A Jobbik mint harmadik erő - I. rész – Egy sörözőben összejöttek

  • Varró Szilvia
  • 2013. október 26.

Belpol

Tíz évvel a megalakulása után - a legfrissebb fölmérések szerint - maga mögé utasította az SZDSZ-t, és harmadik helyet szerzett a januári ferencvárosi időközi választáson. A közép-, alsó közép- és munkásosztályt megcélzó párt átlagos tagja húsz és negyven év közötti dolgozó férfi vagy egyetemista fiú. A párt vezetőivel és vidéki fiatal párttagokkal interjúzva a párthoz való viszonyuk mellett arra voltunk kíváncsiak: mi van a hazai szélsőjobboldaliak fejében.

Budapest, Móricz Zsigmond körtér, Arany Korsó söröző. Itt ült le 2002 májusában, közvetlenül a jobboldal választási veresége után három huszonéves történészhallgató arról vitázni, hogy szükség van-e egy új - a saját szóhasználatuk szerint - nemzeti radikális pártra. Vona Gábor azzal érvelt: a Fidesz sose lesz képes a nemzeti értékek hatékony képviseletére, a MIÉP pedig avítt és alkalmatlan erre. Az est végére sikerült meggyőznie Kovács Dávidot, a Jobbik Ifjúsági Közösség akkori elnökét és Szabó Gábort. Az év végén egy töki borospincében már tízen ittak áldomást a Jobbik Magyarországért Mozgalom Egyesületre, amely végül egy év múlva, 2003-ban alakult párttá.

false

 

Fotó: Mohai Balázs / MTI

 

Az 1999-ben az ELTE-n létrejött Jobbik azonban ekkor már közismert szereplője volt a politikai életnek - legalábbis az egyetemeken belül. A 2002-es választási kampányban meghívott előadók megszólaltatásával gőzerővel segítették az akkor kormányzó jobboldalt - lelkesedésük és elkötelezettségük mellett egymás közt azt sem titkolták, hogy egy esetleges Fidesz- MIÉP kormánynak ők adhatnák az államtitkárait.

"A választási vereség mindnyájunkat sokkolt. Kormányon pozitívabban vélekedtünk a Fideszről, de 2002 végére rájöttünk, hogy az egész kormányzás, majd a bukást követő polgári körös időszak egy nagy átverés volt" - emlékszik vissza Szabó Gábor (29). A történész-kommunikáció szakon végzett pártigazgató a Jobbik szürke eminenciása: ő felel a szervezésért, hozzá futnak be az alakulásra váró vidéki tagszervezetek információi. A Narancs-olvasók már találkozhattak vele: Szabó Gábor Kovács Dávidhoz hasonlóan a XI. kerületi MIÉP-ben kezdte pályafutását, és 2000-ben egy MIÉP-es fiatalokkal készített interjúnkban ő képviselte a legjózanabb érveket (lásd cikkünket: Csurka a tolltartómban, Magyar Narancs, 2000. november 16.). "A sörözőben úgy véltük: a MIÉP-nél fiatalosabb, lendületesebb, korszerűbb pártra van szükség. Aztán több lett belőle" - mondja Szabó, aki civilben Szegedi Csanáddal, a IX. kerületi időközi választás harmadik helyezettjével együtt a Turul Márkaboltot működteti, és szabadidejében szervezi a pártot. Szabó története tipikus jobbikos karrier: huszonéves értelmiségi, aki politikai pályáját nagyon fiatalon a MIÉP-ben kezdte, majd Csurka István és élettársa, Papolczy Gizella kizárólagos uralma miatt kilépett a pártból. "Hirtelen hatalmas felelősség nehezedett ránk: itt mindent mi magunk alakíthattunk. Sokat tanultunk a MIÉP hibáiból: míg Csurkának nem volt fontos a vidéki jelenlét ('nem fogunk pártmelegedőket fizetni'), nekünk 257 működő alapszervezetünk van. Míg a MIÉP ritkán tartott sajtótájékoztatót, mi rendszeresen reflektálunk az ország ügyeire."

