"Nem szeretnénk magas költségvetési hiányt, mert mi eurót szeretnénk, az euróhoz vezető út pedig a költségvetési hiány csökkentésével van kikövezve" - ekképp bizonygatta a 29 Fidesz-közeli közgazdász büdzsébíráló jelentését bemutató sajtótájékoztatón Matolcsy György, hogy pártja elkötelezett a deficitcsökkentés politikája mellett. Igaz, rögtön hozzátette: azt sem tudja elfogadni, hogy a növekedésnek ne legyenek forrásai. A Fidesz ugyanis szeretné mesterséges eszközökkel felpörgetni a gazdaságot, ami a hiánycél - s vele a teljes konvergencia-program - megcsúszását eredményezné.
A legnagyobb ellenzéki párt a nyár óta következetesen következetlen ebben a kérdésben. A Matolcsy-féle gazdaságfilozófiát magáévá tevő - és a fiskális szigort szorgalmazó Járai Zsigmond-Szapáry György-Varga Mihály fémjelezte irányzatot igazodásra késztető - pártelnök júliusban még arra kérte a brüsszeli eurokratákat, tegyék lehetővé, hogy Magyarország kitolhassa deficitjét az uniós átlag szintjére (kb. hat-hét százalékra), és pár nappal később a Magyar Nemzetben közölt írásában már a tíz százalék elérését sem tartotta kizártnak. Fideszes forrásaink szerint Orbán Viktor a válság kirobbanása óta azon az állásponton van, hogy az export visszaesését a "motorok" beizzításával - a belső fogyasztás növelésével, az állami beruházások felpörgetésével, az adók és járulékok csökkentésével - kellene ellensúlyozni, különben a dekonjunktúra végére a zömükben hazai tulajdonú ágazatok (különösen a gépipari beszállítók, az építőipar és a mezőgazdaság) végletesen megroppannak.
Ám a Fidesz-vezetés azzal is tisztában van, hogy az országot 2008 ősze óta finanszírozó nemzetközi intézmények (IMF, Világbank, EU), a bizalmatlan pénzpiacok nem tolerálnák a hiány és az egyébként is magas - a GDP 80 százalékát közelítő - államadósság megfutását, ráadásul a Matolcsy-féle gazdaságpolitika is kulcskérdésnek tartja a kitörést az "adósságcsapdából". (A párton belüli vitákról lásd: Kalandra fel!, Magyar Narancs, 2009. augusztus 6.) Ezért is kapta feladatául az internacionális szervezetek megpuhítását Szapáry György, aki egykoron az IMF magyarországi megbízottjaként, majd MNB-alelnökként komoly tekintélyre tett szert - 2005-ben ő figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a Gyurcsány-kormány a deficit kiszámolásánál bizonyos tételekről "elfeledkezett".
Piros lámpa
Csakhogy őszre, a költségvetési vita időszakára kiderült: a gazdaságpolitikai széljárás nem kedvez a Fidesznek. Miközben a párt megőrizte roppant népszerűségi előnyét - azaz készülhet a kormányrúd átvételére, a szakpolitikák kidolgozására -, a Bajnai-kabinet költségvetés-tervezete (benne a 3,8 százalékos hiánycéllal), amelyet nemzetközi intézmények is átvilágítottak, leszűkítette a második Orbán-kormány gazdaságpolitikai mozgásterét. Orbánék nemcsak a "belső motorokról" lesznek kénytelenek lemondani, de be kellene tartatniuk azt a szigort is, amit az időközben megszavazott büdzsé kilátásba helyezett: nettó 70 milliárd forinttal jár kevesebb a - többségükben fideszes - önkormányzatoknak, 40 milliárddal csökkentették a MÁV járandóságát, 55 milliárddal a lakossági energiaár-, 48 milliárddal a lakástámogatási rendszert, továbbá 80 milliárddal jut kevesebb a nyugdíjakra, a fejezeti elvonás pedig 140 milliárdra rúg. A közel 450 milliárdos kiadáscsökkentést ráadásul nemcsak az IMF-nek való megfelelési vágy, a minél alacsonyabb deficitcél felmutatása kényszerítette ki, hanem a bevételek drasztikus megcsappanása: hiába lesz a kormány számításai szerint 2010-ben "csak" 0,6 százalék a GDP zsugorodása, ha a tavalyi mélyrepülés (6,7 százalék) késleltetve érezteti hatását.
