kabinet költségvetés-tervezete (benne a 3,8 százalékos hiánycéllal), amelyet nemzetközi intézmények is átvilágítottak, leszűkítette a második Orbán-kormány gazdaságpolitikai mozgásterét. Orbánék nemcsak a "belső motorokról" lesznek kénytelenek lemondani, de be kellene tartatniuk azt a szigort is, amit az időközben megszavazott büdzsé kilátásba helyezett: nettó 70 milliárd forinttal jár kevesebb a - többségükben fideszes - önkormányzatoknak, 40 milliárddal csökkentették a MÁV járandóságát, 55 milliárddal a lakossági energiaár-, 48 milliárddal a lakástámogatási rendszert, továbbá 80 milliárddal jut kevesebb a nyugdíjakra, a fejezeti elvonás pedig 140 milliárdra rúg. A közel 450 milliárdos kiadáscsökkentést ráadásul nemcsak az IMF-nek való megfelelési vágy, a minél alacsonyabb deficitcél felmutatása kényszerítette ki, hanem a bevételek drasztikus megcsappanása: hiába lesz a kormány számításai szerint 2010-ben "csak" 0,6 százalék a GDP zsugorodása, ha a tavalyi mélyrepülés (6,7 százalék) késleltetve érezteti hatását.

"Ha nem tudunk elmozdulni a 3,8 százalékról, akkor Orbán kénytelen lesz ott folytatni, ahol Bajnai abbahagyja. Pedig számtalanszor elmondtuk, hogy az MSZP politikája egy csődtömeg: ez az elmúlt négy évben követett stratégia teljes összeomlását eredményezné - fejtegette a Narancsnak az egyik ellenzéki képviselő. - Matolcsy visszateheti a szekrénybe a varázspálcáját, folytathatjuk a kardozást az orvosokkal, a közlekedési és pedagógus-szakszervezetekkel, a polgármestereink pedig magyarázkodhatnak a támogatások megvonása miatt." Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a párt korifeusai leginkább a hosszú távú következményektől tartanak: ha idén elmarad a beharangozott gazdaságpolitikai fordulat, és a Fidesz csak 2011-ben kezdi el programja megvalósítását, a remélt hatás a következő ciklus végén, rosszabb esetben 2015 környékén lesz érzékelhető, ami veszélyeztetheti a párt újraválasztását. A Fidesz és elnöke jövőbeni kilátásait illetően valóban igaz, amit Orbán mondott még szeptemberben a költségvetésről: "Az elmúlt húsz év legártalmasabb büdzséje."

Információnk szerint a Fidesz vezetői, szakpolitikusai az ősz folyamán abban reménykedtek, hogy a nemzetközi szervezetek - különösen az IMF - idővel rávehetők a hiánycél módosítására. Tárgyalási pozíciójukat rontotta, hogy az IMF - a Bajnai-kormány kérésére - szeptember elején 2010 októberéig meghosszabbította a hitelszerződést. Fideszes berkekben ezt úgy értékelik, hogy az IMF így biztosította be magát a következő ciklusra - a párt vezetői nyáron még abban reménykedtek, hogy 2010 áprilisában új deficitcéllal új kontraktust lehet kötni.

Többször egyeztettek az érintett intézményekkel, megmozgatták európai néppárti kapcsolataikat is - részben arra hivatkozva, hogy cserébe a Fidesz az európai parlamenti frakcióban tizennégy plusz öt főt (a határon túli magyarokat) képes mozgósítani a különféle ügyek támogatására -, ám mostanáig nem jártak sikerrel. Hiába hivatkoztak arra, hogy a többi kelet-közép-európai országnak is öt-hat százalék fölé futott a deficitcélja (az EU 27 tagországából pedig húszan lépték át a háromszázalékos maastrichti határt), a Valutaalap hajthatatlan maradt. James Morsink, az IMF tárgyalódelegációjának vezetője a november 16-i, büdzsétervezetet elemző tájékoztatóján elismerte: találkoztak a Fidesz vezetőivel, akik felvetették a hét százalékot, ám ilyen magas hiányt a szervezet nem tolerálna.