Leszólt a Fidesz

"Csurka nyers, leegyszerűsítő összeesküvés-elmélete, vagy a kifejezetten gyűlöletből élő kelet-európai radikálisok pártja helyett mi a nyugat-európai korszerű radikális jobb példáját akarjuk követni: Le Penét, Haiderét, vagy az olasz nemzeti erőkét. A hangos zsidózás és kommunistázás sehova sem vezet. A nemzeti radikalizmus nem akadhat el a jelzők szintjén" - mondta Szegedi Csanád. Míg Csurka István a zsidó világuralmi rendben látta a fő ellenséget, az általunk meginterjúvolt jobbikosoknál az antiszemitizmus világnézetük csak egy mellékes eleme. Hivatalos közleményeikben kifejezetten kerülik a témát, a párthoz közeli kuruc.info tömény zsidózását pedig többen túlzásnak nevezték. (Bár a pártvezetők hangsúlyozzák, hogy hozzájuk a magyargarda.hu-n és jobbik.hu-n kívül csak a barikad.hu köthető, van olyan jobbikos prominens, aki a kuruc egyik fontos szerzője.)

Róth? Weisz? Grün?

Róth? Weisz? Grün?

Fotó: MTI

A Jobbik az évek során nemcsak Csurka István témáit vagy fontos embereit nyúlta le: mára maga mögött tudhatja az egykori, főleg MIÉP-es értelmiségi háttérbázist. A jobbikosok, ha rendezvényeikre vendégeket hívnak, Nagy Ferótól kezdve Papp Lajoson, Szentmihályi Szabó Péteren, Dörner Györgyön, Chrudinák Alajoson, Pörzse Sándoron, a fideszes Wittner Márián át a komplett Hegedűs famíliáig válogathatnak a nevekből.

A mostani ismertség, a közvélemény-kutatásokban kimutatott harmadik hely megszerzéséig azonban hosszú út vezetett. A Jobbik a megalakulásakor még maga mögött tudta a jobboldali média és a nemzeti radikális értelmiség jó néhány prominensének a támogatását: első nagygyűlésükön Tóth Gy. László, Orbán Viktor volt főtanácsadója, Lovas István vagy Molnár Tamás is jelen volt - az utóbbi egy időre alelnök is lett.

A Fidesszel eleinte jó együttműködést alakítottak ki: nem szerveztek keresztbe egymásnak, időnként - a Fidesz kérésére - ráerősítettek egy-egy fideszes témára, ügyre. "Biztattak minket, hogy ha szervezünk egy tüntetést egy számukra fontos témában - korrupt SZDSZ, Medgyessy mondjon le és a többi -, médiafelülethez juttatnak minket. Nekünk meg nem volt mindegy, hogy megjelenünk-e a Nemzetben és háromezren jönnek el egy megmozdulásunkra, vagy nem jelenünk meg, és akkor háromszázan" - mondja Nagy Ervin, a Jobbik korábbi vezetője. Volt olyan ügy is, amelyet a Fidesz támogatott ugyan, de a nyilvános vállalása már "húzós" lett volna. Ilyen volt az Éjjeli menedék című szélsőséges műsor megszüntetése az MTV-n. Akkor az egyik legmeghatározóbb fideszes vezető kérte telefonon, hogy szervezzenek tüntetést a műsorkészítők mellett, cserébe nagyobb reklámot kapnak a jobboldali médiában. Így is lett.

A Fidesz ugyanakkor - bár 2002-ben és 2006-ban is számos településen jobbikos támogatással indult - nyilvánosan ódzkodott a Jobbiktól. Jellemző példa, hogy 2002-ben, az első fordulós vereséget követő Kossuth téri nagy tüntetés reggelén segítséget kértek a szervezésben, majd délután egy másik telefonban azt mondták: a Jobbik semmiképp se tegye ki a zászlóit. "Amikor kiderült, hogy ez tényleg önálló párt, nem pedig helyes fiatalemberek gyülekezete, felhördült a jobboldal" - mondja a korábbi MIÉP-es Balczó Zoltán Jobbik-alelnök.

A Jobbik 2004-ben húzta ki először a gyufát a Fidesznél, amikor az EP-választásokkor otthon maradásra buzdították az embereket. Habár ma már több pártvezető úgy véli: hiba volt nem elindulni, akkor úgy gondolták, ezzel különböztetik meg a legjobban magukat.