"Ha nem tudunk elmozdulni a 3,8 százalékról, akkor Orbán kénytelen lesz ott folytatni, ahol Bajnai abbahagyja. Pedig számtalanszor elmondtuk, hogy az MSZP politikája egy csődtömeg: ez az elmúlt négy évben követett stratégia teljes összeomlását eredményezné - fejtegette a Narancsnak az egyik ellenzéki képviselő. - Matolcsy visszateheti a szekrénybe a varázspálcáját, folytathatjuk a kardozást az orvosokkal, a közlekedési és pedagógus-szakszervezetekkel, a polgármestereink pedig magyarázkodhatnak a támogatások megvonása miatt." Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a párt korifeusai leginkább a hosszú távú következményektől tartanak: ha idén elmarad a beharangozott gazdaságpolitikai fordulat, és a Fidesz csak 2011-ben kezdi el programja megvalósítását, a remélt hatás a következő ciklus végén, rosszabb esetben 2015 környékén lesz érzékelhető, ami veszélyeztetheti a párt újraválasztását. A Fidesz és elnöke jövőbeni kilátásait illetően valóban igaz, amit Orbán mondott még szeptemberben a költségvetésről: "Az elmúlt húsz év legártalmasabb büdzséje."
Információnk szerint a Fidesz vezetői, szakpolitikusai az ősz folyamán abban reménykedtek, hogy a nemzetközi szervezetek - különösen az IMF - idővel rávehetők a hiánycél módosítására. Tárgyalási pozíciójukat rontotta, hogy az IMF - a Bajnai-kormány kérésére - szeptember elején 2010 októberéig meghosszabbította a hitelszerződést. Fideszes berkekben ezt úgy értékelik, hogy az IMF így biztosította be magát a következő ciklusra - a párt vezetői nyáron még abban reménykedtek, hogy 2010 áprilisában új deficitcéllal új kontraktust lehet kötni.
Többször egyeztettek az érintett intézményekkel, megmozgatták európai néppárti kapcsolataikat is - részben arra hivatkozva, hogy cserébe a Fidesz az európai parlamenti frakcióban tizennégy plusz öt főt (a határon túli magyarokat) képes mozgósítani a különféle ügyek támogatására -, ám mostanáig nem jártak sikerrel. Hiába hivatkoztak arra, hogy a többi kelet-közép-európai országnak is öt-hat százalék fölé futott a deficitcélja (az EU 27 tagországából pedig húszan lépték át a háromszázalékos maastrichti határt), a Valutaalap hajthatatlan maradt. James Morsink, az IMF tárgyalódelegációjának vezetője a november 16-i, büdzsétervezetet elemző tájékoztatóján elismerte: találkoztak a Fidesz vezetőivel, akik felvetették a hét százalékot, ám ilyen magas hiányt a szervezet nem tolerálna.
Miután a posztjáról leköszönő - és a sokkal nagyobb falatnak számító versenypolitikát megcélzó - monetáris biztos, a nem mellékesen szocialista Joaquín Almunia közleményben dicsérte a magyar kabinet erőfeszítéseit, Orbán az Európai Néppárt decemberi kongresszusán keményen bírálta azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek saját érdekükből kiindulva "szívesen közreműködnek a mai magyar kormány hazugságainak fenntartásában". Matolcsy pedig úgy nyilatkozott, hogy az októberben lejáró IMF-hitellel már nincs mit kezdeni, nem érdemes újratárgyalni, teljesen új hitel-megállapodást kell kötni.