Miután a posztjáról leköszönő - és a sokkal nagyobb falatnak számító versenypolitikát megcélzó - monetáris biztos, a nem mellékesen szocialista Joaquín Almunia közleményben dicsérte a magyar kabinet erőfeszítéseit, Orbán az Európai Néppárt decemberi kongresszusán keményen bírálta azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek saját érdekükből kiindulva "szívesen közreműködnek a mai magyar kormány hazugságainak fenntartásában". Matolcsy pedig úgy nyilatkozott, hogy az októberben lejáró IMF-hitellel már nincs mit kezdeni, nem érdemes újratárgyalni, teljesen új hitel-megállapodást kell kötni.

Ezek után nem maradt más hátra, mint annak a korábban már bedobott tézisnek az ismételgetése, miszerint a Fidesz nem akarja ugyan elengedni a hiányt, de a kormány rosszul dolgozta ki a költségvetést, így a deficit 7-8 százalék felé fog futni 2010-ben. Már szeptemberben hivatkoztak arra, hogy a hivatalosan betervezett 1060 milliárdos hiány felett további 900 milliárdos lyuk tátong a büdzsétervezetben. Ez az összeg pár héten belül 1000, majd decemberben 1300 milliárdra "emelkedett". A Fidesz politikusai úton-útfélen azt hangoztatták, hogy 2005-höz hasonlóan az MSZP most is "trükkök százait" vetette be, elhazudják a tényleges hiányt, ezért 2010-ben "csontvázak tucatjai" dőlnek majd ki a szekrényből, újabb megszorításokra lesz szükség.

Eszközök

Ezt az állítást kívánta alátámasztani az a 29 "független" közgazdász is, akik november 28-án fizetett hirdetésben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a szerintük ezer sebből vérző költségvetési törvényt. December 4-én Orbán egyeztetett a levelet aláíró szakemberekkel, és felkérte őket egy jelentés elkészítésére (a 22-én publikált vitairatról lásd keretes írásunkat). Csakhogy a nagy műgonddal felépített kommunikációs trükk nem jött be, Szapáry György egy interjúban ugyanis elszólta magát: beismerte, hogy a Fideszből kérték fel a levél szignálására. A tiltakozás azért is furcsán veszi ki magát, mert közben az ellenzéki párt számtalan olyan módosító indítvánnyal bombázta a költségvetési tervezetet, melyek százmilliárdokkal lazítottak volna a fiskális szigoron, Varga Mihály pedig több nyilatkozatában sokallta a betervezett tartalékot (egyébként Varga nevéhez kötődik az a módosító, amely "gazdaságélénkítés" címen 250 milliót kért egy temető fejlesztésére).

A kormány persze visszautasította a Fidesz vádjait, az MSZP pedig egyetlen jobboldali módosító indítványt sem szavazott meg. Bár Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a jövő évi hiánycél elengedése megakadályozná a gazdaság 2011-13-as fellendülését, a hazai elemzők úgy vélik, a deficitcél nincs kőbe vésve. Szakértők szerint elképzelhető, hogy 2010-ben roszszabbul alakulnak a bevételek, de az egyes kiadások is ronthatják az egyenleget, így négy százalék felé futhat a hiány. A Fidesz-pártisággal nem vádolható GKI december 15-i előrejelzése szerint amennyiben az új kormány még idén belekezd az államháztartás átfogó átalakításába, amit a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével egészít ki, továbbá belép az euró előszobájának számító ERM-2 rendszerbe, akkor elvben elfogadtathatna a nemzetközi intézményekkel egy öt százalék körüli új hiánycélt. Egy forrásunk ezt úgy kommentálta: "Ha Orbán és Strauss-Kahn együtt ül ki, és jelenti be a megemelt deficitcélt, a piacok sem esnek pánikba, a pár hetes árfolyam-ingadozást pedig kibírjuk valahogy."

