A Magyar Posta Rt. a tavalyi évet előzetes számítások szerint 9 milliárd forint veszteséggel zárta. A lassan egy éve működő új menedzsment idénre 7 milliárdos nyereséget irányzott elő. A modernizációs folyamat kulcsszava mi más is lehetne, mint a gazdaságosság.Magyarországon egy levél 27 kézen fordul meg, mielőtt eljut a címzetthez; ez a szám Németországban mindössze 10. Többek között a német "norma" lebegett a Magyar Posta vezetése előtt, amikor bejelentette: postai modernizációs programot indítanak. "A modernizáció nem a postahelyek bezárásáról szól - mondta sajtótájékoztatóján Szabó Pál, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója - a modernizációval sokkal inkább a gazdaságosság a cél. Ezen a folyamaton az elmúlt tíz évben az európai posták zöme már átesett."
Ennek ellenére a lakosságot mégiscsak annak az 1200 kistelepülésen működő postának a tervezett bezárása érinti, amelyek immár több pénzt visznek, mint amennyit hoznak. A postát természetesen köti a törvény által előírt egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség, ennek azonban a jövőben mobilpostával, illetve az önkormányzati épületekbe kihelyezett postai szolgálattal kíván eleget tenni. A rendszer működésének lényege, hogy fix postai hivatalok helyett egy postai autó körbejárna akár 4-5 kistelepülést, és kézbesítené, valamint - érkezését tülköléssel jelezve - felvenné a leveleket, csekkeket, csomagokat. Ilyen szolgáltatás jelenleg is működik Magyarországon, közel 500 településen, ahol olyan alacsony a lélekszám, hogy nem éri meg külön postahivatalt üzemeltetni. A mobil szolgáltatás bevezetésével a posta egyúttal eleget tesz (legalábbis részben) annak a 2004 januárjától életbe lépő EU-direktívának is, mely kötelezi a tagországok postáit, hogy a csomagokat házhoz szállítsák.
Első körben
a változás azt a 650 kisközséget érinti, ahol a törvény nem írja elő kötelezően a fix helyen lévő postahivatal meglétét. A 600 fő alatti településeken ugyanis a szolgáltató szabadon dönthet arról, milyen felvevőhelyet létesít. A változások természetesen érintik a kistelepüléseken dolgozó postai alkalmazottakat is. "Akinek lehet, korengedményes nyugdíjat ajánlunk, másoknak jutna munka a mobil szolgáltatásban, de közel 300 embert így is el kell bocsátani" - mondta a Narancsnak Mundruczó Kornél, a Postás Szakszervezet elnöke. Tavasszal a posta megúszta a sztrájkot, de a postai érdekvédelmi szervezetek és a Magyar Posta megállapodása értelmében 2003-ban 1000 főnél többet nem bocsáthat el a cég.
Pedig a jelenleg mintegy 43 ezer dolgozó egy részét egy másik változás is érzékenyen érinti: a Keleti pályaudvarnál lévő, elavult levélelosztót egy modern, Budaörsön épülő logisztikai központ váltja fel. A fejlettebb technika eredményeképp az alkalmazottak egy részét mindenképpen el kell bocsátani. "A számításba azt is belevettük, hogy azok, akik a Keletinél dolgoztak, olyan Pest környéki településekről járnak be, ahonnan a Keletibe érkeznek, de nem valószínű, hogy az új, budaörsi helyszínre elutaznának" - tette hozzá Mundruczó.
A modernizációs folyamat - bár középtávon a gazdaságos működést segítheti - nem olcsó mulatság. A posta menedzsmentje mindössze annyit árult el, hogy a 2003-ra előirányzott 16 milliárdos beruházási keret mind a modernizációt szolgálja majd. "Nem biztos azonban, hogy mindezt saját forrásból, állami segítség és tarifaemelés nélkül elő tudjuk teremteni" - mondta Szabó Pál.
A rendszerváltáskor egy sima levél feladásáért annyit kellett fizetnünk, mint egy kiló kenyérért vagy egy vonaljegyért. Ma egy egyszerű levél feladása 40 forintba kerül. A Magyar Posta átlagos 15 eurócentes tarifái jócskán elmaradnak az 50 eurócentes európai átlagtól. "Ha kétszeresére emelnénk az árainkat, még akkor is csak megközelíthetnénk a második legolcsóbb postát Európában" - mondta Csáki György, a postai vállalat elnöke. A posta mégsem tervez drasztikus áremelést - ehhez egyébként a tulajdonos ÁPV Rt. sem járulna hozzá.
Az elektronikus kommunikáció terjedésével a levélforgalomból nem él meg egy postavállalat. Ennél is súlyosabb "csapás", hogy
a pénzforgalom is rohamosan csökken,
ami pedig a Magyar Postának éves szinten mintegy 30-40 milliárdot hoz. A posta sorsát éppen ezért igencsak befolyásolja a Postabank jövője is. "A megoldást vagy a Postabank, vagy egy saját banki csatorna jelenthetné, ehhez azonban meg kell várni a Postabank eladását és azt, hogy az új tulajdonos hajlandó-e velünk ebben együttműködni" - mondta a Narancsnak Csáki György, aki hozzátette: az eddig nála járt lehetséges tulajdonosok nyitottak az együttműködésre. Ha a Postabank és a posta együttműködése a jövőben nem folytatódhat, a posta akár önmaga is végezhet pénzügyi tevékenységet, ámbár ehhez jelentős befektetés kellene.