Ezek után nem maradt más hátra, mint annak a korábban már bedobott tézisnek az ismételgetése, miszerint a Fidesz nem akarja ugyan elengedni a hiányt, de a kormány rosszul dolgozta ki a költségvetést, így a deficit 7-8 százalék felé fog futni 2010-ben. Már szeptemberben hivatkoztak arra, hogy a hivatalosan betervezett 1060 milliárdos hiány felett további 900 milliárdos lyuk tátong a büdzsétervezetben. Ez az összeg pár héten belül 1000, majd decemberben 1300 milliárdra "emelkedett". A Fidesz politikusai úton-útfélen azt hangoztatták, hogy 2005-höz hasonlóan az MSZP most is "trükkök százait" vetette be, elhazudják a tényleges hiányt, ezért 2010-ben "csontvázak tucatjai" dőlnek majd ki a szekrényből, újabb megszorításokra lesz szükség.
Eszközök
Ezt az állítást kívánta alátámasztani az a 29 "független" közgazdász is, akik november 28-án fizetett hirdetésben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a szerintük ezer sebből vérző költségvetési törvényt. December 4-én Orbán egyeztetett a levelet aláíró szakemberekkel, és felkérte őket egy jelentés elkészítésére (a 22-én publikált vitairatról lásd keretes írásunkat). Csakhogy a nagy műgonddal felépített kommunikációs trükk nem jött be, Szapáry György egy interjúban ugyanis elszólta magát: beismerte, hogy a Fideszből kérték fel a levél szignálására. A tiltakozás azért is furcsán veszi ki magát, mert közben az ellenzéki párt számtalan olyan módosító indítvánnyal bombázta a költségvetési tervezetet, melyek százmilliárdokkal lazítottak volna a fiskális szigoron, Varga Mihály pedig több nyilatkozatában sokallta a betervezett tartalékot (egyébként Varga nevéhez kötődik az a módosító, amely "gazdaságélénkítés" címen 250 milliót kért egy temető fejlesztésére).
A kormány persze visszautasította a Fidesz vádjait, az MSZP pedig egyetlen jobboldali módosító indítványt sem szavazott meg. Bár Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a jövő évi hiánycél elengedése megakadályozná a gazdaság 2011-13-as fellendülését, a hazai elemzők úgy vélik, a deficitcél nincs kőbe vésve. Szakértők szerint elképzelhető, hogy 2010-ben roszszabbul alakulnak a bevételek, de az egyes kiadások is ronthatják az egyenleget, így négy százalék felé futhat a hiány. A Fidesz-pártisággal nem vádolható GKI december 15-i előrejelzése szerint amennyiben az új kormány még idén belekezd az államháztartás átfogó átalakításába, amit a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével egészít ki, továbbá belép az euró előszobájának számító ERM-2 rendszerbe, akkor elvben elfogadtathatna a nemzetközi intézményekkel egy öt százalék körüli új hiánycélt. Egy forrásunk ezt úgy kommentálta: "Ha Orbán és Strauss-Kahn együtt ül ki, és jelenti be a megemelt deficitcélt, a piacok sem esnek pánikba, a pár hetes árfolyam-ingadozást pedig kibírjuk valahogy."
Csúszásveszély
A tavaly felállított Költségvetési Tanács (KT) mind a büdzsé tervezetét, mind a hozzá benyújtott módosítókat átvilágította. A tanács szakemberei szerint a PM a makropálya túl pesszimista feltételezésével számolt (azóta a kabinet 0,9-ről 0,6 százalékra módosította a GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzését), ám a saját prognózisához képest még így is 132 milliárddal kisebb hiányt tervezett be: a testület szerint többek között a MÁV-val, az önkormányzatokkal, az állami vállalatok eredményelszámolásával lehet gond idén. Egyébként a KT által jósolt adatok alapján készített kalkulus "csak" tízmilliárddal jelez nagyobb deficitet, mint a kormányé. A testület szóvá tette, hogy a tervezet több ponton, főleg a felülről nyitott alapoknál sérti az államháztartási törvényt - ezt sérelmezte a Heti Válasznak adott interjúban Sólyom László is. A kormány javított ugyan a javaslaton - 11 sort bezárt -, ám bizonyos alapokat nyitva hagyott a beruházások év közbeni megakadásának veszélyére hivatkozva (például az útépítéseknél), ami szabálytalan lenne. Az MNB attól tart, hogy a kormány hozzányúl a tartalékokhoz, ami 4,3 százalékra hizlalná a hiányt, és további 2,7 százalékos kockázatot lát az állami vállalatok adósságának növekvő konszolidálási igénye miatt is.