Csúszásveszély

A tavaly felállított Költségvetési Tanács (KT) mind a büdzsé tervezetét, mind a hozzá benyújtott módosítókat átvilágította. A tanács szakemberei szerint a PM a makropálya túl pesszimista feltételezésével számolt (azóta a kabinet 0,9-ről 0,6 százalékra módosította a GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzését), ám a saját prognózisához képest még így is 132 milliárddal kisebb hiányt tervezett be: a testület szerint többek között a MÁV-val, az önkormányzatokkal, az állami vállalatok eredményelszámolásával lehet gond idén. Egyébként a KT által jósolt adatok alapján készített kalkulus "csak" tízmilliárddal jelez nagyobb deficitet, mint a kormányé. A testület szóvá tette, hogy a tervezet több ponton, főleg a felülről nyitott alapoknál sérti az államháztartási törvényt - ezt sérelmezte a Heti Válasznak adott interjúban Sólyom László is. A kormány javított ugyan a javaslaton - 11 sort bezárt -, ám bizonyos alapokat nyitva hagyott a beruházások év közbeni megakadásának veszélyére hivatkozva (például az útépítéseknél), ami szabálytalan lenne. Az MNB attól tart, hogy a kormány hozzányúl a tartalékokhoz, ami 4,3 százalékra hizlalná a hiányt, és további 2,7 százalékos kockázatot lát az állami vállalatok adósságának növekvő konszolidálási igénye miatt is.

A Fidesz-közeli közgazdászok úgy vélik, a válság nem ért véget, a GDP-visszaesés 2-4 százalék körül lesz. Ezért a kabinet felültervezte a bevételeket: a társasági adóból 50-80 milliárddal, az áfából 50-80 milliárddal jön be kevesebb, az ingatlanadót pedig kormányra kerülve eltörli a Fidesz, ami újabb mínusz 40 milliárd a költségvetésnek. A kiadásokat ugyanakkor alultervezték: a központi államigazgatás 150 milliárdot fog "elpazarolni", az önkormányzati intézmények működőképességének fenntarthatóságához 110 milliárdos pluszra lesz szükség, a gyógyító-megelőző kasszában pedig van egy 22 milliárdos fiktív tétel. A 29-ek szerint az állami vállalatok konszolidációja, veszteségeik elszámolása, a garancialehívások közel 700 milliárdos problémát okoznak. Érdekesség, hogy az MNB veszteségének - amely szükségszerűen adódik az IMF-hitel menedzseléséből - kezelését már 2010-ben elkezdenék, holott törvény szerint ez csak a 2011-es büdzsére róna terhet.

A 2010-es költségvetést egyébként átvilágította az IMF és az EU, de megnyugtatóak a nyugati hitelminősítők prognózisai is: a JP Morgan, a Fitch Ratings és az Ecostat is jobb GDP-adatokat vár 2010-re, mint a kabinet. A különféle intézetek elismerik, hogy a jövőben valóban gondot okozhat az állami vállalatok vagy az önkormányzatok konszolidációja, de azt szét lehet osztani több évre, továbbá a szerkezeti átalakításokkal sok pénz megspórolható. Soha ilyen kiterjedt vita még nem folyt a makrogazdasági adatokról, a jövő évi hiányról, a költségvetési szigorról, mint a 2010-es büdzsé elfogadása körüli hetekben. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék mellett megszólalt a köztársasági elnök, a nemzetközi szervezetek illetékesei. A Fidesz attól fél, hogy a deficitcél betonba öntése ellehetetleníti a következő kabinet mozgásterét.

"Nem szeretnénk magas költségvetési hiányt, mert mi eurót szeretnénk, az euróhoz vezető út pedig a költségvetési hiány csökkentésével van kikövezve" - ekképp bizonygatta a 29 Fidesz-közeli közgazdász büdzsébíráló jelentését bemutató sajtótájékoztatón Matolcsy György, hogy pártja elkötelezett a deficitcsökkentés politikája mellett. Igaz, rögtön hozzátette: azt sem tudja elfogadni, hogy a növekedésnek ne legyenek forrásai. A Fidesz ugyanis szeretné mesterséges eszközökkel felpörgetni a gazdaságot, ami a hiánycél - s vele a teljes konvergencia-program - megcsúszását eredményezné.

A legnagyobb ellenzéki párt a nyár óta következetesen következetlen ebben a kérdésben. A Matolcsy-féle gazdaságfilozófiát magáévá tevő - és a fiskális szigort szorgalmazó Járai Zsigmond-Szapáry György-Varga Mihály fémjelezte irányzatot igazodásra késztető - pártelnök júliusban még arra kérte a brüsszeli eurokratákat, tegyék lehetővé, hogy Magyarország kitolhassa deficitjét az uniós átlag szintjére (kb. hat-hét százalékra), és pár nappal később a Magyar Nemzetben közölt írásában már a tíz százalék elérését sem tartotta kizártnak. Fideszes forrásaink szerint Orbán Viktor a válság kirobbanása óta azon az állásponton van, hogy az export visszaesését a "motorok" beizzításával - a belső fogyasztás növelésével, az állami beruházások felpörgetésével, az adók és járulékok csökkentésével - kellene ellensúlyozni, különben a dekonjunktúra végére a zömükben hazai tulajdonú ágazatok (különösen a gépipari beszállítók, az építőipar és a mezőgazdaság) végletesen megroppannak.