Bencsik Andrást 2003-ban Lovas István hívta el egy hármas találkozóra Kovács Dáviddal: a Magyar Demokrata főszerkesztője ott világossá tette, hogy amíg nem mennek szembe az egységes jobboldallal, addig támogatják őket. "Amikor azonban Fidesz-ellenes retorikát kezdtek el használni, egy árva kukkot sem írtunk többet róluk. Vona 2006-os elnökké választásával egy darabig mérsékeltebb idők jöttek: Gábor kifejtette, hogy nem mennek szembe a Fidesszel" - mondta a Narancsnak Bencsik András.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Ekkor a párt főleg nyilvános kettőskereszt-állításáról vagy a kínai kereskedők elleni tiltakozó akcióiról volt ismert. 2006-ban a MIÉP-pel együtt Harmadik Út néven indultak el az országgyűlési választásokon, és bár a két párt között súlyos személyi és egyéb ellentétek feszültek, a kétszázalékos eredmény (hosszas elszámolási vitákat előidéző) állami támogatáshoz (39 millió) juttatta őket.

Novák Előd

Novák Előd

Fotó: MTI

Novák Előd szintén a MIÉP XI. kerületében kezdte, és tíz éve ő is szerepelt már a Narancs hasábjain. Akkor is úgy vélte: a média állítja be bűnösen rasszistának és antiszemitának Magyarországot, holott "nem vagyunk egy nemzetnél sem alávalóbbak". Novák azóta főleg a rendőröket provokáló fellépéseiről, dobolgatásairól vált híressé; épp most nyert jogerősen másfél millió forintot, mert 2006-ban jogellenesen tartották fogva. "Nem vagyok utcai harcos, mint Budaházy. Én elfogadom a meglévő demokrácia határait, azon belül mozgok" - mondta a Narancsnak Novák, aki a 2003-as nagy kilépési hullámmal távozott a Csurka-pártból. "Csurka jó diagnoszta volt, de nem voltak válaszai. Nekünk vannak. Például minőségi felsőoktatást, az iskolai lemorzsolódás megállítását, a föld magyar tulajdonát, a magyar jelképek becsületének visszaállítását követeljük" - mondja Novák. Habár a legtöbb jobbikos értelmetlennek tartja a MIÉP parlamenti négy évét, Novák ezt másképp látja. "Egy grespiki pozíció, egy Pannon Rádiónak adott frekvencia is nagy előrelépést jelentett."

Az országos média most, a IX. kerületben leleplezett választási csalások felgöngyölítésekor vette először komolyan Novákot. "Amikor a választási irodán kiderült, hogy 150 érvénytelen ajánlócédula van, át akartak siklani felette. Először arra gyanakodtunk, hogy az MSZP csalt. De sajnos a jobboldalra bukkantunk."

"Ez cápamentalitás. Aki ezt teszi politikai szövetségesével, mit tesz majd, ha a parlamentbe kerül?" - kérdezi Bencsik András. A Magyar Demokrata főszerkesztője szerint aki az egységes jobboldalt támadja, az ne számítson nyilvánosságra a jobboldali médiában. Ennél is tovább ment Kövér László, aki az MSZP fizetett ügynökeinek nevezte a Jobbikot; a Narancs is számos radikális jobboldalival beszélt, akik azt a véleményt osztják, hogy a Jobbik- és gárdabotrányok elsősorban az MSZP-nek jönnek jól. "Ha sikerül bogarat ültetni az emberek fülébe, hogy a feltörekvő Jobbik valójában a baloldal kreatúrája, amelynek célja a jobboldal egységének megbontása, akkor a Jobbik a senki földjére kerülhet" - írta blogján Vona Gábor. (A pártelnököt sokszor hívtuk, de nem sikerült találkoznunk vele.)

Kilenc év aktív politizálás ide vagy oda, a Jobbik valódi ismertségét a "nemzeti önvédelem képviseletére" létrejött Magyar Gárda megalakulása és az ún. "cigánybűnözés" hozta el.

Az áttörés

"Nem számítottunk arra az őrületes sajtóhisztériára, amit a ballib sajtó levágott. A Fidesz előbb meg se mukkant, aztán elhatárolódott, majd visszaszívta. A gárda megalakulása nem valami médiahack volt, hanem a kallódó fiataloknak akartunk valamilyen határozott értékekkel bíró szervezetet létrehozni" - mondja Szabó Gábor.