A Fidesz-közeli közgazdászok úgy vélik, a válság nem ért véget, a GDP-visszaesés 2-4 százalék körül lesz. Ezért a kabinet felültervezte a bevételeket: a társasági adóból 50-80 milliárddal, az áfából 50-80 milliárddal jön be kevesebb, az ingatlanadót pedig kormányra kerülve eltörli a Fidesz, ami újabb mínusz 40 milliárd a költségvetésnek. A kiadásokat ugyanakkor alultervezték: a központi államigazgatás 150 milliárdot fog "elpazarolni", az önkormányzati intézmények működőképességének fenntarthatóságához 110 milliárdos pluszra lesz szükség, a gyógyító-megelőző kasszában pedig van egy 22 milliárdos fiktív tétel. A 29-ek szerint az állami vállalatok konszolidációja, veszteségeik elszámolása, a garancialehívások közel 700 milliárdos problémát okoznak. Érdekesség, hogy az MNB veszteségének - amely szükségszerűen adódik az IMF-hitel menedzseléséből - kezelését már 2010-ben elkezdenék, holott törvény szerint ez csak a 2011-es büdzsére róna terhet.
A 2010-es költségvetést egyébként átvilágította az IMF és az EU, de megnyugtatóak a nyugati hitelminősítők prognózisai is: a JP Morgan, a Fitch Ratings és az Ecostat is jobb GDP-adatokat vár 2010-re, mint a kabinet. A különféle intézetek elismerik, hogy a jövőben valóban gondot okozhat az állami vállalatok vagy az önkormányzatok konszolidációja, de azt szét lehet osztani több évre, továbbá a szerkezeti átalakításokkal sok pénz megspórolható. Soha ilyen kiterjedt vita még nem folyt a makrogazdasági adatokról, a jövő évi hiányról, a költségvetési szigorról, mint a 2010-es büdzsé elfogadása körüli hetekben. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék mellett megszólalt a köztársasági elnök, a nemzetközi szervezetek illetékesei. A Fidesz attól fél, hogy a deficitcél betonba öntése ellehetetleníti a következő kabinet mozgásterét.
"Nem szeretnénk magas költségvetési hiányt, mert mi eurót szeretnénk, az euróhoz vezető út pedig a költségvetési hiány csökkentésével van kikövezve" - ekképp bizonygatta a 29 Fidesz-közeli közgazdász büdzsébíráló jelentését bemutató sajtótájékoztatón Matolcsy György, hogy pártja elkötelezett a deficitcsökkentés politikája mellett. Igaz, rögtön hozzátette: azt sem tudja elfogadni, hogy a növekedésnek ne legyenek forrásai. A Fidesz ugyanis szeretné mesterséges eszközökkel felpörgetni a gazdaságot, ami a hiánycél - s vele a teljes konvergencia-program - megcsúszását eredményezné.
A legnagyobb ellenzéki párt a nyár óta következetesen következetlen ebben a kérdésben. A Matolcsy-féle gazdaságfilozófiát magáévá tevő - és a fiskális szigort szorgalmazó Járai Zsigmond-Szapáry György-Varga Mihály fémjelezte irányzatot igazodásra késztető - pártelnök júliusban még arra kérte a brüsszeli eurokratákat, tegyék lehetővé, hogy Magyarország kitolhassa deficitjét az uniós átlag szintjére (kb. hat-hét százalékra), és pár nappal később a Magyar Nemzetben közölt írásában már a tíz százalék elérését sem tartotta kizártnak. Fideszes forrásaink szerint Orbán Viktor a válság kirobbanása óta azon az állásponton van, hogy az export visszaesését a "motorok" beizzításával - a belső fogyasztás növelésével, az állami beruházások felpörgetésével, az adók és járulékok csökkentésével - kellene ellensúlyozni, különben a dekonjunktúra végére a zömükben hazai tulajdonú ágazatok (különösen a gépipari beszállítók, az építőipar és a mezőgazdaság) végletesen megroppannak.