Ám a Fidesz-vezetés azzal is tisztában van, hogy az országot 2008 ősze óta finanszírozó nemzetközi intézmények (IMF, Világbank, EU), a bizalmatlan pénzpiacok nem tolerálnák a hiány és az egyébként is magas - a GDP 80 százalékát közelítő - államadósság megfutását, ráadásul a Matolcsy-féle gazdaságpolitika is kulcskérdésnek tartja a kitörést az "adósságcsapdából". (A párton belüli vitákról lásd: Kalandra fel!, Magyar Narancs, 2009. augusztus 6.) Ezért is kapta feladatául az internacionális szervezetek megpuhítását Szapáry György, aki egykoron az IMF magyarországi megbízottjaként, majd MNB-alelnökként komoly tekintélyre tett szert - 2005-ben ő figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a Gyurcsány-kormány a deficit kiszámolásánál bizonyos tételekről "elfeledkezett".

Piros lámpa

Csakhogy őszre, a költségvetési vita időszakára kiderült: a gazdaságpolitikai széljárás nem kedvez a Fidesznek. Miközben a párt megőrizte roppant népszerűségi előnyét - azaz készülhet a kormányrúd átvételére, a szakpolitikák kidolgozására -, a Bajnai-kabinet költségvetés-tervezete (benne a 3,8 százalékos hiánycéllal), amelyet nemzetközi intézmények is átvilágítottak, leszűkítette a második Orbán-kormány gazdaságpolitikai mozgásterét. Orbánék nemcsak a "belső motorokról" lesznek kénytelenek lemondani, de be kellene tartatniuk azt a szigort is, amit az időközben megszavazott büdzsé kilátásba helyezett: nettó 70 milliárd forinttal jár kevesebb a - többségükben fideszes - önkormányzatoknak, 40 milliárddal csökkentették a MÁV járandóságát, 55 milliárddal a lakossági energiaár-, 48 milliárddal a lakástámogatási rendszert, továbbá 80 milliárddal jut kevesebb a nyugdíjakra, a fejezeti elvonás pedig 140 milliárdra rúg. A közel 450 milliárdos kiadáscsökkentést ráadásul nemcsak az IMF-nek való megfelelési vágy, a minél alacsonyabb deficitcél felmutatása kényszerítette ki, hanem a bevételek drasztikus megcsappanása: hiába lesz a kormány számításai szerint 2010-ben "csak" 0,6 százalék a GDP zsugorodása, ha a tavalyi mélyrepülés (6,7 százalék) késleltetve érezteti hatását.

"Ha nem tudunk elmozdulni a 3,8 százalékról, akkor Orbán kénytelen lesz ott folytatni, ahol Bajnai abbahagyja. Pedig számtalanszor elmondtuk, hogy az MSZP politikája egy csődtömeg: ez az elmúlt négy évben követett stratégia teljes összeomlását eredményezné - fejtegette a Narancsnak az egyik ellenzéki képviselő. - Matolcsy visszateheti a szekrénybe a varázspálcáját, folytathatjuk a kardozást az orvosokkal, a közlekedési és pedagógus-szakszervezetekkel, a polgármestereink pedig magyarázkodhatnak a támogatások megvonása miatt." Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a párt korifeusai leginkább a hosszú távú következményektől tartanak: ha idén elmarad a beharangozott gazdaságpolitikai fordulat, és a Fidesz csak 2011-ben kezdi el programja megvalósítását, a remélt hatás a következő ciklus végén, rosszabb esetben 2015 környékén lesz érzékelhető, ami veszélyeztetheti a párt újraválasztását. A Fidesz és elnöke jövőbeni kilátásait illetően valóban igaz, amit Orbán mondott még szeptemberben a költségvetésről: "Az elmúlt húsz év legártalmasabb büdzséje."