A gárda megalakítása szervezeti szempontból is fordulópont volt: számos Jobbik-vezető, például Nagy Ervin vagy Kovács Dávid erre hivatkozva távozott a pártból. Kovács a Narancs megkeresését is udvariasan azzal utasította el: nagyon elege lett a politikából, lezárta életének ezt a szakaszát. Nagy Ervin szerint úgy vélték: zsákutca a gárda megalapítása, a Jobbiknak nem lesz megfelelő befolyása az alakulat fölött. "Kaptunk olyan információkat, hogy a gárdába elítéltek vagy régi szkinhedszervezetek tagjai akarnak beszivárogni. Úgy véltük, a Jobbiknak nincs elég lehetősége a belépők megszűrésére. Azóta az is világos, hogy a gárda elutasítottsága fontos kapukat zár be a Jobbik előtt: a modernebb, szalonképesebb és a Fidesznél nemzetibb jobboldaliakat elriasztja, illetve azok inkább a Fideszt fogják választani" - elemzi a helyzetet Nagy Ervin.

Egyes jobbikosok szerint a Magyar Gárda csak ürügy volt a korábbi vezetés visszavonulására, amelynek tagjai érdemi munkát már nem végeztek; ráadásul Kovácsék a MIÉP-pel közösen kapott állami támogatás ügyében sem voltak határozottak, és hagyták, hogy Csurkáéknak jusson a nagyobb falat.

A gárda létrehozása Vona Gábor és Bencsik András ötlete volt. Az alakuló üléseket egy éven át a Demokrata szerkesztőségében tartották, a könyvelést is ott végezték, a gárda első masírozásait a Demokrata Andrássy úti székházának az udvarában tartották, ruhájukat Bencsik élettársa tervezte, és saját pénzből állították elő.

"A cserkész- és a Kalot-mozgalomra emlékeztető, a nemzeti büszkeséget megjelenítő rendpárti mozgalmat akartunk létrehozni, amelynek nem lett volna köze a Jobbikhoz. A sorkötelezettség megszüntetése miatt a fiatal férfiak elpuhultak: egy ilyen szervezet ezen is segített volna. De a Jobbik szinte azonnal felült a gárda hátára" - mondja Bencsik. A főszerkesztőnek akkor "borult el az agya", amikor Tatárszentgyörgyön Bíber József durván kirekesztő és cigányellenes szöveget mondott. "Fölfedeztek egy nyerő kártyát, amivel persze a balliberális oldal is operál, amikor eltagadja a vidéken meglévő pokoli konfliktusokat. Ám a Jobbik olcsó módon rájött, hogy sót kell szórni a sebbe. A cigánybűnözés fogalom használata azt jelenti: van kollektív bűnösség. Nagyon nem korrekt ezt használva megszólítani az alsó középosztályt."

Az egyesület ezután hozott egy döntést, hogy cigányellenes megmozduláson nem vesznek részt, de Bencsik szerint másnap már egy újabb településen masíroztak. "Mondtam Dósának, az azóta lemondott gárdavezetőnek, hogy ezzel szemen köpte a döntést. De valójában Vona Gábor döntött így, nem Dósa."

Habár a Gárda a kezdetektől szoros jobbikos irányítás alatt működött, a Fővárosi Bíróságon folyó perben az alperesek azzal érveltek: a Magyar Gárda Egyesület (melynek elnöke Vona) és a mozgalom két külön szervezet. Decemberben a bíróság elsőfokon kimondta a Magyar Gárda feloszlatását, ám a gárdisták és jobbikosok értelmezésében ez kizárólag a hivatalosan szerintük érdemi döntéseket nem hozó egyesületre terjed ki. Azaz: a gárda mindent folytat tovább. A jobbikosok szerint a volt kapitány, Dósa feltűnően gyorsan, egyik hónapról a másikra változtatta meg nézetrendszerét. Beszéltünk olyan gárdavezérrel is, akit korábban megkörnyékezett a kormányoldal, és megkérdezte: egy bizonyos összegért kilépne-e.

Habár a gárda segített az árvíznél és hadisírokat is gondoz (zsidókét is, hangsúlyozták többen), a vidéki roma lakosságot megfélemlítő vonulgatásaival került be a médiába. Számos helyi konfliktusnál jelentek meg: Lökösházán együtt járőröztek a polgárőrökkel, Galgagyörkön "kimenekítettek" egy magyar családot a cigánytelepről, és hosszan sorolhatnánk. A HVG egy korábbi írása szerint néhány gárda-vezetőt és gárdatagot korábban már elítéltek köztörvényes bűncselekmények miatt; ma a korábbinál jobban szűrik a belépőket.