Ám a Fidesz-vezetés azzal is tisztában van, hogy az országot 2008 ősze óta finanszírozó nemzetközi intézmények (IMF, Világbank, EU), a bizalmatlan pénzpiacok nem tolerálnák a hiány és az egyébként is magas - a GDP 80 százalékát közelítő - államadósság megfutását, ráadásul a Matolcsy-féle gazdaságpolitika is kulcskérdésnek tartja a kitörést az "adósságcsapdából". (A párton belüli vitákról lásd: Kalandra fel!, Magyar Narancs, 2009. augusztus 6.) Ezért is kapta feladatául az internacionális szervezetek megpuhítását Szapáry György, aki egykoron az IMF magyarországi megbízottjaként, majd MNB-alelnökként komoly tekintélyre tett szert - 2005-ben ő figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a Gyurcsány-kormány a deficit kiszámolásánál bizonyos tételekről "elfeledkezett".
Piros lámpa
Csakhogy őszre, a költségvetési vita időszakára kiderült: a gazdaságpolitikai széljárás nem kedvez a Fidesznek. Miközben a párt megőrizte roppant népszerűségi előnyét - azaz készülhet a kormányrúd átvételére, a szakpolitikák kidolgozására -, a Bajnai-kabinet költségvetés-tervezete (benne a 3,8 százalékos hiánycéllal), amelyet nemzetközi intézmények is átvilágítottak, leszűkítette a második Orbán-kormány gazdaságpolitikai mozgásterét. Orbánék nemcsak a "belső motorokról" lesznek kénytelenek lemondani, de be kellene tartatniuk azt a szigort is, amit az időközben megszavazott büdzsé kilátásba helyezett: nettó 70 milliárd forinttal jár kevesebb a - többségükben fideszes - önkormányzatoknak, 40 milliárddal csökkentették a MÁV járandóságát, 55 milliárddal a lakossági energiaár-, 48 milliárddal a lakástámogatási rendszert, továbbá 80 milliárddal jut kevesebb a nyugdíjakra, a fejezeti elvonás pedig 140 milliárdra rúg. A közel 450 milliárdos kiadáscsökkentést ráadásul nemcsak az IMF-nek való megfelelési vágy, a minél alacsonyabb deficitcél felmutatása kényszerítette ki, hanem a bevételek drasztikus megcsappanása: hiába lesz a kormány számításai szerint 2010-ben "csak" 0,6 százalék a GDP zsugorodása, ha a tavalyi mélyrepülés (6,7 százalék) késleltetve érezteti hatását.
"Ha nem tudunk elmozdulni a 3,8 százalékról, akkor Orbán kénytelen lesz ott folytatni, ahol Bajnai abbahagyja. Pedig számtalanszor elmondtuk, hogy az MSZP politikája egy csődtömeg: ez az elmúlt négy évben követett stratégia teljes összeomlását eredményezné - fejtegette a Narancsnak az egyik ellenzéki képviselő. - Matolcsy visszateheti a szekrénybe a varázspálcáját, folytathatjuk a kardozást az orvosokkal, a közlekedési és pedagógus-szakszervezetekkel, a polgármestereink pedig magyarázkodhatnak a támogatások megvonása miatt." Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a párt korifeusai leginkább a hosszú távú következményektől tartanak: ha idén elmarad a beharangozott gazdaságpolitikai fordulat, és a Fidesz csak 2011-ben kezdi el programja megvalósítását, a remélt hatás a következő ciklus végén, rosszabb esetben 2015 környékén lesz érzékelhető, ami veszélyeztetheti a párt újraválasztását. A Fidesz és elnöke jövőbeni kilátásait illetően valóban igaz, amit Orbán mondott még szeptemberben a költségvetésről: "Az elmúlt húsz év legártalmasabb büdzséje."