Információnk szerint a Fidesz vezetői, szakpolitikusai az ősz folyamán abban reménykedtek, hogy a nemzetközi szervezetek - különösen az IMF - idővel rávehetők a hiánycél módosítására. Tárgyalási pozíciójukat rontotta, hogy az IMF - a Bajnai-kormány kérésére - szeptember elején 2010 októberéig meghosszabbította a hitelszerződést. Fideszes berkekben ezt úgy értékelik, hogy az IMF így biztosította be magát a következő ciklusra - a párt vezetői nyáron még abban reménykedtek, hogy 2010 áprilisában új deficitcéllal új kontraktust lehet kötni.

Többször egyeztettek az érintett intézményekkel, megmozgatták európai néppárti kapcsolataikat is - részben arra hivatkozva, hogy cserébe a Fidesz az európai parlamenti frakcióban tizennégy plusz öt főt (a határon túli magyarokat) képes mozgósítani a különféle ügyek támogatására -, ám mostanáig nem jártak sikerrel. Hiába hivatkoztak arra, hogy a többi kelet-közép-európai országnak is öt-hat százalék fölé futott a deficitcélja (az EU 27 tagországából pedig húszan lépték át a háromszázalékos maastrichti határt), a Valutaalap hajthatatlan maradt. James Morsink, az IMF tárgyalódelegációjának vezetője a november 16-i, büdzsétervezetet elemző tájékoztatóján elismerte: találkoztak a Fidesz vezetőivel, akik felvetették a hét százalékot, ám ilyen magas hiányt a szervezet nem tolerálna.

Miután a posztjáról leköszönő - és a sokkal nagyobb falatnak számító versenypolitikát megcélzó - monetáris biztos, a nem mellékesen szocialista Joaquín Almunia közleményben dicsérte a magyar kabinet erőfeszítéseit, Orbán az Európai Néppárt decemberi kongresszusán keményen bírálta azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek saját érdekükből kiindulva "szívesen közreműködnek a mai magyar kormány hazugságainak fenntartásában". Matolcsy pedig úgy nyilatkozott, hogy az októberben lejáró IMF-hitellel már nincs mit kezdeni, nem érdemes újratárgyalni, teljesen új hitel-megállapodást kell kötni.

Ezek után nem maradt más hátra, mint annak a korábban már bedobott tézisnek az ismételgetése, miszerint a Fidesz nem akarja ugyan elengedni a hiányt, de a kormány rosszul dolgozta ki a költségvetést, így a deficit 7-8 százalék felé fog futni 2010-ben. Már szeptemberben hivatkoztak arra, hogy a hivatalosan betervezett 1060 milliárdos hiány felett további 900 milliárdos lyuk tátong a büdzsétervezetben. Ez az összeg pár héten belül 1000, majd decemberben 1300 milliárdra "emelkedett". A Fidesz politikusai úton-útfélen azt hangoztatták, hogy 2005-höz hasonlóan az MSZP most is "trükkök százait" vetette be, elhazudják a tényleges hiányt, ezért 2010-ben "csontvázak tucatjai" dőlnek majd ki a szekrényből, újabb megszorításokra lesz szükség.

Eszközök

Ezt az állítást kívánta alátámasztani az a 29 "független" közgazdász is, akik november 28-án fizetett hirdetésben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a szerintük ezer sebből vérző költségvetési törvényt. December 4-én Orbán egyeztetett a levelet aláíró szakemberekkel, és felkérte őket egy jelentés elkészítésére (a 22-én publikált vitairatról lásd keretes írásunkat). Csakhogy a nagy műgonddal felépített kommunikációs trükk nem jött be, Szapáry György egy interjúban ugyanis elszólta magát: beismerte, hogy a Fideszből kérték fel a levél szignálására. A tiltakozás azért is furcsán veszi ki magát, mert közben az ellenzéki párt számtalan olyan módosító indítvánnyal bombázta a költségvetési tervezetet, melyek százmilliárdokkal lazítottak volna a fiskális szigoron, Varga Mihály pedig több nyilatkozatában sokallta a betervezett tartalékot (egyébként Varga nevéhez kötődik az a módosító, amely "gazdaságélénkítés" címen 250 milliót kért egy temető fejlesztésére).