A IX. kerületi kampány egyik fő eleme a "Megtisztítjuk a fővárost a cigánybűnözéstől" jelszó volt. Szegedi Csanád Jobbik-jelölt szerint ez nem azt jelenti, hogy valaki származása miatt már bűnös, hiszen a cigánybűnözés magát a cigányságot is sújtja. Kérdésünkre, hogy a szlogent nem tartja-e náci szellemiségűnek, Szegedi határozott nemmel felelt: elmondása szerint kampányukhoz romák is csatlakoztak, és a szerinte pozitív "megtisztítjuk" kifejezés használata egy sorozat része volt ("megtisztítjuk a korrupciótól" stb.). "Nem a cigányoktól, hanem a bűntől akartuk megtisztítani a fővárost. De nem tagadom, hogy idegesíti az átlagmagyart, hogy nyolcvan-százezerért dolgozik, és befizetett adója a cigányokon keresztül a játékgépbe jut."

Morvai és a Gondviselés

false

 

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

"Adjon az Isten - szebb jövőt! Szabadságot Palesztinának és Magyarországnak!" - így köszönt be Morvai Krisztina a Jobbik január eleji ferencvárosi kampányzáróján. A 2006. októberi rendőri visszaélések kivizsgálására létrehozott Civil Jogász Bizottság társelnökeként a jobboldalon nagy népszerűségre szert tett büntetőjogász korábban feminista jogvédőként volt ismert. Terror a családban című könyvében elsőként kutatta a családon belül bántalmazott nők helyzetét.

"2006. október 23. fordulópont volt számomra: én addig világpolgár voltam, sokat utaztam. Egyszerre azt láttam, hogy magyar embereket vernek az utcán a magyar nemzethez tartozásuk miatt. Világos volt, hogy nekem ezzel dolgom van" - mondta a Narancsnak Morvai. A Jobbik tavaly megnevezett EP-listavezetője nemcsak az ENSZ nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozó bizottságában betöltött múltja vagy széles nemzetközi jogi ismeretei miatt számít a párt nagyágyújának. Jól érvel és vitázik, és bár televíziós szereplései megosztják a nézőket, a radikális jobboldalon túl is mozgósító erővel bírhat.

Habár retorikája a kilencvenes évek szélsőjobboldalának szlogenjeit idézi (gyarmati sorban lévő Magyarország, nem leszünk palesztinok/másodosztályú állampolgárok saját hazánkban, idegen érdekek helyett a magyarokat képviseljük, visszavesszük hazánkat), Morvai a rendszerváltásban és az azt követő időszakban csalódottak megszólításával jelentősen kitágíthatja a Jobbik közönségét. A kampányzárón az elárult, a politikai elit által cserbenhagyott kisemberrel foglalkozott; sokszor kifejezetten klasszikus baloldali szövegeket nyom szakszervezetekről, érdekképviseletről, a nagytőkével szemben kiszolgáltatott munkásról meg a "neoliberális értékrendről", amely megbukott, s most maga alá temeti a kisembereket. "Ez a mi hazánk, itt mi itthon vagyunk, és itt mi vagyunk otthon!" - zárja felszólalásait.

A bal- és a liberális oldalon a biztosítékot az ország "magunkfajtákra-magukfajtákra" osztásával vágta ki, míg a szélsőjobboldalon ez ugyanúgy szállóigévé vált, mint a kilencvenes évek elején Csurka "idegenszívű szálláscsinálója". Morvai szerint sem kódolt, sem kódolatlan zsidózásról nincs szó: az egyik napilapnak a 2006-os rendőri fellépést kritizálók cikizésével kapcsolatos cikkére írta válaszul. "Nem a zsidókra vonatkoztattam, de nem érdekel, ha bárki leantiszemitáz. A magunkfajták közt is sok zsidó ember van. Azt viszont vállalom, hogy ezt az országot és a világot is egy gazdasági-pénzügyi network irányítja: ha valaki nem tartozik oda, az nem szólhat bele a dolgok alakulásába. Ezt lehet zsidózásnak nevezni, de hogy ez az elit zsidó-e vagy sem, az lényegtelen. Hisz a rendszernek a zsidóság egy része is áldozatul esik, amikor az antiszemitizmus-kártyával kijátsszák őket" - mondta a Narancsnak Morvai. A jogásznő szerint minden kisebbségnek van egy kisebbsége, akik hatalmi célok érdekében, de a kisebbség akaratát nem tükrözve járnak el.