Információnk szerint a Fidesz vezetői, szakpolitikusai az ősz folyamán abban reménykedtek, hogy a nemzetközi szervezetek - különösen az IMF - idővel rávehetők a hiánycél módosítására. Tárgyalási pozíciójukat rontotta, hogy az IMF - a Bajnai-kormány kérésére - szeptember elején 2010 októberéig meghosszabbította a hitelszerződést. Fideszes berkekben ezt úgy értékelik, hogy az IMF így biztosította be magát a következő ciklusra - a párt vezetői nyáron még abban reménykedtek, hogy 2010 áprilisában új deficitcéllal új kontraktust lehet kötni.
Többször egyeztettek az érintett intézményekkel, megmozgatták európai néppárti kapcsolataikat is - részben arra hivatkozva, hogy cserébe a Fidesz az európai parlamenti frakcióban tizennégy plusz öt főt (a határon túli magyarokat) képes mozgósítani a különféle ügyek támogatására -, ám mostanáig nem jártak sikerrel. Hiába hivatkoztak arra, hogy a többi kelet-közép-európai országnak is öt-hat százalék fölé futott a deficitcélja (az EU 27 tagországából pedig húszan lépték át a háromszázalékos maastrichti határt), a Valutaalap hajthatatlan maradt. James Morsink, az IMF tárgyalódelegációjának vezetője a november 16-i, büdzsétervezetet elemző tájékoztatóján elismerte: találkoztak a Fidesz vezetőivel, akik felvetették a hét százalékot, ám ilyen magas hiányt a szervezet nem tolerálna.
Miután a posztjáról leköszönő - és a sokkal nagyobb falatnak számító versenypolitikát megcélzó - monetáris biztos, a nem mellékesen szocialista Joaquín Almunia közleményben dicsérte a magyar kabinet erőfeszítéseit, Orbán az Európai Néppárt decemberi kongresszusán keményen bírálta azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek saját érdekükből kiindulva "szívesen közreműködnek a mai magyar kormány hazugságainak fenntartásában". Matolcsy pedig úgy nyilatkozott, hogy az októberben lejáró IMF-hitellel már nincs mit kezdeni, nem érdemes újratárgyalni, teljesen új hitel-megállapodást kell kötni.
Ezek után nem maradt más hátra, mint annak a korábban már bedobott tézisnek az ismételgetése, miszerint a Fidesz nem akarja ugyan elengedni a hiányt, de a kormány rosszul dolgozta ki a költségvetést, így a deficit 7-8 százalék felé fog futni 2010-ben. Már szeptemberben hivatkoztak arra, hogy a hivatalosan betervezett 1060 milliárdos hiány felett további 900 milliárdos lyuk tátong a büdzsétervezetben. Ez az összeg pár héten belül 1000, majd decemberben 1300 milliárdra "emelkedett". A Fidesz politikusai úton-útfélen azt hangoztatták, hogy 2005-höz hasonlóan az MSZP most is "trükkök százait" vetette be, elhazudják a tényleges hiányt, ezért 2010-ben "csontvázak tucatjai" dőlnek majd ki a szekrényből, újabb megszorításokra lesz szükség.
Eszközök
Ezt az állítást kívánta alátámasztani az a 29 "független" közgazdász is, akik november 28-án fizetett hirdetésben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a szerintük ezer sebből vérző költségvetési törvényt. December 4-én Orbán egyeztetett a levelet aláíró szakemberekkel, és felkérte őket egy jelentés elkészítésére (a 22-én publikált vitairatról lásd keretes írásunkat). Csakhogy a nagy műgonddal felépített kommunikációs trükk nem jött be, Szapáry György egy interjúban ugyanis elszólta magát: beismerte, hogy a Fideszből kérték fel a levél szignálására. A tiltakozás azért is furcsán veszi ki magát, mert közben az ellenzéki párt számtalan olyan módosító indítvánnyal bombázta a költségvetési tervezetet, melyek százmilliárdokkal lazítottak volna a fiskális szigoron, Varga Mihály pedig több nyilatkozatában sokallta a betervezett tartalékot (egyébként Varga nevéhez kötődik az a módosító, amely "gazdaságélénkítés" címen 250 milliót kért egy temető fejlesztésére).