A kormány persze visszautasította a Fidesz vádjait, az MSZP pedig egyetlen jobboldali módosító indítványt sem szavazott meg. Bár Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a jövő évi hiánycél elengedése megakadályozná a gazdaság 2011-13-as fellendülését, a hazai elemzők úgy vélik, a deficitcél nincs kőbe vésve. Szakértők szerint elképzelhető, hogy 2010-ben roszszabbul alakulnak a bevételek, de az egyes kiadások is ronthatják az egyenleget, így négy százalék felé futhat a hiány. A Fidesz-pártisággal nem vádolható GKI december 15-i előrejelzése szerint amennyiben az új kormány még idén belekezd az államháztartás átfogó átalakításába, amit a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével egészít ki, továbbá belép az euró előszobájának számító ERM-2 rendszerbe, akkor elvben elfogadtathatna a nemzetközi intézményekkel egy öt százalék körüli új hiánycélt. Egy forrásunk ezt úgy kommentálta: "Ha Orbán és Strauss-Kahn együtt ül ki, és jelenti be a megemelt deficitcélt, a piacok sem esnek pánikba, a pár hetes árfolyam-ingadozást pedig kibírjuk valahogy."

Csúszásveszély

A tavaly felállított Költségvetési Tanács (KT) mind a büdzsé tervezetét, mind a hozzá benyújtott módosítókat átvilágította. A tanács szakemberei szerint a PM a makropálya túl pesszimista feltételezésével számolt (azóta a kabinet 0,9-ről 0,6 százalékra módosította a GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzését), ám a saját prognózisához képest még így is 132 milliárddal kisebb hiányt tervezett be: a testület szerint többek között a MÁV-val, az önkormányzatokkal, az állami vállalatok eredményelszámolásával lehet gond idén. Egyébként a KT által jósolt adatok alapján készített kalkulus "csak" tízmilliárddal jelez nagyobb deficitet, mint a kormányé. A testület szóvá tette, hogy a tervezet több ponton, főleg a felülről nyitott alapoknál sérti az államháztartási törvényt - ezt sérelmezte a Heti Válasznak adott interjúban Sólyom László is. A kormány javított ugyan a javaslaton - 11 sort bezárt -, ám bizonyos alapokat nyitva hagyott a beruházások év közbeni megakadásának veszélyére hivatkozva (például az útépítéseknél), ami szabálytalan lenne. Az MNB attól tart, hogy a kormány hozzányúl a tartalékokhoz, ami 4,3 százalékra hizlalná a hiányt, és további 2,7 százalékos kockázatot lát az állami vállalatok adósságának növekvő konszolidálási igénye miatt is.

A Fidesz-közeli közgazdászok úgy vélik, a válság nem ért véget, a GDP-visszaesés 2-4 százalék körül lesz. Ezért a kabinet felültervezte a bevételeket: a társasági adóból 50-80 milliárddal, az áfából 50-80 milliárddal jön be kevesebb, az ingatlanadót pedig kormányra kerülve eltörli a Fidesz, ami újabb mínusz 40 milliárd a költségvetésnek. A kiadásokat ugyanakkor alultervezték: a központi államigazgatás 150 milliárdot fog "elpazarolni", az önkormányzati intézmények működőképességének fenntarthatóságához 110 milliárdos pluszra lesz szükség, a gyógyító-megelőző kasszában pedig van egy 22 milliárdos fiktív tétel. A 29-ek szerint az állami vállalatok konszolidációja, veszteségeik elszámolása, a garancialehívások közel 700 milliárdos problémát okoznak. Érdekesség, hogy az MNB veszteségének - amely szükségszerűen adódik az IMF-hitel menedzseléséből - kezelését már 2010-ben elkezdenék, holott törvény szerint ez csak a 2011-es büdzsére róna terhet.

A 2010-es költségvetést egyébként átvilágította az IMF és az EU, de megnyugtatóak a nyugati hitelminősítők prognózisai is: a JP Morgan, a Fitch Ratings és az Ecostat is jobb GDP-adatokat vár 2010-re, mint a kabinet. A különféle intézetek elismerik, hogy a jövőben valóban gondot okozhat az állami vállalatok vagy az önkormányzatok konszolidációja, de azt szét lehet osztani több évre, továbbá a szerkezeti átalakításokkal sok pénz megspórolható.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.