Bár az ÁPV Rt. privatizálandó cégeinek listáján szerepel a Magyar Posta, e szándékról az érintett cég nem tud - ami érdekesebb, a privatizációs vállalat sem sokat. "Az ÁPV Rt. a közeljövőben nem tervezi a Magyar Posta Rt. privatizációját, ugyanis az idén a szervezethez került cég nincs még privatizálható állapotban" - tájékoztatott Büky Dorottya, a vagyonkezelő kommunikációs igazgatója.
A Magyar Posta jelenlegi vezetősége nem támogatja a cég néhány éven belüli privatizációját, ehelyett szakmai befektető bevonását sürgetné. "Nincs olyan helyzetben a cég, hogy tőzsdére lehessen vinni, de egy 25 milliárdos tőkeemeléssel és 2005-ig 100 százalékos tarifaemeléssel esetleg megvalósítható lenne" - mondta lapunknak Csáki György. A Magyar Posta - némileg függetlenítve magát az ÁPV Rt.-től - saját ütemtervet készített, melyben szerepel ugyan a privatizációra való felkészülés, de 2005-nél nem korábban. A modernizáció több lépésben zajlana; jelszava a racionalizálás, a felesleges költségek csökkentése, a hatékonyság javítása és a cég felkészítése a 2009-ben esedékes teljes piaci liberalizációra.
Hermann Irén
Kitekintés
Európában kevés a példa postai privatizációra, arra pedig még kevesebb, hogy egy nemzeti posta tőzsdére kerüljön. Teljes privatizáció csupán Hollandiában volt; Németországban tőzsdén van a postavállalat, de már a görögöknél is felmerült a magánosítás gondolata.
Az európai posták dolgozói létszámukat is alaposan csökkentették az elmúlt években. A görögök ma már 1300 postahivatalban 24 ezer, a portugálok 900 helyen 18 ezer postai dolgozót alkalmaznak - ezzel szemben Magyarországon jelenleg több mint 3200 postán mintegy 43 ezer ember dolgozik. A hasonló méretű Ausztria 1800 helyen 27 ezer embert foglalkoztat, és a magyarországi 500 millió eurós árbevétellel szemben évi 1,5 milliárd eurót könyvelhet el. Az osztrákok ráadásul már három olyan logisztikai központot működtetnek, amilyenből nálunk az első jövőre épül fel. Az osztrák posta mindezek ellenére 2002-ben nullszaldóval zárta az évet.
Pontról pontra
Hozzávetőleges időrendi sorrendben a következő változások várhatók a Magyar Postánál
1. Termékfejlesztés
A posta 2004-ben átalakítja levélportfólióját, az EU-előírásokhoz (is) igazodva. Sokkal kevesebb (a tervek szerint négyféle) és egyszerűbb levéltípus lesz. Az árakat is könnyebben megjegyezhetjük. Németországban például, ahol nemrég zajlott le az átalakítás, jelenleg négyféle levéltípus létezik: 1, 2, 3, illetve 4 euróba kerülnek.
A csomagküldés is megújul. Mindenképpen lesz lakossági és üzleti csomag, sőt komplex szolgáltatások bevezetését is tervezik, például a "mellécsomagolást". A posta nem zárja ki a szövetséget sem egy már Magyarországon is működő csomagszállító céggel - a DPI és a DHL neve került szóba eddig. A levélforgalom csökkenésével nem jár automatikusan a bélyeg halála, annál is kevésbé, mert még mindig ez az egyik leginkább jövedelmező terület: egy bélyeg előállítási költsége messze elmarad annak árától. A posta újra szeretné éleszteni a bélyeggyűjtő kultúrát, és továbbra is nagy hangsúlyt fektet a különleges alkalmakra piacra dobott típusokra.
2. Szolgáltatásfejlesztés
A posta vezetősége - nemzetközi tapasztalatok alapján - a direkt marketingben (dm) lát jelentősebb fejlődési és bevételi lehetőséget. A tervek szerint a vállalat akár egy dm-cégbe is beszállna, amivel magának is levélforgalmat generálna. A cég a hírlapterjesztésen is javítana, mi több, egyes területek visszaszerzését is célul tűzte e szegmensben.
3. Ingatlaneladások
A bezárás előtt álló hivatalok többsége lerobbant épületekben működik; ezek felújítása jócskán ráfizetéses volna, mivel nincs forgalmuk. A posta ezeket az ingatlanokat értékesítené, és a szolgáltatást a már említett mobil szolgálatokra vagy vállalkozó kedvű helyi önkormányzatokra terhelné.
4. Értékesítés a postán
A jelenleg a postákon kapható mintegy tízezerféle cikket a jövőben mindössze ezerre kívánják csökkenteni, annál is inkább, mert az ebből befolyó bevétel többségét mindössze 95-féle termék adja.
5. Postamester, ügynök
A posta fejleszteni kívánja a Magyarországon jelenleg is működő postamesteri, illetve ügynöki rendszert. A postamester akár saját lakásában is vállalja, hogy átveszi és kézbesíti a feladványokat, míg ügynök akár önkormányzati dolgozó is lehet; utóbbi a munkahelyén intézhetné ugyanezt, és forgalom utáni jutalékot kapna a postától.