A kormány persze visszautasította a Fidesz vádjait, az MSZP pedig egyetlen jobboldali módosító indítványt sem szavazott meg. Bár Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a jövő évi hiánycél elengedése megakadályozná a gazdaság 2011-13-as fellendülését, a hazai elemzők úgy vélik, a deficitcél nincs kőbe vésve. Szakértők szerint elképzelhető, hogy 2010-ben roszszabbul alakulnak a bevételek, de az egyes kiadások is ronthatják az egyenleget, így négy százalék felé futhat a hiány. A Fidesz-pártisággal nem vádolható GKI december 15-i előrejelzése szerint amennyiben az új kormány még idén belekezd az államháztartás átfogó átalakításába, amit a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével egészít ki, továbbá belép az euró előszobájának számító ERM-2 rendszerbe, akkor elvben elfogadtathatna a nemzetközi intézményekkel egy öt százalék körüli új hiánycélt. Egy forrásunk ezt úgy kommentálta: "Ha Orbán és Strauss-Kahn együtt ül ki, és jelenti be a megemelt deficitcélt, a piacok sem esnek pánikba, a pár hetes árfolyam-ingadozást pedig kibírjuk valahogy."
Csúszásveszély
A tavaly felállított Költségvetési Tanács (KT) mind a büdzsé tervezetét, mind a hozzá benyújtott módosítókat átvilágította. A tanács szakemberei szerint a PM a makropálya túl pesszimista feltételezésével számolt (azóta a kabinet 0,9-ről 0,6 százalékra módosította a GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzését), ám a saját prognózisához képest még így is 132 milliárddal kisebb hiányt tervezett be: a testület szerint többek között a MÁV-val, az önkormányzatokkal, az állami vállalatok eredményelszámolásával lehet gond idén. Egyébként a KT által jósolt adatok alapján készített kalkulus "csak" tízmilliárddal jelez nagyobb deficitet, mint a kormányé. A testület szóvá tette, hogy a tervezet több ponton, főleg a felülről nyitott alapoknál sérti az államháztartási törvényt - ezt sérelmezte a Heti Válasznak adott interjúban Sólyom László is. A kormány javított ugyan a javaslaton - 11 sort bezárt -, ám bizonyos alapokat nyitva hagyott a beruházások év közbeni megakadásának veszélyére hivatkozva (például az útépítéseknél), ami szabálytalan lenne. Az MNB attól tart, hogy a kormány hozzányúl a tartalékokhoz, ami 4,3 százalékra hizlalná a hiányt, és további 2,7 százalékos kockázatot lát az állami vállalatok adósságának növekvő konszolidálási igénye miatt is.
A Fidesz-közeli közgazdászok úgy vélik, a válság nem ért véget, a GDP-visszaesés 2-4 százalék körül lesz. Ezért a kabinet felültervezte a bevételeket: a társasági adóból 50-80 milliárddal, az áfából 50-80 milliárddal jön be kevesebb, az ingatlanadót pedig kormányra kerülve eltörli a Fidesz, ami újabb mínusz 40 milliárd a költségvetésnek. A kiadásokat ugyanakkor alultervezték: a központi államigazgatás 150 milliárdot fog "elpazarolni", az önkormányzati intézmények működőképességének fenntarthatóságához 110 milliárdos pluszra lesz szükség, a gyógyító-megelőző kasszában pedig van egy 22 milliárdos fiktív tétel. A 29-ek szerint az állami vállalatok konszolidációja, veszteségeik elszámolása, a garancialehívások közel 700 milliárdos problémát okoznak. Érdekesség, hogy az MNB veszteségének - amely szükségszerűen adódik az IMF-hitel menedzseléséből - kezelését már 2010-ben elkezdenék, holott törvény szerint ez csak a 2011-es büdzsére róna terhet.
A 2010-es költségvetést egyébként átvilágította az IMF és az EU, de megnyugtatóak a nyugati hitelminősítők prognózisai is: a JP Morgan, a Fitch Ratings és az Ecostat is jobb GDP-adatokat vár 2010-re, mint a kabinet. A különféle intézetek elismerik, hogy a jövőben valóban gondot okozhat az állami vállalatok vagy az önkormányzatok konszolidációja, de azt szét lehet osztani több évre, továbbá a szerkezeti átalakításokkal sok pénz megspórolható.