Morvai nem lát ellentmondást korábbi női jogvédő tevékenysége és mostani politikai szerepvállalása között. "Mindig hittem az igazságban, az emberi méltóság melletti kiállásban. Akkor is, amikor bántalmazott nők, HIV-pozitívok vagy szemen lőtt tüntetők mellett szólaltam föl. Sose passzoltam a hazai pártstruktúrába: liberális szempontból követeltem igazságtételt a kilencvenes évek elején, viszont mindig abortuszellenes és hívő voltam. Mindig azt követtem, amit a Gondviselés az utamba küldött." A Jobbik az átalakulás fázisában van: az EP-választásra készülve a komoly párt imázsára törekszenek, és ideológiai témák helyett jó érzékkel lovagolják meg a kisemberek félelmeit. Sokkoló című szórólapjukon például a következő kérdéseket teszik föl: "Biztos fizetni tudja majd az elszabaduló lakáshitelét? Biztos, hogy holnap is lesz munkahelye? Biztos megengedheti magának, hogy megbetegedjen?"

Kérdés persze, hogy az erős jelölt (Morvai), a pártok között egyedülállóan EU-kritikus hozzáállás és a fenti demagóg megközelítés mellett milyen médiahátszélre és mennyi pénzre van szükség a sikerhez. "A Hír TV-ben 2004. december elsejétől 2006 májusáig egyszer sem szerepeltünk beszélgetős műsorban. Aztán 2007 augusztusától volt több mint egyéves mosolyszünet. Mindet túléltük" - utal a jobboldali média Fidesz-hűségére Szabó Gábor. A pártigazgató szerint az EP-választási kampányra húsz-harmincmillió forintra lesz szükségük, a többit a párttagság munkájával pótolják. 2006-ban egy hétmilliós baráti kölcsönből gazdálkodtak, most egyes emigráns körök is segítenek. Egy EP-siker után pedig szerintük a Fidesz nem riogathatja többé a radikális bázist az "elveszett szavazat" dumával. Azaz: egyenes út vezet az Országházba.

Mit akar a Jobbik?


Bár a párt vezetői a fórumokon és egyéb szövegeikben radikális változtatásokat követelnek, a szervezet programja kevés konkrétumot tartalmaz, ezért alig megfogható. Új alkotmányt írnának, amelyről annyit lehet tudni, hogy a Szent Korona-tanra épülne. Megadóztatnák a nagyobb jövedelmeket, kétkulcsos adórendszer helyett progresszívabb szja-rendszert akarnak. Habár a multik móresre tanításáról beszélnek, programjuk szerint mindössze esélyegyenlőséget teremtenének a külföldi és hazai vállalkozások közt. Megszüntetnék a külföldiek adómentességét, de átmeneti szabályozással segítenék őket, hogy beilleszkedjenek a hazai adókörnyezetbe, és korlátoznák a külföldiek termőföldvásárlását. Népszavazással léptetnék ki Magyarországot az unióból, addig is a "kedvezőtlen" csatlakozási feltételek újratárgyalását kezdeményeznék. Habár szlogenjeik irredenták, megelégednének az autonómiával és kettős állampolgársággal; nem tiltanák be, de szigorítanák az abortuszt. Visszaszorítanák a szektákat, megerősítenék a történelmi egyházakat. A törvénysértő módon privatizált állami vagyont jogi úton vennék vissza. A közszolgálatból kirúgnák az MSZP-SZDSZ-t kiszolgáló újságírókat. És főként felszámolnák azt a szociálpolitikát, amit a kisebbségvédelem eszközének látnak.

 

Mit szeretnek a fiatalok a Jobbikban? A cikk második részéből kiderül.

(A cikk elkészítését a Társaság a Szabadságjogokért oknyomozó programja támogatta. A következőrészben jobbikos fiatalokat interjúvolunk meg.)

Neked ajánljuk